Máté Ákos

Újabb vesztegetési vád a HP ellen

Német ügyészek a Hewlett-Packardot is megnevezték az augusztus 30-ai beadványukban, amiben egy jelenlegi és két volt HP-alkalmazottat vádolnak korrupcióval − írta a Wall Street Journal.

Milliárdosok sikere a válságban

Jó évet zárnak a világ milliárdosai, akiknek összvagyona közel 760 milliárd dollárral nőtt, így több mint hatezermilliárd dollár felett rendelkeznek. A szupergazdagoknak azonban nemcsak a pénzállománya, de a száma is nőtt idén, összesen 9,4 százalékkal, így közel 2200 fősre duzzadt táboruk. Az évnek így is voltak vesztesei, az európai, latin-amerikai és közel-keleti milliárdosok bukták a válságon a legnagyobbat, míg észak-amerikai és óceániai társaik jelentősen növelték a vagyonukat.

Lassul az infláció Nagy-Britanniában

Kismértékben, 2,6 százalékról 2,5 százalékra mérséklődött augusztusban az éves infláció Nagy-Britanniában − jelentette a brit statisztikai hivatal. Ez főleg a stabil energia- és üzemanyagáraknak köszönhető, valamint a szintén lassabban emelkedő ruházati áraknak és a háztartási eszközök árainak. Éves szinten a maginfláció is 2,1 százalékra csökkent a júliusi 2,3 százalékról. A biztató adatok megerősítették azon várakozásokat, hogy az angol jegybank, a Bank of England az év végéig a jelenlegi 610 milliárd dolláros keretösszeg fölé fogja növelni kötvényvásárlásait. Az elemzők véleménye azonban közel sem egybehangzó, a BoE vezető közgazdásza szerint egy újabb kötvényvásárlási hullám jelentős inflációs veszélyeket hordoz: elképzelhető, hogy az angol gazdaság közel van kapacitásai teljes kihasználásához. A központi bank monetáris tanácsa azonban az élénkítéstől várja a GDP-bővülés beindítását, miután három negyedévig recesszióban volt a brit gazdaság és ez a tendencia csak júniusban állt meg.

Kereskedelmi háborúval fenyeget Kína

Hatalmas indulatokat generál az EU intézkedése, amelynek értelmében a nemzetközi légitársaságok is kötelesek adót fizetni a széndioxid-kibocsátásuk után. Többek között a kínai és amerikai vállalatok is támadják a január elsején életbe lépő szabályozást. A Financial Times iparági bennfentesekre hivatkozva azt írta, hogy a kínai kormányzat − amennyiben nem változik a törvény − komolyan fontolgatja a gazdasági ellencsapást az EU ellen. Nehezítheti a légitársaságok helyzetét, hogy az Európai Bíróságon pert vesztettek az amerikai vállalatok, a bíróság ugyanis kimondta, hogy a széndioxidkvóta kereskedelmi rendszere nem sérti más nemzetek szuverenitását. A kínai légitársaságokat képviselő Csaj Hai-po szerint az EU-n kívül senki más nem támogatja a szabályozás ezen formáját. Több kínai iparági szereplő fontolgatja, hogy nem tesz eleget az adó befizetésének, így az EU elhúzódó pereskedésre számíthat. A kínai nemzeti hírügynökség jóval keményebben fogalmaz, szerintük az intézkedés egyértelműen kereskedelmi korlátokat emel a környezetvédelem nevében, ami nyílt támadásnak minősül a nemzetközi utazóközönség és a szolgáltatók ellen. Ha az adó a jelenlegi formájában fennmarad, az megközelítőleg 16 dolláros drágulást jelent a transzatlanti jegyek árában, és a kínai légitársaságoknak 2020-ig akár 2,8 milliárd dolláros terhet jelentene.

Válaszút előtt a Yahoo Ázsiában

Hat százalékkal drágult a Yahoo részvénye arra a hírre, hogy a cég az e-kereskedelemmel foglalkozó kínai Alibaba-csoportban lévő 40 százalékos részesedésének eladását fontolgatja. A nyomás igen nagy az amerikai társaságon, hiszen a kínai vállalat már hónapok óta próbálja visszavásárolni a Yahoo részesedését. Az ügylet során − elemzők szerint − megközelítőleg 17-18 milliárd dollárnyi részvénypakk cserélne gazdát, méghozzá adómentesen. Összehasonlításképpen: a Yahoo piaci kapitalizációja a hír előtt 18,5 milliárd dollár volt. A szeptemberben vezetőváltáson is átesett cég az ázsiai érdekeltségek eladásával a részvényesek osztalékát növelné, illetve újra az internetes hirdetések felé fordulna. Ez a lépés nem lenne ésszerűtlen az amerikai vállalat részéről, mert a Google-lel folytatott versenyben igencsak vesztésre áll.

