Mayer György

Részben jó lehet az osztrák példa

Kezdenek beérni a Főtáv Zrt. elmúlt években kezdett költségcsökkentő lépései: a múlt év végén egy átlagos fővárosi lakás még 260 ezer forintos éves távfűtési költsége idén októbertől már évi 208 ezer forintra, az áfacsökkentést követően januártól pedig 185 ezer forintra mérséklődik - mondta Kovács Lajos vezérigazgató a múlt szerdán, amikor magyar újságíróknak bemutatták a sokszor követendő példaként felhozott bécsi távhőszolgáltató felépítését és működését. Nem lehet egy az egyben összehasonlítani az osztrák főváros távhőszolgáltatását és az árait a budapestivel, mivel ott a távhő több mint harminc százalékát hulladékégetésből állítják elő, míg Budapesten az arány csupán 3,5 százalék. Bécsben a távhőszolgáltató egy olyan, a város tulajdonában álló integrált vállalat részeként működik, ahol az áram- és a gázszolgáltatás is a cégcsoport része, így sokkal jobban lehet koordinálni az együttműködést. A város távfűtő rendszerénél pedig már sokkal régebben megvalósították azt a körvezetéket, amely összeköti az ellátást biztosító 11 hőellátót (erőművet, hulladékégetőt), így nemcsak a rendszer biztonságát növelték, de gazdaságosabbá is tették a működést. A Főtáv egy hasonló körvezeték megépítését tervezi, hogy összekapcsolja a jelenleg 7 önálló "szigetként" működő ellátóegységet, hiszen így árversenyt is teremthet a hőszolgáltató erőművek között. Ennek a terveik szerint 2015 és 2017 között elkészülő s összességében 30 milliárd forintos - ehhez 8 milliárd forint önrészt számolnak - beruházásnak a jövőjéről a tulajdonos fővárosi önkormányzat decemberi ülésén születhet döntés. A cég évente nagyjából 8 milliárd forintot fordít fejlesztésre, idei bevételi terve 56 milliárd forint. Távlati terveik között többek között szerepel a távhűtés lehetőségének megteremtése is, ami Bécsben már több nagyobb ipari létesítménynél és közintézménynél működik.

Új üzemanyagot kap a kutatóreaktor

A Budapest Kutató Reaktor a jövőben fokozatosan áttér a kisdúsítású uránt tartalmazó fűtőelemek használatára, ennek részeként szeptember elején be is érkezett az első ilyen típusú szállítmány Magyarországra. A kutatóreaktorokat világszerte sokféle célra használják, így többek között orvosi és ipari izotópgyártáshoz szükséges neutronfluxus forrásaként vagy fizikai alapkutatásokhoz neutronforrásként. Korábban számos olyan reaktor épült, amely nagydúsítású üzemanyaggal működött, köztük a budapesti létesítmény is. Jelenleg 56 országban 280 kutatóreaktor működik, amelyből 115 még mindig nagydúsítású uránt tartalmazó fűtőelemet használ, amely azonban alkalmas lehet nukleáris fegyverek előállítására is. Az USA energiaügyi minisztériuma indította el a Globális veszélycsökkentési kezdeményezést, amelynek egyik célja a tesztreaktorok kisdúsítású üzemanyagúvá való átalakítása. Ennek keretében az orosz gyártmányú fűtőelemekkel működő reaktorok nagydúsítású uránt tartalmazó friss és kiégett üzemanyagát visszaszállítják Oroszországba és kisdúsításút szállítanak helyette. A program 17 európai, ázsiai és afrikai ország nukleáris kutatólétesítményeit célozza. A Budapest Kutató Reaktor nagydúsítású uránt tartalmazó kiégett fűtőelemeit a múlt évben, a fel nem használt üzemanyagát pedig 2009-ben szállították vissza Oroszországba. A kisdúsítású uránt tartalmazó friss üzemanyag felhasználásával a reaktor zónáját fokozatosan alakítják át és a tervek szerint 2013-ra már csak ilyen anyaggal üzemel.

