Mayer György

Negyedével drágulhat a céges áram

Az ipari nagyfogyasztók, amelyek a versenypiacról kénytelenek energiát beszerezni, jövőre mintegy 25 százalékos áramáremeléssel szembesülnek, miközben a lakosság számára 3,5 százalékkal drágul a villamos energia.

Kiszolgáltatottak maradnak az árampiaci nagyfogyasztók

Az ipari nagyfogyasztók, amelyek a versenypiacról kénytelenek energiát beszerezni, jövőre mintegy 25 százalékos áramáremeléssel szembesülnek, miközben a lakosság számára 3,5 százalékkal drágul a villamos energia. Ez a folyamat, ami épp a fordítottja a fejlett európai országokban megszokottnak - ahol a nagyfogyasztók kedvezőbb áron jutnak energiához - komoly versenyhátrányba hozza a hazai vállalkozásokat - mondta a Napinak Szaniszló Mihály, a nagyfogyasztókat tömörítő Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) elnöke. A drága és egyre szűkösebb kapacitások mellett - amit jól igazol, hogy az MVM tavaly őszi kapacitásaukcióján még 9,2 terawattóra villamos energiát ajánlottak fel, az idein viszont már csak 5,6 terawattórát - rendkívül megnehezíti a helyzetet, hogy a januártól változó rendeleteket (rendszerhasználati díjak, árrendeletek stb.) szokás szerint az év utolsó egy-két napján hirdetik ki, így nem marad elegendő felkészülési idő. A hazai energiapiaci folyamatok ellentmondásosságára hívták fel a figyelmet a tegnapi ENKON konferencia résztvevői is. Nagy Zoltán, a Magyar Áramszolgáltató Kft. ügyvezetője szerint sajnos a politikai nyomás egyértelműen érezhető a piaci folyamatokban, mert a lakossági árak mindig a politika elvárásait tükrözik, aminek a következményei viszont mindig a szabadpiacon kialakuló árakban csapódnak le. A szolgáltatóknak emellett komoly problémát jelent, hogy megismétlődni látszik a 2007-es eset, amikor a magas szabadpiaci árak miatt a nagyfogyasztóknak megnyílt piacon jelentős visszalépés következett be. Most a 3x50 ampernél nagyobb felhasználók visszatérése várható a közüzembe, mivel a versenypiaci teljesítményhatár 3x63 amperre változik, pedig eredetileg éppen fordított volt a terv, vagyis hogy minél többen kerüljenek versenyhelyzetbe. A változás pedig éppen a szabályozott árú egyetemes szolgáltatásban lévők számát növeli meg.

Januártól olcsóbb lesz a budapesti távfűtés

Összességében mintegy 15 százalékkal is csökkenhet januártól a budapesti távfűtés díja, amennyiben a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat elfogadja a Főtáv javaslatát az alapdíj csökkentésére.

Januártól olcsóbb lesz a budapesti távfűtés

Összességében mintegy 15 százalékkal is csökkenhet januártól a budapesti távfűtés díja, amennyiben a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat elfogadja a Főtáv javaslatát az alapdíj csökkentésére. A Budapesti Erőmű - mint a fővárosi távfűtés legnagyobb hőtermelője - a kapcsolt energiatermelés révén éves szinten mintegy 2 milliárd forinttal tudja a jelenleginél olcsóbban adni a távhőt, valamint a kormány döntése szerint minden fogyasztó (tehát nem csupán a budapestiek) januártól 1150 forint/hó központi támogatásban részesül, ezáltal összességében az átlagosnak tekinthető 260 ezer forintos éves díj 30-35 ezerrel csökkenhet. Küszöbönáll a távhőár csökkentéséről szóló megállapodás aláírása a Főtáv és a budapesti távhőszolgáltatás 60 százalékát biztosító Budapesti Erőmű Zrt. között, amelynek értelmében az erőmű éves szinten mintegy 2 milliárd forinttal csökkenti a távhő díját - mondta a Napinak Hónig Péter vezérigazgató-helyettes. Az árcsökkentést a kapcsolt energiatermelés (amikor a hő- és villamosenergia-termelést egyszerre biztosítja az erőmű és az áramtermelés átvételét kötelező ár segíti) ártámogatása teszi lehetővé. A Főtáv szerint ezzel a jelenlegi 3750 forint/gigajoule hőár mintegy 200 forinttal lesz olcsóbb. Az éves átlagos 43,1 gigajoule fogyasztással, valamint a januártól minden távfűtéses lakásnak járó 1150 forint/hó központi támogatást figyelembe véve nagyjából 10 százalékos éves díjcsökkenés jön ki. Balog Róbert szóvivő szerint ehhez jöhet még egy további 5 százalék körüli kedvezmény, amennyiben a Fővárosi Önkormányzat elfogadja a Főtáv alapdíj-mérséklési javaslatát.

