Gázos téma Londonban
Vizsgálatot indítana a brit ipari felügyelet annak kiderítésére, hogy a többi európai uniós ország szolgáltatója miért nem ad el több gázt az Egyesült Királyságnak, miközben az árak az egekbe szöktek - értesült a BBC.
Saját részvényt vett a Richter
A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. november 23-án adott megbízása alapján november 24-én 6074 darab saját részvényt vásárolt a BÉT-en 37 435 forintos darabonkénti átlagáron.
Mennyibe kerül a "luxusprofit"?
Évente minden egyes magyar családnak 5500 forintjába kerül a luxusprofit - idézi a jelenség ellen ma határozati javaslatot benyújtó Fideszt a Magyar Nemzet.
Visszavonulót fújt az E.On Nagy-Britanniában
Visszavonta a brit Scottish Power Plc-re tett 11,3 milliárd fontos (16,5 milliárd euró) vételi ajánlatát a német E.On AG energiaipari vállalat, miután a kiszemelt társaság túl alacsonynak tartotta a vételárat. A brit cég árfolyama több mint 9 százalékot esett a bejelentés után, miközben az E.On részvénye 2,5 százalékot drágult. A több mint 3 milliárd eurónyi készpénzzel rendelkező E.On részvényenkénti 570 pennys ajánlata 10,7 milliárd fontra értékelte a brit vállalatot, és szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a német társaság nem zárta ki egy esetleges ellenséges felvásárlás lehetőségét sem. Piaci elemzők szerint az E.On számára stratégiailag fontos lenne a Scottish Power felvásárlása, a tranzakció után ugyanis a német vállalat lenne a legnagyobb energiatermelő, illetve -értékesítő Nagy-Britanniában. Az E.On az utóbbi években komoly piaci pozíciókat szerzett a szigetországban, mindenekelőtt a Powergen 15 milliárd eurós, illetve a Midlands Electricity 1,6 milliárd eurós felvásárlásának köszönhetően. A brit kormány korábban kifejtette, hogy alaposan megvizsgálna minden olyan lépést, amely a brit energiapiac további koncentrációját eredményezné.
Megállíthatatlan az easyJet
Az előzetes várakozásokat meghaladó mértékben, 9 százalékkal, 68 millió fontra (117 millió dollár) nőtt az easyJet Plc brit fapados légitársaság adózás előtti nyeresége a szeptemberben véget ért 2005-ös üzleti évben. A piac csak 63 millió fontra számított. Az easyJet az idei üzleti évre is a tavalyival megegyező profitnövekedést jelez előre, amit a befektetők is hitelesnek tartottak, a cég papírjának árfolyama ugyanis 20 hónapja nem látott magasságba emelkedett a bejelentés után. A vállalat prognózisa szerint a folyó üzleti évben 15 százalékkal bővül a rendelkezésre álló ülésszámmal mért kapacitás, az üzemanyagárak figyelembevétele nélkül számított költségek pedig 3–5 százalékkal csökkennek majd. A légitársaság jelenleg napi hét járatot indít Budapestről hat városba – Berlinbe, Dortmundba, Genfbe, Londonba, Bristolba és Newcastle-ba –, de nemrég közölte, hogy a Ferihegy 1 repülőtér magas díjai miatt fontolóra veszi budapesti járatai számának jelentős csökkentését, (NAPI Gazdaság, 2005. november 10., 6. oldal). Az easyJet jelenleg a második legnagyobb utasszállító az 1-es terminálon megforduló társaságok közül.
A fa alá kerülhet az új XBox
Tegnap az Egyesült Államokban a boltokba került a Microsoft Corp. új játékkonzolja, a Kínában gyártott XBox 360-as modell. A Microsoft, amely a kifejlesztésre összesen 12 milliárd dollárt költött, a tervek szerint az első 90 nap alatt 3 milliót adna el a konzolból, júliusig pedig 5 millió új XBox értékesítésével számolnak. Európában december 2-án lesz a modell premierje, majd 10-én Japán következik, míg a többi országnak 2006-ig kell várnia. Szakértők szerint a Microsoft jól időzítette az egyesült államokbeli bemutatót, ugyanis a nagy rivális, a Sony Playstation 3-as modellje előtt jelent meg a boltokban, így várhatóan sokan kérik majd karácsonyi ajándéknak az új videojátékot. A csaknem 30 milliárd dollárosra becsült konzolpiac vezető vállalata jelenleg a Sony, míg a Bill Gates vezette Microsoft 18 százalékos piaci részesedést tudhat magáénak, amivel a második legnagyobb szereplő a Nintendo előtt. A Microsoft mindenekelőtt az Office-programtól való függésének csökkenését várja az XBox esetleges sikerétől.
