BUX 134545.20 -0,44 %
OTP 42180 -0,61 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Újabb, majdnem húszmilliárdos Richter-rekord

Az orosz közgyógylista bevezetésének köszönhetően minden idők legmagasabb féléves profitját produkálta a Richter-csoport, konszolidáltan 19,452 milliárd forintot, de Bogsch Erik most is óvatos: szerinte a második félév nehezebbnek tűnik.

2005. július 28. csütörtök, 23:59

Ismét kellemes meglepetést okozott a Richter a befektetőknek. A vezető hazai gyógyszergyártó tegnap közzétett első féléves jelentéséből kitűnik, hogy a portfolio.hu tegnapelőtti, 18,5 milliárdos elemzői konszenzusánál (NAPI Gazdaság, 2005. július 28., 7. oldal) jóval magasabb, 19,2 milliárdos nem konszolidált adózott eredményt ért el, amely konszolidálás után 19 milliárd 452 millió forintra nőtt. (A külföldi érdekeltségek közül a lengyel és a marosvásárhelyi gyár nyereséget, az orosz üzem veszteséget hozott.) A konszolidált eredmény dollárban 19, forintban 10 százalékos növekedést jelent. A jó hírre a részvény kurzusa is új csúcsokra tört, napközben 31 750 forintot is adtak érte.
Bogsch Erik vezérigazgató a délelőtti sajtótájékoztatón és a délutáni elemzői beszélgetésen is – szokásához híven – óvta a befektetőket a túlzott derűlátástól és a második félévet illetően óvatosságra intett. Az orosz közgyógylista körül – amely a 67 százalékos növekedés után 93 millió dollárra hízott első féléves orosz árbevétel egyharmadáért „felelős” – sok a bizonytalanság. Először úgy volt, hogy a Richter legtöbb készítménye lekerül a listáról, majd kiderült, hogy az orvosok azokat december 1-jéig felírhatják; feltéve, ha a gyógyszerek június, majd egy újabb módosítás értelmében szeptember végéig bekerülnek az országba. A Richter júniusban hihetetlen mennyiségű terméket szállított ki Oroszországba, 180 napos fizetéssel. Hogy a közgyógylista keretében eddig kiszállított 30 millió dollárnyi gyógyszer ténylegesen el is fogy-e, még nem tudni, az viszont biztos, hogy Bogsch Erik nem számol további szállításokkal. A patikai árakon 1,7 milliárdos, nagykereskedelmi áron 1,1 milliárdos orosz gyógyszertámogatáson kívüli piaci rész növekedése lassú, bár az év egészére prognosztizált 12 százalékos ütemmel a világ legtöbb gyógyszergyártója elégedett lenne.
Bogsch szerint 2005-ben a FÁK-piaci eladások a tavalyi 154 millió dollárhoz képest valamivel több, mint 20 százalékkal, tehát legalább 185 millió dollárra nőhetnek. A magyar piacon a forgalom növekedése 7 százalék volt, ami nem volt elég a korábbi piaci részesedés megtartásához. A Richter 7,6 százalékkal a magyar piac második legnagyobb szereplője.
Rossz hír viszont a társaságnak (sőt, bizonyos értelemben az idén legalább 50 milliárdos hiánnyal szembenézni kényszerülő magyar gyógyszerkassza egészének is), hogy a Fővárosi Bíróság a Merck kérésére eltiltotta a Richtert a Sedron márkanevű, csontritkulás elleni generikum forgalmazásától, holott – mint Bogsch hangsúlyozta – a Merck szabadalmát már nemcsak a brit, de a magyar szabadalmi hivatal sem ismeri el. A termék négymilliárdos piacából a Richter idén 400–600 millió forintnyit szeretett volna kihasítani magának, ám erre most még jó esetben is várni kell.
A közép-európai térségben továbbra is bővül a forgalom, főleg Lengyelországban, ahol euróban is 52 százalékkal (19 millió euróra) nőttek az eladások. A régi EU-ban a forgalom lényegében stagnál, az USA-ba irányuló hatóanyag-szállítások a nagyon magas bázishoz képest egyenesen visszaestek, 16 százalékkal. E trend megfordulására Bogsch a második félévben sem számít, ám a Richter árbevétel-növekményét az év eleji 10 százalékos tervekkel szemben már többre, a 10–15 százalékos sávba teszi. (Ez megfigyelők szerint legalább 15 százalékot jelent...)
A társaság 3,1 milliárdos pénzügyi eredménye (amely az adó előtti profit 15 százalékát adta) elsősorban a dollárköveteléseken elért nyereségnek köszönhető, amit a nem realizált határidős ügyletek (elsősorban euró–dollár) 737 milliós vesztesége csökkent. A Richter 42 milliárdos készpénzállománya az első félévben csaknem másfél milliárdos kamatbevételt hozott.
A Richter költségszerkezete mindjobban hasonlít a világ nagy gyógyszergyártóiéra. A kutatás-fejlesztési ráfordítások az idén először fogják meghaladni az árbevétel 10, az értékesítési és marketingkiadások a 20 százalékát. A Richter az idén 25 milliárd forintot fordít beruházásokra, ennek a 70 százalékát a második félévben költi el. Összességében a második félév a társaság szerint az elsőnél kevésbé attraktív lesz, de a jelek szerint a befektetőknek az év egészét tekintve sem lesz okuk a panaszra.

Korányi Tamás G.
Korányi Tamás G.

Ez is érdekelhet