Korányi Tamás G.

A K&H nem sok jót jósol a Richternek

Láthatóan hatott Bogsch Erik vezérigazgató óvatosságra intő kijelentése a Richter várakozáson felüli, 10,8 milliárdos második negyedévi teljesítményét bejelentő sajtótájékoztatóján (NAPI Gazdaság, 2005. július 29., 7–8. oldal), legalábbis a K&H Brókerház tegnap publikált Richter-elemzése meglehetősen borús képet fest a második félévről. A Tordai Péter és Jánosi Barbara nevével fémjelzett tanulmány legfontosabb megállapítása, hogy a 37,5 milliárdos tavalyi egész évi és a 19,1 milliárdos idei első féléves nettó eredmény után 2005-ben csak 36,8 milliárdos profit várható, ami azt jelenti, hogy az EPS (ha csak 24 forinttal is) ismét a bűvös kétezer forintos határ alá kerül. Ennek fényében nem meglepő, ha a papírt továbbra is tartásra javasló K&H 12 hónapos célára 31 780 forint, vagyis szinte pontosan a tegnapi záróár. Az elemzők a tüneményes második negyedévi orosz forgalmat – Bogsch szavait láthatóan megfogadva – egészében az előrehozott szállításoknak tulajdonítják, ám a negyedik negyedévre már némi optimizmussal tekintenek. Így szerintük az orosz szállítások 2005-ben el fogják érni a 163, 2006-ban a 181 millió dollárt. (A második negyedév egyedül hozott 51 millió dollárt.) A 2006-os nettó eredményt a K&H 41,5, a 2007-est 44,9 milliárd forintra teszi. Utóbbiak alapján a 31 780 forintos célár szinte már óvatosnak tűnhet...

Szolid növekedés az MTelekomnál?

Az utóbbi másfél év gigantikus hosszából lényegében kimaradt MTelekom („leánykori nevén” Matáv) augusztus 11-én teszi közzé féléves gyorsjelentését. A Concorde várakozásai szerint az idei második negyedévtől konszolidált új szerzeménnyel, a Telekom Montenegróval együtt számolva a cégcsoport háromhavi árbevétele 155,9 milliárd, üzemi eredménye 35,6 milliárd, nettó eredménye 20,9 milliárd forint lesz. (Ebből a „régi” csoport 150, 34,4 és 20,2 milliárdot teljesíthet.) A tavalyi második negyedévben még magasabb volt az árbevétel (151,7 milliárd, Montenegro nélkül), viszont mind az üzemi eredmény (31), mind a nettó eredmény (16,2 milliárd) kisebb volt, mint a most várható. Az üzemi eredmény növekedése amortizációs hatásokra vezethető vissza, a Concorde szerint a második negyedévi EBITDA (61,9 milliárd forint) másfél százalékos csökkenést mutat tavalyhoz képest. Mindezek alapján a Concorde nem vár különösebb meglepetést az MTelekomtól, így nem is módosítja 935 forintos célárát. Az idei várható (becslése szerint részvényenként 55 forintos) eredménnyel kalkulált, valamivel 16 feletti P/E mutató sem indokolja a jelenlegi, tartásra vonatkozó ajánlás módosítását. A telekompapír a BÉT negyedik, 2003 nyarán indult hosszának nagy kimaradója: miközben a BUX index az elmúlt 24 hónap alatt 8 ezer pontról 21 ezer pontra emelkedett, a részvény szinte ki sem lépett a 700–950 forintos sávból.

Újabb, majdnem húszmilliárdos Richter-rekord

Az orosz közgyógylista bevezetésének köszönhetően minden idők legmagasabb féléves profitját produkálta a Richter-csoport, konszolidáltan 19,452 milliárd forintot, de Bogsch Erik most is óvatos: szerinte a második félév nehezebbnek tűnik.

Richter: Bogsch Erik óvatosan pesszimista

A Richter Rt. vezérigazgatója nem vár az elsőhöz hasonló jó második félévet, várakozásait azonban egyre feljebb srófolja.

Tizennyolc és fél milliárdot várnak a Richtertől

Cikkünkkel egy időben teszi közzé a Richter Gedeon Rt. első féléves gyorsjelentését, amellyel összevetve a portfolio.hu által tegnap publikált – 14 cég várakozásaiból összeállított – elemzői konszenzust, az olvasók számára nyomban kiderül, mennyire jöttek be az elemzők várakozásai. A konszenzus szerint a Richter árbevétele a 2004-es 60,2 milliárd forint után 2005 első hat hónapjában 65,8 milliárdra, nettó profitja pedig 17,8 milliárdról 18,3 milliárd forintra nőhet. Ezen belül a második negyedév teljesítménye a konszenzus szerint 35 milliárd 52 milliós árbevétel, 8,765 milliárdos üzemi és 10,18 milliárdos nettó eredmény. (A Richter esetében okoz némi zavart, hogy a cég 2003-tól már konszolidált számokat is közzétesz – 2005 első negyedéves konszolidált árbevétele 37,5 milliárd, nettó eredménye 8,6 milliárd forint volt –, de az elemzői konszenzusról nem derül ki egyértelműen, hogy konszolidált vagy nem konszolidált adatokkal számolták-e...) A tavalyi profitban a készletek átértékelése – áthúzódó hatásként – 1,1 milliárdos növekedést jelentett, így az alig félmilliárd forintos többlet valójában jóval szebb képet mutat (9 százalék feletti emelkedés). Érdemes lesz megfigyelni az oroszországi eladások alakulását is, ez az elemzők tippje szerint a második negyedévben még az első negyedév tízmillió dolláros többletét is meghaladó mértékben bővült. Az elemzők szerint a közép-európai országokban sem tört meg a lendületes növekedés, az USA-ban viszont még nem álltak új növekedési pályára a hatóanyag-szállítások. Összességében, ha a nem konszolidált profit ma közelebb áll a 19, mint a 18 milliárdhoz, illetve ha a konszolidált eredmény meghaladja a 19 milliárdot, alighanem tovább örvendhetnek a Richter-tulajdonosok, nem különben a tavaly átváltható kötvényt jegyző alapok.

