Enyhe mínuszban nyitott a BÉT
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) hivatalos indexe 0,1 százalékos csökkenéssel nyitott, a vezető papírok közül az OTP és az MTelekom kezdett mínuszban, de pár perccel később ezek a papírok is korrigáltak.
Enyhe mínuszban nyitott a BÉT
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) hivatalos indexe 0,1 százalékos csökkenéssel nyitott, a vezető papírok közül az OTP és az MTelekom kezdett mínuszban, de pár perccel később ezek a papírok is korrigáltak.
Van olyan politikus, aki magától távozik
Vannak olyan politikusok, akik ragaszkodnak a székükhöz, és vannak olyanok is, akik hajlandóak saját elhatározásuk alapján elhagyni a politikát és az élet más területein is kipróbálni magukat.
Nem moccant a Nikkei
Pénteki záróértékén fejezte be a mai kereskedési napot a tokiói értéktőzsde hivatalos indexe.
Már 60 dollár alatt az olajár
Tovább folytatódott az olaj árának július vége óta tartó csökkenése, most már mind a két fontos olajfajta hordóját 60 dollár alatt jegyzik.
Szilihez tartanak a Kossuth tériek
Tegnap este viszonylag nyugodtak voltak a budapesti utcák, a mai nap egyik fő eseménye pedig az lehet, hogy a Kossuth téri tüntetők petíciót adnának át Szili Katalin házelnöknek. A házbizottság 9-kor ül össze - derül ki a Magyar Rádió honlapján.
Rekordszinten a hadikiadások
Az előzetes becslések szerint az idén 1060 milliárd dollárra rúgnak a világ hadikiadásai, ami azt jelenti, hogy 2006-ban annyit költenek fegyverekre, mint amennyit eddig még soha – derül ki az Oxfam segélyszervezet jelentéséből, amely a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adataira épül. A szakértők rámutatnak, hogy eddig az 1988-as év tartotta a rekordot, a hidegháború utolsó évében ugyanis a világ kormányainak katonai kiadásai összesen 1030 milliárd dollárt tettek ki. A kiadások a Szovjetunió összeomlása után egy ideig csökkentek, de 1999 óta folyamatos az emelkedés. Az Oxfam kiemeli, hogy a hadikiadások leginkább az Egyesült Államokban és a közel-keleti országokban nőttek, de jelentős emelkedést lehet megfigyelni egyes kifejezetten szegény afrikai országokban is. A jelentés aktualitását az adja, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) a jövő hónapban kezd tárgyalásokat egy olyan előterjesztésről, amely megtiltaná a fegyverexportot azokba az országokba, ahol tömeggyilkosságokat követnek el, nem tisztelik az emberi jogokat, illetve nem tartják be ENSZ-határozatokat. A nemzetközi szerződéstervezetben egyértelműen meg lenne határozva, hogy milyen feltételek fennállása esetén tilos fegyvereket szállítani.
Gyengélkednek a közepes gyógyszercégek
A gyógyszerfejlesztés emelkedő költségei és erős pénzügyi háttérrel rendelkező nagy riválisaik miatt nehéz helyzetbe kerülhetnek a nyugat-európai közepes gyógyszergyártók – vélik a Reutersnek nyilatkozó elemzők. A veszélyeztetett cégeknek nincs sok választásuk: vagy sikerül egy olyan piaci rést találniuk, ahol sikeresek lehetnek, vagy pedig felvásárlásokkal és összeolvadásokkal kell a jövőjüket biztosítaniuk. A közepes cégek piacán már el is kezdődött a konszolidáció: Európa legnagyobb biotechnológiai társasága jött létre ugyanis azáltal, hogy a német Merck KGaA gyógyszergyártó 10,6 milliárd euróért felvásárolta a svájci Serono SA-t (NAPI Gazdaság, 2006. szeptember 22–23., 5. oldal), és csütörtökön a német Altana is bejelentette, hogy 4,5 milliárd euróért eladja gyógyszergyártó részlegét a dán Nycomednek. A szakértők már egy ideje beszélnek a várható piaci koncentrálódásról: a Standard & Poor’s (S&P) áprilisban arra figyelmeztetett, hogy az idén és a következő években több jelentős fúzió várható az európai gyógyszeriparban, azon belül is elsősorban a közepes méretű cégek szegmenségben (NAPI Gazdaság, 2006. április 4., 5. oldal). Az elemzők úgy vélik, hogy a Merck–Serono, illetve az Altana–Nycomed ügyletet bizonyosan továbbiak követik majd a közeljövőben. A koncentrálódást megnehezítheti, illetve lelassíthatja, hogy a közepes méretű gyógyszercégek zöme – mint például a Merck, a Serono és az Altana – még ma is döntően családi tulajdonban van. A globális gyógyszerpiacon jelenleg három olyan cég van, amelyek piaci kapitalizációja meghaladja a 150 milliárd dollárt, a 10 milliárd dollár körüli értéket képviselő közepesek pedig szakértők szerint egyedül nem képesek versenyre kelni gigászi versenytársaikkal.