Párizs egyre többet ad a kultúrára
Az Európai Unión (EU) belül talán Franciaország folytatja az egyik legintenzívebb kultúratámogatási politikát, aminek központi szerve a kulturális minisztériumon belül működő, a zenei, a színházi és az előadó-művészetekért felelős főosztály (DMDTS). Az 1998-ban létrehozott DMDTS feladata a művészeti alkotások létrehozásának támogatása, a művészethez való minél szélesebb hozzáférés elősegítése és a művészeti oktatás, kutatás, illetve továbbképzés szubvencionálása. A francia rendszeren belül mind maguk a zenészek, mind pedig a zenészeket segítő intézmények részesülhetnek támogatásban, ez utóbbiak közül kiemelkednek az alkotóházak, amelyek az alkotni vágyó művészek fogadásával foglalkoznak, illetve a szükséges infrastrukturális támogatást biztosítják a zavartalan munkához. A francia kultúrpolitikára jellemző aktivitás jegyében a DMDTS rendelkezésére álló összegek évről évre nőnek: tavaly például már több mint 741 millió eurót fordított Párizs kulturális támogatásra, szemben az egy évvel korábbi 710 millió, illetve a 2002-es költségvetésben szereplő kevesebb mint 700 millió euróval. A támogatásokat széles körben használják fel, és a könnyűzene is a kiemelt célterületek egyike.
Európa otthon füstölög
Az Európai Unión (EU) belül nincs egységes szabályozás a dohányzással kapcsolatban, egyes országokban újabban tiltják a dohányzást a nyilvános helyeken, máshol szinte korlátozás nélkül engedélyezik a füstölést. Elsőként Írország lépett a szigor útjára, ahol 2004 tavaszán elrendelték a tilalmat a zárt munkahelyeken, ideértve a nyilvános szórakozóhelyeket, a bárokat és az éttermeket is. A rendelet értelmében ha az ellenőrök a törvényben meghatározott helyeken dohányzáson kapják a közönséget, 3000 euróig terjedő pénzbírságot szabhatnak ki a tulajdonosra. Hasonló úton jár Olaszország is, ahol januárban lépett életbe az a törvény, amely lényegében a közterületeken, a lakásokon és a szállodai szobákon kívül megtiltja a füstölést. Svédországban június óta van érvényben dohányzási tilalom az éttermekben és bárokban, de a tömegközlekedési eszközökön és a zárt nyilvános helyek többségében már 1983 óta tilos a dohányzás. Nagy-Britanniában nincs egységes szabályozás: Skóciában márciustól nem szabad nyilvános helyen rágyújtani, míg Észak-Írországban 2007-ben lép életbe hasonló rendelkezés. Az EU-tagságot eddig két alkalommal is visszautasító, de a tagállamokkal szoros kapcsolatokat ápoló Norvégia részben követte a szigorúbb európai uniós tagállamok példáját, tavaly nyár óta ugyanis tilos a dohányzás a nyilvános szórakozóhelyeken is.
Százmillió dollár fölött kezdett a Harry Potter
A bemutatása utáni első hétvégén 101,4 millió dollárt hozott készítőinek az Egyesült Államokban és Kanadában a Harry Potter és a Tűz Serlege című film. A Time Warner Inc. által forgalmazott alkotás nagy fölénnyel nyerte a nézettségi versenyt: a második helyezettre, a News Corp. által forgalomba hozott „Walk the line” című filmre 22,4 millió dollár értékű jegyet adtak el. A negyedik Harry Potter-film minden idők negyedik legjobb rajtját vette, csak a Pókember (114,8 millió dollár), a Csillagok háborújának harmadik része, illetve a Shrek 2 (mind a kettő 108 millió dollár) produkált eddig erősebb első hétvégét. A szakértők abban bíznak, hogy az eddig szerény forgalmat hozó 2005-ös esztendő végén felfutnak majd az ágazat bevételei, amiben a J. K. Rowling-regényadaptáción túl szerepe lesz a Walt Disney Co. és az NBC Universal decemberi bemutatóinak is.
Újra szufficites az eurózóna külkereskedelme
Többlettel zárt szeptemberben az eurózóna külkereskedelmi mérlege – derül ki az Eurostat tegnapi adataiból. A 12 tagország összesen 1,4 milliárd euróval exportált többet az első őszi hónapban a világ többi országába, mint amennyit onnan importált. Egy hónappal korábban még 2,2 milliárd volt a külkereskedelmi hiány, míg tavaly szeptemberben 2,5 milliárd eurós szufficitről számolt be a statisztika. A tegnap nyilvánosságra került adat elmaradt az előzetes várakozásoktól, a piac ugyanis mintegy 100 millió euróval nagyobb többletet jelzett előre. A jelentésből kiderül, hogy a magas olajárak nagymértékben magyarázzák az importszámla több mint 8 milliárd eurós növekedését augusztushoz képest, az exportbevételek 12 milliárdos bővülését pedig elsősorban a dinamikus külpiaci növekedéssel és a gyengülő euróval hozták összefüggésbe a szakértők.