Tizedelés az E.On-nál

A gazdasági válság egyik kedvezőtlen hatása, hogy nő az energiaszolgáltatók kintlévősége, vagyis a fogyasztók növekvő számban képtelenek vagy nem akarják fizetni számlájukat. Az E.On Energiaszolgáltató Kft.-nek már 70 milliárd forinttal tartoznak a fogyasztók. A gyárbezárások és a lakosság visszafogott fogyasztása miatt mintegy 10 százalékkal kisebb a cég áram- és gázértékesítése, ami jövőre vélhetően tovább csökken. Az E.On kinnlevőségének fele a lakossági, másik fele a versenypiaci szaktorban gyűlt össze, ami a bruttó árbevétel mintegy 10 százaléka, ezt pedig egyre nehezebben tudja finanszírozni a cég. A lakossági szektorban összegyűlt 35 milliárd forintnyi tartozásból 15 milliárdnál már minden fizetési határidőn jelentősen túljutottak a fogyasztók, 6,4 milliárd forint pedig a 90 napnál hosszabb ideje nem fizetők tartozása. Nehezíti a helyzetet, hogy a 90 napnál hosszabb ideje nem fizetők kikapcsolását ugyan lehetővé teszi a törvény, ám a rendkívül szigorú szabályok és a hosszas ügyintézési határidők (felszólítások, részletfizetés felajánlása) miatt nagyon bonyolult kikapcsolni őket a szolgáltatásból. A versenypiacon is hasonló a helyzet - tette hozzá Kóbor György ügyvezető igazgató -, mert csak ez évben 400 olyan vállalkozást számoltak fel, amelyek hosszabb ideje nem fizették ki a számlájukat, a felszámolások miatt pedig gyakorlatilag lehetetlenné válik a tartozás beszedése. Az RWE-csoporthoz tartozó Elmű-Émász 2 millió lakossági fogyasztójából néhány ezernél kellett tartozás miatt tartósan kikapcsolni a szolgáltatást, míg a vállalkozásoknál leginkább a tiszavirág-életű társaságokkal van gond. Ezek három-négy hónap működés után eltűnnek. A cég behajthatatlannak tűnő kintlévősége néhány milliárd forint, ám érdekes tapasztalat, hogy a 89. nap körül jön meg sok lakossági fogyasztó fizetési kedve, mert tudják, hogy a 90. naptól lehet az áramszolgáltatás felfüggesztését kezdeményezni - mondta Boross Norbert kommunikációs igazgató. Balog Róbert szóvivő szerint a Főtáv fogyasztóinak mintegy 5 százaléka, körülbelül 20 ezer háztartás tartozik tartósan a szolgáltatónak, ez nagyjából 3 milliárd forint kintlévőséget jelent.

Jövőre 10 százalékkal drágul az áram

Januártól 3,5 százalékkal, a jövő év egészét tekintve mintegy 10 százalékkal drágulhat az áram a MEH javaslata szerint.