A legnagyobb gyógyszergyártók
Név Kapitalizáció* 1. Novartis 158,13 2. GlaxoSmithKline 156,15 3. Roche Holding 153,30 4. Sanofi Aventis 116,75 5. AstraZeneca 97,88 6. Schering 22,7 7. Novo Nordisk 20,73 8. Merck 18,98 9. Serono 13,3 10. Fresenius 12,56 *milliárd dollár Forrás: Reuters
Borúsan látják a jövőt a német befektetők
Szeptemberben hét éve nem látott szintre csökkent a német ZEW kutatóintézet befektetői bizalmi indexe. Ezt a szakemberek elsősorban a lassuló amerikai gazdasággal és az emelkedő európai kamatszinttel magyarázzák, de szerepet játszott benne a 2007-re bejelentett német áfaemelés is. A mutató a vártnál jobban mérséklődött: a mínusz 22,2 pontos indexérték jelentős visszaesés az augusztusi mínusz 5,6 pontos értékhez képest is. A legnagyobb európai gazdaság jelenlegi gazdasági helyzetét a német befektetők jobbnak értékelik, mint augusztusban, az eurózóna esetében azonban nagymértékben romlott a megítélés. A jelenlegi német helyzetre, illetve a jövőbeli várakozásokra vonatkozó mutatók közötti eltérés arra világít rá, hogy a viszonylag kedvező üzleti klíma veszélyben van Németországban, ezt pedig a berlini kormánynak figyelembe kell vennie gazdaságpolitikájának kialakításakor – fejtette ki Wolfgang Franz, a ZEW elnöke. Az elemzők arra számítanak, hogy a 300 pénzügyi elemző és intézményi befektető véleménye alapján kiszámított mutató a következő hónapban is csökkenni fog, de a szeptemberinél szerényebben. A tegnapi bejelentés után a frankfurti tőzsde DAX-indexe egyértelműen lefelé vette az irányt. A német gazdaság idei évét illetően a szerszámgépipari gyártók szervezete is optimista: szerintük 2006-ban a szektor kibocsátása 2 százalékkal, 10,6 milliárd euróra nőhet. A német gazdasági növekedés motorja idén egyértelműen a belföldi fogyasztás lesz, amit az is alátámaszt, hogy az első hét hónapban a belföldi megrendelések 28 százalékkal nőttek, a külföldiek pedig csak 12 százalékkal. A rendelésállományi adatok arra utalnak, hogy e szektorban a fellendülés jövőre is folytatódhat.
Maradhat az alapkamat az USA-ban
Az egyesült államokbeli Federal Reserve (Fed) a várakozások szerint 5,25 százalékon hagyja az irányadó kamatlábat mai ülésén, miután a gazdasági növekedés lassulásáról és az inflációs nyomás enyhüléséről szóló makroadatok láttak napvilágot az utóbbi időben. Az amerikai jegybankárok legutóbb augusztus 8-án ültek össze, akkor kétéves szigorítási időszaknak vetettek véget azzal, hogy nem nyúltak a kamatlábakhoz. Az Egyesült Államok bruttó hazai terméke (GDP) a második negyedévben mindössze 2,5 százalékkal nőtt, ami az első negyedéves 5,6 százaléknak kevesebb mint fele, és a szakértők egyöntetűen arra számítanak, hogy a növekedési dinamika egy ideig könnyen ezen a szinten maradhat. Az augusztusi inflációs ráta mindössze 0,2 százalékos volt, akárcsak az élelmiszer-, illetve energiaárak nélkül számított maginfláció, ami az inflációs nyomás enyhülését jelenti a világ vezető gazdaságában. A fogyasztói árindexnek különösen az tett jót, hogy az utóbbi időben jelentősen csökkent az energiahordozók árszintje. A múlt héten 64 dollár alá süllyedt az amerikai könnyűolaj ára, ami hathavi mélypontnak felelt meg, ez pedig szép szeptemberi inflációs számra utal. Ben S. Bernanke Fed-elnök eközben továbbra is az amerikai monetáris politika jelentős átszabására készül: arra törekszik, hogy minél hamarabb az átláthatóbb kommunikációt lehetővé tevő inflációs célkövetés rendszere honosodjon meg az Egyesült Államokban. Az előterjesztésről a jövő havi Fed-ülésen tárgyalnak majd, és egyes megfigyelők szerint akár már 2007 közepén tető alá hozhatják a stratégiaváltást. A szakértők megosztottak a kérdéssel kapcsolatban, az ellenzők elsősorban a rugalmasság hiánya miatt tartják rossz ötletnek a többek között az eurózónában is alkalmazott modell átvételét.