Kolozsi Pál

Terrortól retteg New York

Egyes információk szerint terrortámadás érheti a következő napokban a New York-i metrót, aminek következtében Michael Bloomberg polgármester fokozta az ellenőrzéseket a 468 állomáson.

Csökkenés a kamatfélelmek miatt

Csökkenéssel zártak tegnap a New York-i tőzsde vezető indexei, miután a Federal Reserve (Fed) újra az inflációs nyomás növekedésére figyelmeztetett, ami tovább erősítette a kamatemelési várakozásokat.

Újabb front nyílik a Microsoft ellen

Együttműködik a Google Inc. és a Sun Microsystems Inc., hogy megtörjék a Microsoft Corp. Office programcsomagjának dominanciáját. A kooperáció értelmében a Google részt vállal a Sun ingyenes OpenOffice szoftverének ismertebbé tételében, a Sun Java szoftverplatformját letöltő felhasználók pedig megkapják a világ legismertebb keresőprogramját üzemeltető cég internetes eszköztárát is. A Microsoftot érzékenyen érintheti az Office-csomag dominanciája ellen indított támadás, ezek a programok ugyanis 11 milliárd dollárt hoztak tavaly a szoftveróriásnak. A Microsoftnak jelenleg az a legnagyobb problémája, hogy a piacon az utóbbi időben számos olcsó, sőt bizonyos esetekben ingyenes szoftver jelent meg, amelyekkel a felhasználók kiválthatják a többek között a Word, illetve az Excel programokat is tartalmazó Office-t. A Java programot 700 millióan használják világszerte, de a Sunnak nem igazán sikerült egyéb termékeinek értékesítése ebben a felhasználói körben. A Google-lal való együttműködéstől épp azt várja a vállalat, hogy az internetet használók több száz milliós táborában hatékonyabb lehet a promóció. Az egykor a Microsoft Windows rendszerének versenytársaként is emlegetett Java több száz millió mobiltelefonon is fut, szakértők szerint a technológiai cégek közötti verseny következő terepe ez lehet. A piacon sokáig egyeduralkodónak számító Microsoft és a Google között nem ez az első üzleti konfrontáció. A felhasználóinak legutóbb drót nélküli internetes elérést biztosító Google a Google Talk nevű üzenőprogram elindításával került először komoly konfliktusba a Microsofttal, és a két társaság rivalizálása egy a redmondiaktól átigazolt vezető alkalmazása kapcsán indított munkaügyi per keretében is folytatódott (NAPI Gazdaság, 2005. szeptember 15., 5. oldal).

Brüsszeli bírság a Peugeot-Citroënnek

Az Európai Bizottság (EB) 49,5 millió eurós bírsággal sújtotta a PSA Peugeot-Citroën autógyártó vállalatot a versenyszabályok megsértése miatt. A francia autógyártónak azért kell fizetnie, mert 1997 és 2003 között akadályozta, hogy hollandiai leányvállalatai más európai uniós országokba exportáljanak, mivel Hollandiában olcsóbbak az új gépkocsik, mint a többi tagországban. Az EB szerint ezzel a vállalat megfosztotta az uniós polgárok nagy többségét az egységes piac előnyeitől. Brüsszel korábban a DaimlerChrysler AG és a Volkswagen AG ellen indított versenyjogi eljárást, de ezek nem voltak különösebben sikeresek.

Jelentős lassulás az USA szolgáltatóiparában

A vártnál sokkal rosszabb lett az Institute of Supply Management (ISM) által számított szeptemberi szolgáltatóipari beszerzési menedzserindex az Egyesült Államokban. Az index augusztusban a jelentős fellendülésre utaló 65 ponton állt, megfigyelők pedig 61-es értéket vártak szeptemberre, de a valóságban mindössze 53,3 pont lett. Ez arra utal, hogy az USA szolgáltatószektorának teljesítménye az elmúlt 29 hónaphoz hasonlóan ezúttal is nőtt, de a növekedési ütem jelentősen lassult. Az ISM jelentése rámutat, hogy a lassulás mindenekelőtt az olaj és a gáz árának emelkedésével magyarázható. Kedden látott napvilágot az Egyesült Államokban az ipari rendelésállományi statisztika, ami viszont 2,5 százalékos növekedésről számolt be augusztusban. Júliusban ugyanilyen mértékű mérséklődésről tanúskodtak a számok.

Negyedével nőtt a lengyel bankprofit

Az első félévben a lengyel bankszektor nettó eredménye 25,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva, miközben bevételei 14,2 százalékkal bővültek, működési költségei pedig 11,6 százalékkal emelkedtek – derül ki a lengyel statisztikai hivatal jelentéséből. A tegnap közzétett statisztika szerint 47,46 milliárd zlotys (12,12 milliárd euró) forgalom mellett 4,68 milliárd zloty volt a pénzintézetek összesített nyeresége, költségeik pedig 41,67 milliárd zlotyra rúgtak. A banki tevékenységek eredménye 10,9 százalékkal javult, miközben mind a kamat-, mind pedig a díjbevételeknek a profithoz való hozzájárulása csökkent.