Zártkörűvé vált az E.On Édász

Az E.On Édász Rt. közleményben jelentette be, hogy a társaság zártkörűvé alakulását felfüggesztő – a TEBÉSZ keresete nyomán a Győri Megyei Bíróság által meghozott – döntését az ítélőtábla hatályon kívül helyezte, és a Győr-Sopron-Moson Megyei Cégbíróság új eljárásban bejegyezte a társaság zártkörűvé alakulását. Így a tavaly őszi, meglehetősen viszontagságos nyilvános ajánlat, kiszorítás, majd tőzsdei kivonulás után már csupán egyetlen részvényessel (E.On Hungária Rt.) működő áramszolgáltató társaság július 19-től jogilag is zárt társaságként működik – nyilván a fő tulajdonos legnagyobb örömére. A TEBÉSZ az áramszolgáltatók nyilvános körön belül tartására indított ütközetsorozatát ugyan elvesztette, de egy másik – sör- – fronton még folytat némi utóvédharcot. Tegnap közleményben adta tudtul, hogy feljelentést tett a Fővárosi Ügyészségen a Heineken márkájú sörön és reklámtermékeken látható ötágú vörös csillag kapcsán. (Az ügyben korábban már megtagadta a nyomozást az első fokon eljáró II. és III. kerületi ügyészség.) Lehet-e Magyarországon fasiszta, illetve kommunista jelképet ábrázoló terméklogóval fogyasztási cikkeket reklámozni, adott esetben lehet-e például a „csillagos” sör mellett horogkeresztes kekszet vagy SS-jelvényes plüssmackót forgalmazni? – ezt a kérdést kell eldönteniük a korábban inkább a tőkepiaci érdekek védelmében fellépő TEBÉSZ problémafelvetése nyomán az ügyészeknek.

Magyarok is veszik a Novateket

A 6 milliárd dolláros kapitalizációjával a 10. legnagyobb orosz tőzsdei cégnek számító Novatek a Gazprom kisebb testvére (valójában részben együttműködő konkurense), amely 2002–2004 között megtízszerezte árbevételét és tavaly megduplázta üzemi eredményét. Bár kitermelésben elmarad a Gazpromtól (tavaly 54 milliárd köbméter, szemben a Gazprom 484 millió köbméterével), de igen komoly tartalékokkal rendelkezik (14 ezer milliárd köbméterrel, szemben a Gazprom 28 ezer milliárd köbméterével), ráadásul 0,3 dolláros (egy hordó olajegyenértékre számított) kitermelési költsége éppen a fele a Gazproménak és alig 6 százaléka a Shellének. Bár az orosz gázexportot jelenleg a Gazprom jelenti, és a Novatek csak a belső piacra termel, küszöbönáll az orosz gázpiac liberalizálása, amely a Novatek előtt is tágra nyithatja a kaput. Bár az elemzések – így a magyar befektetők szívét megdobogtató legfrissebb Concorde-elemzés is – rózsás képet festenek a cég jövőjéről, nem hallgatják el az orosz piacot jellemző kockázatokat sem. Egy biztos: a Novatek egy hónappal ezelőtti emissziója során (amikor a 304 millió GDR-es teljes alaptőkéből 57,65 millió darabot adtak el a 14,75–16,75 dolláros ársáv tetején) a befektetők tízszeresen jegyezték túl a felkínált mennyiséget. A kereskedés július 21-én indult Londonban, a 16,75 dolláros indulásról a kurzus előbb 19, majd tegnap délutánra már 19,9 dollárra emelkedett. Piaci hírek szerint – igaz, a 2 millió darabos napi forgalomhoz képest még a jelképesnél is kisebb mennyiségben – a vevők között kockázatkedvelő magyar befektetők is akadtak.

Áttört a BUX a húszezren!

Két napon belüli, de a zárásra elenyésző áttörés után tegnap sikerült először a húszezres tartományban zárnia a budapesti tőzsdeindexnek. A BUX záróértéke 20 168,05 pont, 308 ponttal magasabb a pénteki zárásnál. Az áttörés ezúttal is – mint az eddigi esetekben – látványos volt, egy százalékot jócskán meghaladó mértékű indexemelkedéssel járt.

Húszezer fölé szaladt az index

A BUX 14 és fél éves történelme során először volt látható tegnap a kettes mögött még négy számjegy, vagyis húszezer feletti indexérték. A második tízezer eléréséhez kevesebb mint másfél év elegendő volt.