Mintegy öt hónappal ezelőtt született meg az Európai Bíróság döntése, amelynek értelmében a „tokaji” borelnevezést csak Magyarország jogosult használni (NAPI Gazdaság, 2005. május 13., 3. oldal). Az ítélet szerint ennek megfelelően a pert kezdeményező olasz szőlősgazdák nem forgalmazhatnak Tocai Friulano, illetve Tocai Italico nevű bort, méghozzá a bíróság szerint azért nem, mert Tokaj egy földrajzi hely, így az ottani bornak jár az eredetvédelem, a Tocai viszont egy szőlőfajta, amelynek azonban nem.
Magyarország az Európai Unióban (EU) nemcsak az olaszokkal szállt sikerrel szembe a tokaji név kapcsán érdekei védelmében, hanem a szlovákokkal és a franciákkal is, sőt Ausztráliában is készítenek és forgalmaznak Tokay névvel bort. A tokaji kapcsán kialakult magyar–szlovák ellentétet tavaly júniusban oldotta fel a két ország kormánya, amikor megegyeztek, hogy tokaji bort a két ország határ menti régiói állíthatnak elő, a szlovákiai termőterület azonban nem haladhatja meg az 565 hektárt. A magyarországi Tokaj-hegyaljai borászok több mint ötezer hektáron gazdálkodnak, és évente mintegy 240 ezer hektoliter minőségi bort forgalmaznak, amiből 80-90 ezer hektolitert exportálnak. A tokaji név védelmét az is erősíti, hogy az Egyesült Államok és az EU között a napokban megkötött borkereskedelmi megállapodás értelmében Washington korlátozni fogja az eddig csupán általános földrajzi elnevezésnek minősülő európai bornevek használatát. Ebbe a körbe tartozik többek között az amerikai Tokay bor is, amely így el fog tűnni a bevásárlóközpontok polcairól.
Kolozsi Pál