Az ipari belföldi értékesítési árak decemberben 0,4 százalékkal csökkentek novemberhez viszonyítva, a tavalyi év egészét tekintve pedig 8,4 százalékos volt a növekedés 2003-hoz képest. Az exportértékesítés termelői árai decemberben az előző hónaphoz viszonyítva 0,6, az év egészére nézve 0,4 százalékkal mérséklődtek.
Az ipar belföldi értékesítésének átlagosan 0,4 százalékos decemberi áresése - a többi ágazat néhány tizedszázalékos ármozgása mellett - egyértelműen a kőolaj-feldolgozási termékek árának 8 százalékos mérséklődéséből eredt.
Az ipari termékek éves átlagos alakulását 2004-ben a kőolaj és az acél világpiaci ármozgása, a hatósági szabályozás alá eső energia drágulása és - elsősorban az élelmiszerek területén - a májusi EU-csatlakozás befolyásolta meghatározó módon.
A kőolaj világpiacán az év folyamán bekövetkezett hektikus ármozgások hatására 2004. évben a belföldi értékesítések közel egyötödét képviselő vegyipari ágazatokban jelentősen megemelkedtek az árak: a kőolaj-feldolgozásban 18,1, míg a vegyi anyagok, termékek gyártásában 9,2 százalékkal.
A kohászati termékek, elsősorban az acél piacán 17,7 százalékos éves árnövekedést indukált a termelési és szállítási költségek emelkedése, valamint a nyersanyaghiány és a megnövekedett kereslet.
A hatósági energiaárak év eleji központi emelését a már említett világpiaci árnövekedés (kőolaj, föld-gáz) miatt az önkormányzati hatáskörbe tartozó termékeknél további évközi áremelések követték, éves szinten átlagosan 11,8 százalékkal emelkedve a belföldi értékesítés közel 22 százalékát képviselő villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ágazat árait. Ezen belül a gázgyártás, -elosztás árszintje 24,1, a gőz-, melegvízellátásé 12,1, a villamos energiáé 3,1, míg a vízellátásé 3,4 százalékkal nőtt az előző év egészéhez viszonyítva.
A májusi EU-csatlakozás hatása elsősorban az élelmiszer-ipari termékek áralakulását befolyásolta, ez részben az import árletörő hatásaként, részint a szabályozott árkialakítású termékek esetében (pl. cukor) az intervenciós küszöbár emeléseként érvényesült. Összességében az árcsökkentő és -emelő hatás eredője az átlagos feldolgozóipari dinamikától elmaradó ütemű, 6,8 százalékos árnövekedést eredményezett.
A belföldi értékesítés rendeltetés szerinti csoportjainak áralakulásában a fenti folyamatok tükröződtek. Az árdinamika az egyes csoportok között eltérően alakult: az energiatermelő és intermedier ága-zatok éves 10,9 százalékos árnövekedésével szemben a beruházási javak esetében 4,5 százalékos, míg a fogyasztási cikkeknél átlagosan 5,1 százalékos árnövekedést figyelhettünk meg.
A forintban mért exportértékesítési árak éves összehasonlításban 0,4 százalékkal csökkentek, alakulásukat továbbra is a forintárfolyam mozgása határozta meg. A forint 2004. évi árfolyama a 2003. évihez mérten az euró esetében 0,7, a dollár esetében 9,7 százalékkal erősödött. Az export 70 százalékát kitevő gépipari ágazatok 2004. évi átlagos kiviteli árai forintban kifejezve az előző évihez mérten 2,2 százalékkal estek. A kivitel szempontjából meghatározóbb euró esetében májusig a forintárfolyam gyengülése, majd ezt követően erősödése ment végbe; a dollár esetében az erősödés az időszak alatt folyamatos volt.