Az alapdíj dobja meg jövőre az áram árát

Elkészült a Magyar Energia Hivatal (MEH) javaslata a jövő évi villamosenergiarendszer-használati díjakról. Ezzel egy időben a MEH kezdeményezte az ágazatot felügyelő szaktárcánál az új díjtételek rendelettel történő kihirdetését, ám ez még nem történt meg. A lakosságot érintő kategóriában 10 százalék körüli lesz a rendszerhasználati díj növekedése, aminek következtében januártól 3,5 százalékkal, a jövő év egészére pedig mintegy 10 százalékkal drágul az áram. Emellett - a hatósági földgázárakhoz hasonlóan - a MEH bevezettetne egy havi 150 forint plusz áfa, éjszakai vezérelt kategóriában pedig 50 forint plusz áfa lakossági alapdíjat is. A lefolytatott vizsgálat alapján a MEH a normál (hálózati veszteség nélküli) elosztási díjaknál átlagosan 5,7 százalékos növelést tart indokoltnak (díjelemenként jelentős differenciálással). E növekedés meghatározó tényezői elsősorban a működési költségek jelentős emelkedése a négy évvel korábbi szinthez képest, valamint a tőkeköltség hozamtényezőjének 7,1 százalékról 7,8 százalékra változása. Az elosztóiveszteség-díjak növekedése meghaladja az 50 százalékot, amit döntő mértékben a hálózati veszteségek beszerzési költségének várható drasztikus növekedése magyaráz - áll a javaslatban. Az árkockázat fogyasztók és engedélyesek közötti megosztására a MEH külön mechanizmust dolgozott ki, amelyet a 2009-től érvényes árszabályozási módszertan tartalmaz. E szerint a felhasználók által fizetendő átviteli-rendszerirányítási díj és a rendszerszintű szolgáltatások díjának összege (részét képezi a fogyasztók által kapott számla végössze-gének) a MEH javaslata alapján mintegy 40 százalékkal csökkenthető, amit elsősorban a Mavir nem tarifális bevételeinek jelentős növekedése és az előző szabályozási rendszerben jelentős többletet felhalmozó úgynevezett KÁP-kassza (kötelező átvétel) részleges, mintegy nyolcmilliárd forintos igénybevétele tesz lehetővé. A tarifacsökkenés tehát nem azt jelenti, hogy a Mavir indokolt költségei fedezetlenek maradnak, hanem azt, hogy a fedezet nem csupán a folyó évi tarifabevételekből származik. A jelzett tételek eredőjeként a rendszerhasználati díjak összesített átlagos emelkedése 6,2 százalékos, ezen belül az egyes díjak változása mind mértékét, mind elője-lét tekintve differenciált: nagy feszültségen átlagosan 17 százalékos csökkenés adódik, a középfeszültségű díjak átlagosan nem változnak, kis feszültségen (így a lakosságnál is) átlagosan 10 százalék körüli lesz a növekedés, amiben komoly szerepet játszik az említett 150, illetve az éjszakai 50 forint alapdíj.

Péntekig lehet pályázni az energiatakarékossági programra

A 2008. évi Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) pályázatainak befogadása december 5-én éjfélkor lezárul. A kiírás óta összesen 7719 pályázat érkezett az Energiaközpont Kht.-hoz. A befogadott pályázatok száma 5263. Az eddig pozitívan értékelt pályázatok alapján 1,82 milliárd forint támogatás odaítéléséről döntöttek, ez az adat a már átszámolt összegekkel az új intenzitás szerinti információt tartalmazza. Ez évben a NEP-pályázatok támogatására a korábban rendelkezésre álló 1,6 milliárd forintos keretet a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium augusztusban további 1 milliárd forint keretösszeggel növelte meg. A tárca emellett megemelte a támogatási intenzitást, valamint a támogatás maximális mértékét is. A NEP-2008 pályázati konstrukcióban a korábban beérkezett és formailag megfelelt pályázatokra visszamenőleges hatállyal érvényesek a támogatási intenzitás, illetve a maximális támogatási összeg megemelésére vonatkozó feltételek.

Tovább bővül a kiégett kazetták átmeneti tárolója

Újabb négy modullal bővül a paksi atomerőmű elhasznált üzemanyagait befogadó kiégett kazetták átmeneti tárolója. Az atomerőmű telephelye melletti létesítményben jelenleg 5374 darab elhasznált fűtőelem van. Mint Hegyháti József, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit (RHK) Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, az új kamrák már nagyobb kapacitással rendelkeznek elődeiknél. Az angol tervezésű, részegységenként építhető, úgynevezett moduláris tároló bővítése, előkészítési, beszerzési, gyártási és kivitelezési feladatainak összköltsége megközelíti a kilencmilliárd forintot. A bővítést - ami 2011-ben fejeződik be - a központi nukleáris pénzügyi alapból finanszírozzák.