Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A ciprusi események nyomán megerősödött a vagyonok szétbontással történő allokálásának igénye az ügyfelek körében − számolt be nyíltan, a lapunknak nyilatkozó hazai privát banki vezetők közül egyedüliként Katona Ildikó, az MKB Bank területért felelős ügyvezető igazgatója. A szakember szerint ez jelenleg a családtagoknak, gyerekeknek való számlanyitás formájában jelenik meg, illetve az MKB-nál eszközosztályváltással is találtak megoldást erre a kihívásra. Áthallásos módon Kállay András, az Erste PB-üzletágának igazgatója is csatlakozott ehhez: szerinte a betétszétbontás terén a ciprusi események hatása csak 1-2 napig tartott, leginkább az információkérésben merült ki. Azóta azonban − mondta el Kállay − az ügyfelek érdeklődése még inkább a befektetési/biztosítási termékek felé mozdult el, a ciprusi fejlemények mellett a kamatok zuhanása is közrejátszott abban, hogy a betétek rohamosan veszítenek népszerűségükből.
Arra a kérdésre, hogy a hazai kamatkörnyezet romlása nyomán érzékelhető-e a privát ügyfelek kifelé fordulása, azaz inkább külföldre tekintenek-e befektetéseikkel, a megkérdezett privát banki vezetők nemmel válaszoltak, legfeljebb − miként az MKB-nál − előtérbe került a betéti és fix hozamú értékpapírrészek leépítése, új, közepes kockázatú befektetések felkutatása. Karagich István, a BloChamps Capital pénzügyi igazgatója szerint a privát banki termékek iránti kereslet jelentősen átalakulhat, ráadásul megjelent egy új és rendkívül agilis versenytárs: maga az állam, szemet vetve a portfóliókban elképesztő mértékben betétekben ülő állományra. Ez további kihívás a bankadó és a tranzakciós illeték miatt jelentős nyomás alatt lévő bankoknak. Szabó Sándor, a K&H privát banki igazgatóságának vezetője arra emlékeztet, hogy mindig is olyan is diverzifikált portfólióépítést javasoltak, melyben helyet kapnak a külföldi eszközök is. Kállay András fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Magyarország (és a magyar befektetések) továbbra is azon kevés helyek egyike a világban, amelyek még reálhozamot biztosítanak a befektetők számára.
Árnyalja a képet Karagich István, amikor arról beszél, hogy prognózisaik szerint a külföldre menő vagyontranszfer, illetve a befektetések földrajzi diverzifikációjának mértéke a korábbi évekhez képest havi átlagra vetítve enyhén emelkedik − bár a 2012 elejihez hasonló egyszeri nagy kiáramlást nem várnak. A többletkiáramlást a Blochamps éves szinten 20−50 milliárd forintra teszi a \"hagyományos\" évi 200-300 milliárd forinton felül. A fő felvevőpiacok Ausztria, Németország, Svájc, Liechtenstein, Málta vagy a Benelux zóna, a magyaroknál a nyugaton már felkapott Ázsia még nem játszik.
