Héthavi csúcson az eurózóna inflációja
Júliusban hét hónapja nem látott magasságba emelkedett az eurózóna inflációs mutatója, ami elsősorban az olajárak emelkedésének tulajdonítható, és jelentősen csökkenti az esélyét annak, hogy az Európai Központi Bank (ECB) mérsékelje a jelenleg 2 százalékos irányadó kamatlábat. A 12 tagországban júliusban átlagosan 2,2 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak mint egy évvel korábban, szemben a júniusi 2,1 százalékos rátával, illetve az ECB 2 százalékos küszöbértékével. Az utóbbi 16 hónapban mindössze egy alkalommal volt a célszám alatt a fogyasztói árak növekedési üteme, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy a központi bank kamatcsökkentéssel segítse növekedési pályára az európai gazdaságot.
Pénteken látott napvilágot az Európai Bizottság gazdasági kilátásokat vizsgáló felmérése is, amely szerint a gyengülő eurónak, az olajárak hó végi stabilizálódásának és a globális növekedési kilátások javulásának köszönhetően javult júliusban az eurózóna gazdasági bizalmi indexe. A 12 tagország mutatója 96,3 pontról 97,3 pontra emelkedett, meghaladva az előzetes elemzői várakozásokat, amelyek átlagosan 96,7 pontra jelezték előre az index értékét. Az üzleti élet és a fogyasztók várakozásait egyaránt tükröző bizalmi mutató júniusban is javult, ami annak tükrében tekinthető igazán jó hírnek, hogy 2004 októberétől 2005 májusáig folyamatosan romlottak az gazdasági kilátások a tagországokban. A mutató javulása elsősorban az ipari, illetve a szolgáltatói szektor növekvő optimizmusának köszönhető, a kiskereskedők egy kicsit pesszimistábbak lettek, a fogyasztók pedig a korábbiakhoz hasonlóan tekintenek a jövőbe. Bizakodásra adhat okot az is, hogy az eurózóna két legnagyobb tagállamában, Franciaországban és Németországban is a munkanélküliségi ráta csökkenéséről számolt be a statisztika. A francia mutató júniusban 10,2 százalékról 10,1 százalékra mérséklődött, a német index pedig 11,7 százalékról 11,6 százalékra csökkent júliusban.
