Az Európai Unióba (EU) tartó Törökországnak folytatnia kell a jogalkotási, a politikai és a gazdasági reformok végrehajtását – fejtette ki Olli Rehn, az Európai Bizottság (EB) bővítési biztosa, aki Abdullah Gül török külügyminiszterrel találkozott a hét végén. Rehn külön kiemelte a kisebbségek, illetve a nők jogainak erősítését az ország egész területén, így a nagy részben kurdok lakta délkeleti régióban is. A bővítési biztos tárgyalásai előtt több brüsszeli eurokrata is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Törökország a tárgyalások megkezdésének biztos tudatában lassította a reformfolyamatot.
Az EU decemberben döntött úgy, hogy Törökországgal idén október 3-án kezdődnek meg a csatlakozási tárgyalások, amelyek bármikor felfüggeszthetők, ha Törökország megsérti az uniós alapértékeket. A török tagságra legalább 2015-ig kell várni, de Ankara már a tárgyalások megkezdésétől gazdasági hasznot vár. A török kormány abban bízik, hogy a tárgyalások csökkenthetik a 250 milliárd dolláros államadósság finanszírozási költségeit és elősegíthetik a külföldi működőtőke beáramlását is. Ankarának el kellett fogadnia azt is, hogy a felvételt követően tartós kivételek lesznek érvényben, Brüsszelnek joga lesz például arra, hogy eltérjen az uniós politikák alkalmazásától a szabad munkavállalás, az agrárpolitika vagy a felzárkóztatási alapok terén.
A török tagság még ma is erősen megosztja az európai közvéleményt, a csatlakozást leginkább a franciák utasítják el: Nicolas Sarkozy, a kormányzó UPM párt elnöke a hét végén egyértelművé tette, Párizs ellenzi Törökország felvételét, ehelyett különleges partneri kapcsolatot ajánl Ankarának.
Kolozsi Pál