Kolozsi Pál

Pesszimista a piac

Mind az idei, mind pedig a jövő évi elemzői prognózisokat jelentősen átrajzolták a kormány két hete bejelentett megszorító intézkedései és adóváltoztatási tervei. A szakértők többsége ma már sem az inflációs célkitűzések, sem pedig a fiskális deficitcélok teljesülésében nem bízik - derül ki a Reuters legfrissebb felméréséből. Az elemzők előrejelzéseinek átlaga szerint 2003-ban 5 százalék feletti inflációs rátával ér véget az év, szemben a jegybank által kitűzött 4,5 százalékkal, jövőre pedig 4,71 százalékos indexet jeleznek előre. Az idei inflációs cél teljesülésére egy makroelemző sem lát esélyt, és a többség borúlátó a 2004-es esztendővel kapcsolatban is. A piaci figyelem középpontjában álló költségvetési folyamatokról szintén pesszimistán nyilatkoztak a megkérdezett szakértők. A pénzügyi tárca 4,8 százalékos előrejelzésével szemben az elemzők átlagosan 5,3 százalékra teszik az államháztartás hiányának a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított arányát, 2004-re pedig 4,5 százalékos deficitet valószínűsítenek. A költségvetés helyzetét stabilizálni hivatott kormányzati bejelentések jóval drasztikusabban rontották az inflációs várakozásokat, mint amennyivel javították a fiskális előrejelzéseket. A július elején készített felméréshez képest a 2003-as hiányprognózis átlagban 0,2 százalékponttal javult, a 2004-es előrejelzés pedig még romlott is, miközben a decemberi inflációs rátákat 0,12, illetve 0,46 százalékponttal megemelték a makroelemzők.

Emelkedtek az ipari árak

Az előző két hónappal ellentétben júniusban emelkedtek az ipari árak. Havi szinten 2,5 százalékos volt a drágulás, éves összehasonlátásban pedig 2,3 százalékkal emelkedett az árszint - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A forintban mért exportárak 3,7 százalékkal emelkedtek májushoz képest, a belföldi értékesítés árindexe pedig 1,0 százalékos volt. Éves szinten a belföldi áremelkedés 4,1 százalékot tett ki, az exportárak pedig 0,9 százalékkal kúsztak feljebb. A belföldi értékesítés júniusi áremelkedését elsősorban a hatósági földgázárak május 15-től hatályos növekedésének áthúzódó hatása okozta. A feldolgozóipari ágak közül a legnagyobb - ötszázalékos - áremelkedést a kőolaj-feldolgozás területén mérte a KSH. Az ipari exportértékesítés forintban mért árszintje minden ágazatban emelkedett az előző hónaphoz viszonyítva, ami elsősorban a forint június eleji leértékelődésének számlájára írható. A legnagyobb áremelkedést az exportárak területén is a kőolaj-feldolgozás ágazatban regisztrálták. Az exportban meghatározó súlyt képviselő gépipari ágazatok árszintje 3,4 százalékkal emelkedett.

Módosul az MNB partnerköre

Az Európai Központi Bank (ECB) eszköztárával való harmonizáció és a versenysemlegesség elvének érvényesítése érdekében az MNB várhatóan novembertől módosítja forintpiaci eszköztárának partnerkörét - közölte tegnap a jegybank. A módosítások nyomán a jövőben - a gyorstenderek kivételével - az MNB partnerének tekinti a tartalékkötelezettség alá eső intézmények teljes körét, amennyiben tagjai a Valósidejű Bruttó Elszámolási Rendszernek (VIBER) vagy a Bankközi Klíring Rendszernek (BKR), illetve fedezett hitel esetén a Keler Rt.-nél értékpapír-főszámlával rendelkeznek. Ennek értelmében a forintpiaci ügyfelek közé bekerülhetnek a szövetkezeti hitelintézetek, miközben az azonnali értékpapírügyletek partnerkörében az elsődleges állampapír-forgalmazó befektetési vállalkozásokat a szakosított hitelintézetek váltják fel. A jegybankok partnerkörének meghatározására nincs egységes szabály, a monetáris főhatóságok a pénzpiac fejlettsége és a piaci hagyományok figyelembevételével döntenek. Az ECB a partnerek tekintetében is a német Bundesbank példáját követte, így viszonylag széles ügyfélkörrel rendelkezik. Az MNB legfontosabb monetáris politikai eszköze a kéthetes futamidejű jegybanki betét, amelynek kamatlába jelenleg 9,5 százalék. A partnerek hetente helyezhetnek el előre rögzített kamaton betétet a központi banknál. Normális piaci működés esetén az MNB nem korlátozza az elhelyezhető betétnagyságot, de januárban a forintsáv ellen indított spekulációs támadást többek között azzal próbálta visszaverni a jegybank, hogy 200 milliárd forintnál többet nem fogadott be a partnerektől. Az MNB egynapos hitel-, illetve betétlehetőséget is kínál, a likviditási helyzet szabályozása érdekében pedig kötelezőtartalék-rendszert működtet és gyorstendereket is hirdethet.

Visszaállítaná az SZDSZ a tévé előfizetési díját?

Legkevesebb 20 milliárd forintot takaríthatna meg a költségvetés, ha 2004-től nem a büdzsé fizetné a közmédiumok finanszírozását szolgáló üzembentartási díjat - idézi az MTV-kuratórium SZDSZ-es tagjait a Magyar Hírlap.

Európára koncentrál a Harley

Az öreg kontinensen terjeszkedne az idén száz esztendős Harley-Davidson - derül ki a Financial Times cikkéből.

Még nincs vége a kismama-pereknek

Újabb eljárásokat indíthatnak a kismamák az elmaradt jövedelempótlékkal kapcsolatban. Aki öt évre visszamenőleg és kamatokkal együt szeretné megkapni a pénzét, az polgári perben államigazgatási jogkörben okozott kár címén próbálhatja meg érvényesíteni az igényét - olvasható a Magyar Nemzetben.

Beragadt a forintkurzus

Stagnáló árfolyamszint és gyakorlatilag elhanyagolható forgalom jellemzi a bankközi devizapiacot - közölte a NAPI Online-nal az ING Bank üzletkötője.

Csökkent a munkanélküliségi ráta

Az idei második negyedévben a foglalkoztatottak száma 3 millió 924 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig 5,8 százalékot tett ki - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Jelentősen romlott a magyar versenyképesség

Jelentős reálfelértékelődésen mentek keresztül az utóbbi években az európai uniós csatlakozásra váró közép-európai országok, a munkaerőköltség alapú versenyképesség azonban Magyarországon romlott a leginkább.