Sötét a napenergia jövője

A megújuló energiaforrások között előkelő helyen szerepel a napenergia hasznosítása, ám a világ legnagyobb vékonyfilmes napelemgyártója, a First Solar vállalat óriási értékvesztése az iparág bizonytalanságát jelezheti. Az amerikai vállalat ugyanis az év során értékének 76 százalékát elvesztette. A cég egykor 25 milliárd dolláros kapitalizációval rendelkezett, ám mostanra 2,64 milliárdra csökkent a vállalat értéke. A nehézségek abból adódtak, hogy a napelemárak jelentősen csökkentek, ami a profitrátát is magával rántotta, illetve hogy a termelési kapacitás nagyobb ütemben bővült, mint a kereslet, így a piacon túlkínálat alakult ki. Ezeket a hatásokat kiküszöbölendő a vállalat ideiglenes vezérigazgatója a termelési fókuszt az eddigi lakossági termékekről a nagy teljesítményű erőművek építésére helyezné. Több szakértő szerint a piacvezető gyengélkedése kiváló lehetőséget biztosít az energiaipari nagyvállalatok számára, hogy a First Solar felvásárlásával diverzifikálják a portfóliójukat. A cég iránt érdeklődhet a Siemens és a General Electric is, ami érdekes versenyhelyzetet teremthet a két cégóriás között. A vásárlók optimizmusát az is indokolhatja, hogy az évente 55 milliárd dollárt generáló napenergia-szektor az elkövetkezendő évtizedben egyre versenyképesebb lesz a fosszilis energiahordozókkal szemben.

Kútba estek a Gazprom és az RWE tárgyalásai

Megszakadtak a tárgyalások a Gazprom és az RWE AG között, így idén már biztosan nem hozza létre gázerőműveket üzemeltető vegyesvállalatát az orosz gázóriás és a német szolgáltató. A konstruktív hangvételű tárgyalások ugyan már több hónapja folytak, végül azonban nem sikerült megegyezni az együttműködés mindkét fél által elfogadható kereteiről − nyilatkozta a Reutersnek Jürgen Grossmann, az RWE vezérigazgatója. A hírügynökség az ügyhöz közel álló forrásból úgy értesült, hogy a megegyezés meghiúsulása részben amiatt következett be, mert a Gazprom nem tett eleget az előszerződésben foglalt kizárólagossági tételnek, mivel még az év elején megállapodást kötött a dán Dong szolgáltatóval gázerőművek esetleges létesítéséről. A megegyezés azért lett volna kritikus a német energiaszolgáltató számára, mivel a német kormány két atomerőműve bezárására kötelezte a vállalatot, így ennek pótlására ideális megoldásnak tűnt az együttműködés az orosz exportőrrel. A tárgyalások bedőlésével azonban ismét előtérbe kerülhet a Nabucco-gázvezeték, márpedig ha megszületett volna a megegyezés, a RWE kiléphetett volna az azt kivitelezni hivatott konzorciumból.

A vártnál is jobban fut a Nike

Úgy tűnik, a világ legnagyobb sportszergyártója érzéketlen a válságra, mivel az elemzői várakozásoknál is jobban teljesített a cég a a november 30-ával zárult második pénzügyi negyedévben. A profit 2,6 százalékkal, 469 millió dollárra nőtt az egy évvel ezelőtti 457 millióról. Ez − bár csak egy hajszállal − magasabb, mint a Bloomberg által megkérdezett közgazdászok előrejelzése. Úgy tűnik, hogy a sportszergyártó-óriás piaca stabil, hisz az elmúlt 22 negyedévben 21-szer bizonyultak jobbnak az elemzői jóslatoknál. A mostani jó eredményt az egyre növekvő kereslet okozta, hiszen Japán kivételével a Nike minden piacán nőtt a cég termékei iránti igény. Ami jelentős fegyvertény lehet, hogy a lakossági fogyasztással mostanában rosszul álló Észak-Amerikában is 16 százalékkal vettek több Nike sporteszközt. Ilyen méretű növekedést az 1970-es évek boomja óta nem látptt a cég − nyilatkozta elemzőknek Charles Denson, a társaság elnöke. A vállalat azonban nem tudja magát teljesen kivonni az egyre növekvő nyersanyag- és bérköltség hatása alól, és hiába növekszik folyamatosan a kereslet, illetve emelnek árat, még így is csökkent a cég profitrátája. Ez már zsinórban a harmadik negyedév ebből a szempontból, ami a jövőben nehézségek elé állíthatja a jelenlegi piacvezetőt.

Kátyúba futottak az olaszok

A vártnál nagyobb mértékben csökkent az olasz GDP növekedése a közzétett statisztikai adatok szerint. A harmadik negyedévben az előző időszakhoz képest 0,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék, ami alulmúlja a Reuters 0,1 százalékos lassulással számoló elemzői konszenzusát is. Különösen aggasztó hír ez annak fényében, hogy az eurozóna átlagosan 0,2 százalékos növekedést tud felmutatni még a válság legkeményebb napjaiban is. A gyenge gazdasági mutatók jelentősen megnehezíthetik Mario Monti miniszterelnök kiigazítási terveit, amelyben 34 milliárd eurós költséglefaragás szerepel. A növekedés lassulása mögött a belső kereslet 0,2 százalékos esése, illetve a beruházások 0,6 százalékos gyengülése áll. Az olasz szakértői kormány 2012-es előrejelzésében a bruttó hazai termék 0,4 százalékos gyengülése szerepel, ezt az értéket azonban sok elemző kincstári optimizmusnak tartja. Az Intesa Sanpaolo elemzője szerint az ország kétségkívül recesszióban van és a következő három-négy negyedévben is lassulással kell számolni. Hasonlóan borúlátó a kormányzati jóslatokkal szemben a munkáltatókat tömörítő Confindustria érdekcsoport, amely drasztikus, 1,6 százalékos GDP-esést vizionál a jövő évre. A statisztikai hivatal adatai azért is aggasztóak, mivel Olaszországnak 2009 óta most először kell szembenézni recesszióval, ami az egész euróövezetre is hatással lehet.