Egyre nagyobb szerepet kap a hidrogén

A fenntartható fejlődés kapcsán egyre meghatározóbb szerepet kapnak a fosszilis energiákat kiváltó alternatív megoldások, amelyek között előkelő helyen szerepel a hidrogén mint energiahordozó, amely nagy energiamennyiség tárolására és mobil felhasználásra egyaránt alkalmas. További előnye, hogy különböző technológiák révén számos forrásból kinyerhető, alapvetően zöld energiaforrás, mert az előállítása és a belőle történő energianyerés egyaránt környezetbarát folyamat. Ez utóbbinak egyik hatékony eszköze a hidrogénes energiacella, amely közvetlenül villamos áramot termel - derült ki a Magyar Energetikai Társaság (MET) hidrogéntagozatának rendezvényén. Pollák Tibor, a T-Mobile bázisállomásainak telepítéséért felelős igazgató a rendezvényen elmondta: megkezdték a hidrogénnel is működő, a környezetet kímélő PEM-cellás bázisállomások telepítését. Alkalmazásával olyan körfolyamat valósítható meg, amellyel az energiafelhasználás teljes mértékben zöld, azaz szén-dioxid-mentes lesz, kiválthatók a dízelgenerátorok, az akkumulátorok és a klímaberendezések, csökkentve ezzel az energiafelhasználást is. A cég még az idén a szükségüzemű áramellátáshoz öt újabb bázisállomásra telepíti a hidrogénforrást felhasználó cellát, 2010-ben pedig további állomások épülnek ezzel a környezetbarát technológiával.

Újra csúcsra járhat a paksi erőmű

A paksi atomerőmű 3-as blokkja november 13-án elérte korábbi névleges teljesítményének 108 százalékát, ezzel az erőmű mind a négy blokkja 500 megawattos teljesítménnyel üzemel, összteljesítménye pedig elérte a 2000 megawattot. A négyes blokk 2006 szeptembere, az egyes blokk 2007 júliusa, a kettes blokk 2008 decembere óta a megnövelt teljesítményen üzemel, biztonságosan és megbízhatóan - mondta a Napinak Mittler István kommunikációs igazgató. Az atomerőműben 2002-ben kezdték el annak a munkának az előkészítését, melynek célja a blokkok névleges villamos teljesítményének növelése volt. A blokkok eredeti, 440 megawattos villamos teljesítményét az 1990-es években szekunderköri hatásfokjavító átalakítások révén emelték 470 megawattra. Az atomerőmű munkatársai az aktuális nagyjavítások alatt hajtották végre - az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris biztonsági igazgatósága engedélyező határozatainak és ütemtervének megfelelően - a teljesítménynöveléshez szükséges átalakításokat. Ezek közül a legfontosabbak a teljesítménynövelést lehetővé tevő új üzemanyag-kazetták bevezetése, a zónán belüli ellenőrző rendszer korszerűsítése, a primer köri nyomásszabályzó rendszer rekonstrukciója, valamint a turbina és szabályzó rendszerének átalakítása voltak. A tavalyi főjavítást követően a hármas blokk először 105 százalékon üzemelt, majd az idei főjavítás során végrehajtott turbinaátalakítások elvégzése után a teljesítménye elérte a félezer megawattot.

Elemzéseket vár a REKK

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) tanulmányi versenyt szervez a Budapesti Corvinus Egyetem és a ELTE közgazdaság-tudományi tanszéke (ELTECON) hallgatói számára. A versenyen a BCE harmad-, negyed- és ötödéves, valamint az ELTECON másodéves hallgatói vehetnek részt. Az elemző jellegű dolgozatokat több témában várják: esettanulmány készítése a januári gázválság hatásáról egy érintett (korlátozott) vállalat esetében; energiahatékonysági programok munkahelyteremtő hatása; távhőárazás elemzése; vízerőműrendszerek gazdaságilag optimális működtetése; a víziközmű-szolgáltatás közösségi és piaci alapú szervezési gyakorlatának elemzése hazai vagy nemzetközi tapasztalatok alapján, valamint a nagy mennyiségű szélenergia hálózati integrációjának feltételei címmel. Az első helyezett díjazása 150 ezer forint, a másodiké 100 ezer, a harmadiké pedig 70 ezer forint. A témákhoz a REKK konzulenseket is biztosít, s elsősorban elemző, nem pedig leíró jellegű tanulmányokat várnak. A tanulmányok leadási határideje 2010. február 15., eredményhirdetés várhatóan március elején lesz.

Visszatérnének a régi ügyfelek az EMFESZ-től

Számos megkeresés érkezik az E.Onhoz a gas.hu ügyfeleitől, akiket elbizonytalanított a gas.hu anyavállalata, az EMFESZ körüli zűrzavar. A fogyasztók elsősorban a téli gázellátásuk biztonsága felől érdeklődnek, illetve arról, hogy milyen módon és mennyi idő alatt tudnak visszatérni az E.Onhoz, az egyetemes szolgáltatásba - mondta Kutas István médiakapcsolati vezető a napinak. Az E.On cégcsoport a honlapján közzétette a visszatérés módját tartalmazó rövid leírást és a kitöltendő űrlapokat. Mivel a szolgáltatóváltás idő- és adminisztrációigényes folyamat, az érdeklődés függvényében elképzelhető kisebb fennakadás az ügyfélszolgálaton és a call centerben. A nyomtatványok online kihelyezésével és szükség esetén több ügyfélszolgálati munkatárs munkába állításával igyekeznek gördülékennyé tenni az ügyintézést. A vállalati és intézményi ügyfelek között is jelentős az érdeklődés, de ez nem teljesen új keletű, hiszen a vállalati ügyfelek alaposan figyelemmel kísérik a gázpiaci fejleményeket. Az új és a visszatérő ügyfeleket is ellátja az E.On, a gázellátásban semmilyen fennakadás nem várható.

