Kolozsi Pál

Rosszabb a vártnál a folyó mérleg

Júniusban 567 millió eurós deficittel zárt a folyó fizetési mérleg, az első félév kumulált hiánya pedig 2,313 milliárd eurót tett ki - jelentette a jegybank. A NAPI Gazdaság előzetes felmérése 455 millió euró hiányt jelzett előre.

Élelmiszer-drágulást hozhat az ősz

Ősszel emelkedhet számos élelmiszer ára. Ha a drágulás eléri a tervezettet, az több mint fél százalékponttal növelheti az inflációt.

Derűlátó lett a devizapiac

Optimizmus lett úrrá a bankközi devizapiacon, ennek következtében az euróval pénteken 259 forint alatti szinten is kereskedtek. A NAPI Gazdaságnak nyilatkozó szakemberek szerint a derűlátást nem támasztják alá a magyar makrogazdasági adatok, de korábban is volt már példa arra, hogy a piac fittyet hányt a fundamentumokra. Lapunk információi szerint a forint pénteki izmosodását egy magyarországi német bank vásárlásai okozták, azt azonban homály fedi, hogy kitől származott a vételi megbízás. A vevők nemcsak a forintra utaztak, hanem megjelentek a cseh, a szlovák és a lengyel devizapiacon is, a helyi devizák erősödését váltva ki. Az egész közép-európai régió megítélése pozitívabbá vált az utóbbi napokban - mondták a szakértők. A pénteken megjelent gyenge külkereskedelmi mérleg, valamint az infláció megugrását valószínűsítő elemzői előrejelzések nem indokolják a piac optimista hangulatát - véli Kolba Miklós, az ING Bank üzletkötője, aki szerint a piac nagy része spekulációra gyanakszik és kivár, hogy a lehető legkedvezőbb pozícióból tudjon eurót vásárolni. A piaci szereplők egyre inkább a kamatkülönbözetre figyelnek és kezdik elfelejteni azokat a két hónappal ezelőtti intézkedéseket, amelyek jelentős forintgyengülést okoztak - adott egy másik lehetséges magyarázatot Horváth Ádám, a WestLB üzletkötője. Nem egységesen ítélik meg a forintárfolyam közeljövőjét a piaci szakértők. Kolba szerint nem lehet tudni, mikor ér véget a spekulációs támadás, de úgy véli, hogy egy-két héten belül ismét a néhány nappal ezelőtti szintjén áll majd a közös európai valuta kurzusa. Horváth úgy látja, hogy amennyiben a héten napvilágra kerülő folyó fizetési mérleg és az inflációs statisztika nem okoz kellemetlen meglepetés, úgy akár 256 forintig is gyengülhet az euró.

Lendületesen nő a külker hiány

Júniusban 357 millió eurós hiánnyal zárt a külkereskedelmi mérleg, az első féléves deficit pedig 2,353 milliárd eurót tett ki - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Az euróban számolt kivitel 1,9 százalékkal csökkent 2002 júniusához képest, a behozatal pedig 5,2 százalékkal nőtt. A havi hiány csaknem 230 millió eurós romlást mutat éves összehasonlításban, a január és június közötti időszak pedig több mint egymilliárd eurós deficitnövekedést hozott. Az elemzők előzetesen nagyjából ekkora külkereskedelmi hiánnyal számoltak, így pénteken már nem módosították a ma megjelenő folyó hiányra vonatkozó előrejelzésüket sem. A lapunknak nyilatkozó elemzők átlagos prognózisa szerint az első nyári hónap 455 millió eurós folyó deficitet hozott. A forintban számolt mérleg szerint júniusban az export visszaesése lassabb, az import növekedése pedig gyorsabb volt éves összehasonlításban, mint az előző hónapokban, míg az euróalapú elszámolás nem mutatja a forgalom növekedésének gyorsulását. Ez a különbség a forintsáv június eleji eltolásával, illetve az ebből következő jelentős és eddig tartósnak bizonyuló forintgyengüléssel magyarázható. A KSH elemzése szerint a hiány megugrása a világgazdasági dekonjunktúrával magyarázható exportcsökkenésre, a fogyasztási célú import erőteljes növekedésére, illetve az energiahordozók behozatalának átlagon felüli emelkedésére vezethető vissza. Az első félévben a kivitelen belül a gépek és szállítóeszközök forgalma 2 százalékkal bővült, az irodagépek és gépi adatfeldolgozó berendezések exportja ugyanakkor a vezető vállalatok Magyarországról való kivonulása miatt 9 százalékkal visszaesett az előző évihez képest. A KSH jelentése szerint az importforgalom az összes árufőcsoport esetében nőtt. Az energiahordozók 10 százalékos dinamikát mutattak, elsősorban a földgázbehozatal megugrása miatt. A személygépkocsi-importszámla az idei első hat hónap alatt csaknem 40 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

