Tizenegy éve nem láttak a magyar tőkepiac nagy öregjei kettessel kezdődő BUX-értéket a monitorokon, ám ezúttal a kettest nem három, hanem négy számjegy követte, vagyis az index áttörte a 20 ezres határt. A 20 145 pontos napi csúcs után azonban – délután háromra – már ismét 20 ezer alatt volt az index, de a történelmi pillanat megér egy kis visszapillantást.
Az 1991 áprilisában megjelent, de 1991. január 2-re mint 1000 pontos kiindulásra visszaszámolt első, még ideiglenes Budapesti Tőzsdeindex (BTI) még csak hat részvényt tartalmazott. A Fotex, az IBUSZ, a Martfűi Sör, a Müszi, a Skála és a Sztráda közül csak a Fotex van jelen mindmáig a parketten.
Négy évvel később, amikor az immár végleges index 1995 januárjában (1481 pontnál járva) felvette a nem egy indexspekuláns számára nomen est omenként csengő BUX nevet, a kosárban 18 részvény volt, amelyek közül ma már csak a Danubius, az Egis, a Richter, a Fotex, és a Pannonplast maradtak indexpapírok.
Az 1996–1997-es nagy hossz során 19 hónap alatt 1530 pontról 8483 pontig emelkedett az index – ez akkor világrekord volt, igaz, 1996-ban 23 százalék volt az infláció –, most a második tízezer ponthoz kellett 18 hónap, egészen más inflációs környezetben.
Először 2000. február 10-én lépte át a BUX a tízezret, de az öt számjegyű korszak csak március végéig tartott. A második frontáttörés 2004. január 28-án zajlott le, és mindkét esetben 2 százalék körüli volt az index napi emelkedése.
A most zajló hossz még nem mutatja a túlfűtöttség jeleit, de kétségtelen, hogy kell egy kis idő, mire a befektetők megszokják az új számokat. A BÉT-en forgó részvények összértéke másfél év alatt 3300 milliárd forinttal emelkedett (ehhez az időszak egyetlen új bevezetése, a FreeSoft 3 milliárddal járult hozzá), és az adott tulajdoni viszonyok között a 13 milliárd eurós árfolyamnyereségből 10 milliárd a külföldi szakmai és pénzügyi befektetőket gyarapította. A BÉT az utóbbi másfél évben nyerőgépként működött, de a tőkepiaci szereplők felelőssége, hogy ezt a kivételes – és még távolról sem lezáruló korszakot – a magyar tőkepiac későbbi fejlődése szempontjából jól használják ki.
Korányi Tamás G.