Ellenfél nélkül maradt a tokaji

Mintegy öt hónappal ezelőtt született meg az Európai Bíróság döntése, amelynek értelmében a „tokaji” borelnevezést csak Magyarország jogosult használni (NAPI Gazdaság, 2005. május 13., 3. oldal). Az ítélet szerint ennek megfelelően a pert kezdeményező olasz szőlősgazdák nem forgalmazhatnak Tocai Friulano, illetve Tocai Italico nevű bort, méghozzá a bíróság szerint azért nem, mert Tokaj egy földrajzi hely, így az ottani bornak jár az eredetvédelem, a Tocai viszont egy szőlőfajta, amelynek azonban nem. Magyarország az Európai Unióban (EU) nemcsak az olaszokkal szállt sikerrel szembe a tokaji név kapcsán érdekei védelmében, hanem a szlovákokkal és a franciákkal is, sőt Ausztráliában is készítenek és forgalmaznak Tokay névvel bort. A tokaji kapcsán kialakult magyar–szlovák ellentétet tavaly júniusban oldotta fel a két ország kormánya, amikor megegyeztek, hogy tokaji bort a két ország határ menti régiói állíthatnak elő, a szlovákiai termőterület azonban nem haladhatja meg az 565 hektárt. A magyarországi Tokaj-hegyaljai borászok több mint ötezer hektáron gazdálkodnak, és évente mintegy 240 ezer hektoliter minőségi bort forgalmaznak, amiből 80-90 ezer hektolitert exportálnak. A tokaji név védelmét az is erősíti, hogy az Egyesült Államok és az EU között a napokban megkötött borkereskedelmi megállapodás értelmében Washington korlátozni fogja az eddig csupán általános földrajzi elnevezésnek minősülő európai bornevek használatát. Ebbe a körbe tartozik többek között az amerikai Tokay bor is, amely így el fog tűnni a bevásárlóközpontok polcairól.

Reform előtt a fejlett világ

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egy korábbi tanulmánya arra figyelmeztet, hogy a következő ötven évben az alacsony gyerekvállalási kedv, illetve a növekvő várható élettartam miatt az egy munkavállaló által eltartott nyugdíjasok száma duplájára fog emelkedni. Az OECD-tagországokban a nyugdíjak 30–80 százalékát fizető állami alapok kiadásai a várakozások szerint a bruttó hazai termék (GDP) arányában 3–8 százalékponttal fognak nőni, ami azt jelenti, hogy a rendszer reformja nélkül könnyen veszélybe kerülhet a ma dolgozók nyugdíjas éveinek finanszírozása. Az OECD statisztikája szerint a harminc tagállam közül Luxemburgban éri meg leginkább nyugdíjba vonulni, a nagyhercegségben az átlagnyugdíj ugyanis magasabb az átlagkeresetnél, de ebből a szempontból nem panaszkodhatnak a török, a görög, az osztrák és a több mint 90 százalékos nyugdíjbér rátával büszkélkedő magyar nyugdíjasok sem. Az OECD-országok átlaga kevesebb mint 70 százalék, a legnagyobb jövedelemcsökkenésre Dél-Koreában, Új-Zélandon és Írországban lehet számítani a nyugdíjba vonuláskor. Jelenértéken számolva egy OECD-ország nyugdíjasa a teljes nyugdíjidőszak alatt átlagosan valamivel több mint 200 ezer dollárt kap. A luxemburgi nyugdíjasok összesen csaknem 600 ezer dollárból gazdálkodhatnak, míg magyar társaiknak ennek az összegnek a 10 százaléka sem jut, a szlovák nyugdíjas pedig ennek kevesebb mint huszadára számíthat.

Mikrovállalkozások uralják Európát

Európában 25,3 millió magánvállalkozást tartanak nyilván, 99,8 százalékuk sorolható a kis- és középvállalkozások (kkv) körébe – derül ki az Európai Bizottság (EB) adataiból, amely a 25 uniós tagországon kívül az Európai Gazdasági Térség három egyéb tagállamát és az EU-ba igyekvő tagjelölt országokat is figyelembe vette a számításnál. A kkv-csoporton belül 90 százalék a kevesebb mint tíz munkavállalót alkalmazó mikrovállalkozások aránya, a legtöbb európai vállalat három alkalmazottal működik, az átlagos méret pedig öt alkalmazottat feltételez. A kisvállalati szektor az európai munkavállalók 53 százalékát, azaz csaknem 100 millió főt foglalkoztat, és a vállalati forgalom fele is ezekhez a vállalatokhoz kötődik. A statisztika szerint a kontinens gazdaságilag legfejlettebb országai, azaz a 15 régi uniós tagállam, továbbá Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc esetében nagyobb az átlagos cégméret, mint a kelet-közép-európai országokban. A kis- és középvállalatok jellemzően inkább a hazai, illetve legfeljebb regionális piacra termelnek, ami természetesen a nagyvállatokénál szerényebb exportadatokban is megtestesül. A kkv-k forgalmának 17 százaléka származik kivitelből, szemben a nagyvállalatok esetében feljegyzett 23 százalékos aránnyal.