Medgyessy Péter elégedett a forinttal

A 260-262 forint körül stabilizálódott euróárfolyam nagyjából megfelel annak az egyensúlyi szintnek, amely mellett működőképes a gazdaság - jelentette ki szerda este Medgyessy Péter miniszterelnök, aki a két hónappal ezelőtti árfolyam-politikai intézkedéseket a versenyképesség javításával indokolta. Csütörtökön valamivel 260 forint felett kereskedtek az euróval, ami kis erősödést jelent az egy nappal korábbihoz viszonyítva. A kormányfő bejelentéséből arra lehet következtetni, hogy nincs összhang a kormány és a jegybank között az árfolyammal kapcsolatban. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa hétfői nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a maastrichti szerződés inflációs kritériumának teljesítéséhez a jelenlegi piaci árfolyamnál tartósan erősebb árfolyamszintre van szükség. A jegybank illetékesei korábban 250 és 260 forint közötti árfolyamot tartottak szükségesnek ahhoz, hogy teljesülhessenek az inflációs célkitűzések. A legújabb jegybanki dokumentum indoklásában nem az inflációs célok szerepelnek, mert azokat gyakorlatilag elérhetetlenné tették a tervezett adóváltoztatások és a szabályozott áras termékek áremelkedése - mutatott rá több elemző is. A jelek szerint nem egyformán ítéli meg a kormány és az MNB az árfolyamot érintő, június eleji intézkedéseket sem. A döntésben a kormány mellett szintén részt vevő MNB eleinte nem kritizálta a forint jelentős leértékelődését kiváltó lépést, de a közelmúltban Járai Zsigmond jegybankelnök több helyütt is hibásnak nevezte azt. Az intervenciós sáv közepének eltolását a piac nagy része már gyakorlatilag a döntés bejelentésekor elhibázott lépésnek tartotta. Szakértők szerint az is kérdéses, hogy a kormányfő szavainak megfelelően valóban stabilizálódott-e az árfolyam, többen ugyanis nagyon törékenynek tartják a piacot, azaz szerintük egy kellemetlen meglepetés újra jelentős forintgyengülést okozhat.

A piac az infláció megugrására számít

A jövő hét első felében két fontos makrogazdasági statisztika is nyilvánosságra kerül. A várakozások szerint a befektetői figyelem elsősorban a júniusi folyó fizetési mérlegre irányul majd, amelyet hétfőn közöl a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által készített júliusi inflációs statisztikát egy nappal később hozzák nyilvánosságra. A NAPI Gazdaság által megkérdezett makroelemzők átlagos prognózisa szerint az első nyári hónapban 455 millió euró hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. A szakértői előrejelzések 380 és 500 millió euró között szóródtak; 2002 júniusa 261 millió eurós folyó deficitet hozott. Amennyiben az átlagos prognózis igaznak bizonyul, úgy az első félév egésze 2,201 milliárd eurós hiánnyal zárult, ami több mint egymilliárd euróval magasabb az egy évvel korábban feljegyzettnél. Az elemzők úgy vélik, hogy júniusban a hiány nagy része a jövedelmi soron halmozódott fel. Kovács Györgynek, a Budapest Economics közgazdászának számításai szerint a profitrepatriálás 150 millió euróra tehető, de az egyéb jövedelem-hazautalások további 180 millió eurót tettek ki. A tavaly júniusi 257 millió eurós nyereségkiutalással ellentétben idén kevesebb mint 200 millió euró ilyen típusú jövedelem hagyta el az országot - véli Zsoldos István, a CA-IB Értékpapír elemzője. Az optimista szakértők szerint jót tehet a júniusi mérlegnek a forint gyengülése, ha ugyanis a befektetők azt átmeneti jelenségnek tekintik, akkor későbbre tolódhat a repatriálás. A prognózisok 200-300 millió euróra teszik az árusor hiányát, de többen is megjegyezték, hogy az előrejelzéseken sokat módosíthat a ma nyilvánosságra kerülő külkereskedelmi statisztika. A szolgáltatások 50-100 millió euróra tehető szufficittel zárhattak. Az év egészére 3,8-4 milliárd euró körüli deficitet vár a piac, szemben a tavalyi 2,771 milliárd euróval. Az elemzői prognózisok átlaga szerint júliusban 4,7 százalékos volt a 12 havi inflációs ráta, júniushoz képest pedig 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Egy hónappal korábban 4,3 százalék, májusban pedig még 3,6 százalék volt az infláció. A piac már régóta számít az infláció megugrására, ma már inkább csak az a kérdés, hogy mi történik decemberben, illetve a jövő év elején - véli Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír közgazdásza, aki szerint így ez az adat nem annyira mozgatja majd meg a piacokat. A júliusi előrejelzések 4,4 és 4,8, illetve 0,1 és 0,4 százalék között szóródtak. Az elemzők elsősorban a bázishatás miatt várnak magas júliusi árindexet, de felhúzza az inflációt az üzemanyagok 2 százalékra tehető drágulása és a sokak meglepetésére az eddigi statisztikákban nem látható májusi gázáremelés is. Ez utóbbi a számlázásban jelentkező csúszás miatt nem emelte az utóbbi két hónap árindexét, de a júliusin szinte bizonyosan nyomot hagy majd. Az elemzők többsége szerint az élelmiszerek és a ruházati cikkek szezonális okok miatt negatív havi árindexet hozhatnak. A szakértők decemberre 5 százalék körüli indexeket várnak, azaz ma már szinte senki sem bízik a jegybank legfeljebb 4,5 százalékos rátát megengedő célkitűzésében. A várható januári áfaváltoztatások nyomán akár 6 százalék fölé is emelkedhet az infláció a jövő év elején - tette hozzá Zsoldos.