Veres Jánost támadja Góczi

Nemzetgazdasági problémákat vetne fel az EMFESZ Kft. bedőlése, ezért orosz-magyar kormányközi tárgyalások is folynak a cég jövőjével kapcsolatban - állítja Góczi István, a gázszolgáltató ügyvezető igazgatója. Góczi egy sajtóbeszélgetésen azt mondta, hogy Veres János volt pénzügyminiszternek köze van a néhány nappal ezelőtti letartóztatásához (Napi, 2009. november 12.). Szerinte a szocialista politikus két hete a Miniszterelnöki Hivatalba hívta és ott beszéltek a cég ügyeiről. Góczi hozzátette: Veres felkereste az EMFESZ-igazgató Gazda Tamás (aki szintén közreműködött az EMFESZ 1 dolláros Mabofi-RosGas tulajdonosváltásában) egyik rokonát is, hogy beszélje rá az igazgatót, adják vissza az EMFESZ-t Firtasnak. Veres kijelentette: januárban valóban foglalkozott az EMFESZ ügyeivel, a cégvezetés kérésére a Gazprom vezetőinél próbálta elérni, hogy tegyék rendbe a gázszállítást. Góczi azt állítja, hogy Firtas évek óta dollármilliókat vett ki a cégből, s ezekről bizonyos esetekben nem is volt tudomásuk.

Önellátó lehet Magyarország villamos energiából?

A magyarországi áramfogyasztás csökkenése várhatóan 2010-ben megáll, majd ezt követően évi 1,5 százalékos igénynövekedés prognosztizálható - jelentette ki Tari Gábor, a Mavir vezérigazgatója a múlt héten az EnKon konferencián. 2025-ig az import teljes megszűnésével lehet számolni - tette hozzá.

Az új erőművek sem csökkentik az importfüggőséget

A magyarországi áramfogyasztás csökkenése várhatóan 2010-ben megáll, majd ezt követően évi 1,5 százalékos igénynövekedés prognosztizálható - jelentette ki Tari Gábor, a Mavir vezérigazgatója a múlt héten az EnKon konferencián. Hozzátette: 2025-ig az import teljes megszűnésével lehet számolni. Ezt és az időközben leállítandó erőművek pótlását is figyelembe véve mintegy 6200 megawatt új kapacitás létesítése szükséges - a rendszerirányító addigra legalább egy új, 1000 megawattos atomerőművi blokkal is számol. Stróbl Alajos, az Etv-Erőterv főmérnöke szerint a következő öt évben 1000 megawatt új kapacitást kell üzembe helyezni, tíz év alatt pedig 3300 megawattot. A főmérnök aláhúzta: a legnagyobb gond, hogy az ismert erőmű-fejlesztési elképzelések döntő többsége gázbázisú, ami növeli az importfüggőségünket még akkor is, ha az új létesítmények hatásfoka jobb, mint a leállítandóké. A tavaly közel 15 gigawattóra villamos energiát 10,16 forintos kilowattóránkénti áron előállító paksi atomerőmű négy blokkjából hármon már végrehajtották a teljesítménynövelést, az utolsó blokk az év végére éri el az 500 megawattos teljesítményt - jelezte előadásában Lenkei István kapacitásbővítési igazgató. Ezzel együtt dolgoznak az üzemidő 20 éves meghosszabbításán, illetve az új blokk vagy blokkok előkészítésén is. Terveik szerint 2014-re fejeződhetnek be az első új blokk tervezési munkái, az egység 2020-2021 körül léphet be a rendszerbe, amit 2024-2025 körül követhet egy újabb blokk. Az előkészítő munkák szerint inkább a nyomott vizes megoldású, 1000-1600 megawattos blokk jöhet szóba, de a teljesítményről még nincs döntés és arról sem, hogy a négy szóba jöhető típus közül melyikre esik majd a választás. A projekt, amely blokkonként mintegy ezermilliárd forintos költséget jelent, az MVM beruházásában is megvalósítható, de megfontolandó szakmai partnerek bevonása is.