Még mindig jelentős a magyar bérhátrány

Magyarországon az átlagbérből fele-, illetve harmadannyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni, mint a közepesen fejlett európai uniós országokban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tanulmányából, amelyet 2000. évi adatok alapján készítettek. Az utóbbi két évben az EU-ban feljegyzettnél jóval dinamikusabban - több mint 25 százalékkal - nőtt a magyarországi reálbér, így a jövedelmi lemaradás valamelyest csökkent. Az idén feltehetően tovább emelkedik az átlagbér vásárlóereje, ám amennyiben a kormány komolyan gondolja a jövedelempolitika 2004-es szigorítását, úgy megtorpanhat a felzárkózás. A KSH szakértői az árszínvonal-különbségek figyelembevételével végezték el az összehasonlítást, a torzítás kiszűrése érdekében a vásárlóerő-paritás alapján vetették össze a kereseteket. A magyar adatokat nagymértékben torzította volna az egyszerű devizakonvertálás, az Eurostat számításai szerint ugyanis a forint erőteljesen alulértékelt a devizapiacon. Az európai statisztikusok egy vásárlóerő-egységet (PPS) a magánfogyasztásban 103,819 forinttal tettek egyenlővé, miközben egy euró 2000-ben több mint 260 forintba került a piacon. A PPS gyakorlatilag a tényleges vásárlóerőre átszámított eurónak felel meg. Az EU-n belül a legtöbbet a luxemburgiak keresik, de nem panaszkodhatnak a dánok, a belgák és a németek sem. A legkisebb havi átlagbérrel a portugáloknak kell beérniük és a spanyolok, illetve a görögök is viszonylag vékony borítékot visznek haza a fizetésnapon. Az utóbbi húsz évben valamelyest közeledtek egymáshoz az európai bérek, de a különbségek még most is jelentősek. Az európai országokban a lakossági jövedelem összetevői közül a bér és a kereset a legnagyobb tétel, mivel a jövedelem döntő része munkából származik és a foglalkoztatottak túlnyomó hányadát az alkalmazásban állók teszik ki. A magyar lakosság jövedelmének szerkezete nagy vonalakban hasonlít a legtöbb uniós országéhoz, de a foglalkoztatottság alacsonyabb szintjéből következően a bérjövedelem aránya alacsonyabb. Az EU-n belül a jövedelemeloszlásban országonként nagy különbségek vannak, és az utóbbi évtizedekben nem vagy csak alig mérséklődtek. Az egyenlőtlenség a skandináv országokban a legmérsékeltebb, Magyarország pedig Olaszországhoz és Írországhoz hasonló helyezést ért el.

Elhúzhat mellettünk a régió (teljes)

A kelet-közép-európai térség többi vezető országával - Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával - szemben idén Magyarországon lassul a bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme - derül ki az Economist Intelligence Unit (EIU) globális elemzéséből, amit az Interfax ismertetett.

Elhúzhat mellettünk a régió

A kelet-közép-európai térség többi vezető országával - Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával - szemben idén Magyarországon lassul a bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme - derül ki az Economist Intelligence Unit (EIU) globális elemzéséből, amit az Interfax ismertetett. Az elemzés szerint 2003-ban a magyar növekedés 3 százalékos lesz, szemben a tavalyi 3,3 százalékos ütemmel. Az elemzők úgy látják, hogy a GDP-bővülés lassulása elsősorban az uniós dekonjunktúrának tudható be, de szerepet játszik benne a forintárfolyam védelmében fenntartott magas kamatszint is. A régió egészének idei növekedését 2,5 százalékra teszi az EIU, amely jövőre 3,1 százalékra, 2005-ben pedig 4 százalékra gyorsul. Az elemzők nem túl optimisták a térség országainak növekedési kilátásait jelentős mértékben meghatározó uniós konjunktúrával kapcsolatban. A prognózis szerint 2003-ban a 15 tagállam gazdasága átlagosan mindössze 0,6 százalékkal növekszik és egy évvel később is 2 százalék alatt marad a GDP bővülési üteme. Nem sok bizakodásra ad okot, hogy az EIU azt sem tartja kizártnak, hogy egyes országok - például a magyar export szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró Németország - jövőre újra recesszióba süllyednek.