Kolozsi Pál

Várakozások felett a BNP Paribas

Csaknem negyedével bővült a negyedik negyedévben a francia BNP Paribas SA adózott eredménye, ami kis mértékben ugyan, de meghaladta az előzetes várakozásokat.

Humanitárius katasztrófa fenyeget Afrikában

A Nemzetközi Vöröskereszt jelentése szerint az aszály miatt humanitárius katasztrófa fenyeget Kelet-Afrikában - írja a BBC.

A Pannon tulajdonosát támadják Pakisztánban

Tovább tartanak a Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrák miatt kitört zavargások a muszlim világban, Pakisztánban a támadások egyik fő célpontja a Pannon GSM-et is tulajdonló norvég Telenor - derül ki az AFP francia hírügynökség tudósításából.

Vegyen fényképet 612 millió forintért!

Több mint 612 millió forintért kelt el Sotheby's New York-i aukcióján az egyesült államokbeli Edward Steichen fotóművész egyik képe, ami a fotográfiáért valaha fizetett legnagyobb összeg - tudósít a BBC.

Jól fogytak a Danone-termékek

A várakozásokat meghaladó mértékben, 16 százalékkal nőtt a francia Danone egy részvényre jutó nyeresége (EPS) 2005-ben - derül ki az élelmiszeripari vállalat gyorsjelentéséből.

Gyengébb forintot szeretne Csányi Sándor

Csányi szerint a költségvetés konszolidációját el kell kezdeni, és a gazdaságnak jót tenne egy gyengébb forintárfolyam.

Erősödik az olasz eurószkepticizmus

Az olasz magánszektorban dolgozók 21 százaléka szerint az Olaszországot sújtó gazdasági problémákra az euró elvetése lenne a legjobb megoldás – derül ki az Ipsos/Cise intézet felméréséből. A közvélemény-kutatók a pártszimpátiától való függőség vádját elutasítandó hangsúlyozták, hogy a megkérdezett vállalati dolgozók a 2001-es általános választásokon gyakorlatilag egyenlő arányban támogatták a jobb-, illetve baloldali pártokat. A politikai hovatartozás hangsúlyozásának azért van jelentősége, mert az április 9-re kiírt újabb választások előtti kampány egyik fő témájának ígérkeznek a közös pénzzel kapcsolatos kérdések. Silvio Berlusconi miniszterelnök euróellenes hangütése egyértelműen üzenet legfontosabb politikai ellenfelének, az Európai Bizottság előző elnökeként az eurót bevezető Romano Prodinak, aki a baloldal miniszterelnök-jelöltje. Tény, hogy Rómának meggyűlt a baja a közös pénzzel, illetve az ahhoz kapcsolódó közösségi előírásokkal. Olaszország volt az első tagállam, amely ellen eljárást indítottak a stabilitási és növekedési egyezmény államháztartási hiányra vonatkozó előírásának megszegése miatt, még 2005-ben. Az északi területek elszakadásáért küzdő Északi Liga ezzel egy időben fel is vetette az egykori nemzeti valuta, a líra újbóli bevezetésének lehetőségét. A jelenlegi jobboldali kormányban miniszteri posztokkal rendelkező párt elképzelése szerint az eurónak és a lírának párhuzamosan kellene léteznie, a közös pénz csak az állami pénzügyekben, a turizmusban és a kereskedelemben lenne használatos. Frits Bolkestein, az egykori Prodi-bizottság belső piacért felelős tagja szerint az euró igazi próbájára tíz év múlva kerül majd sor, akkor fognak ugyanis robbanásszerűen megnőni a nyugdíjkifizetések az egyre öregebb lakossággal rendelkező tagállamokban, amelyek jelentős része nincs erre felkészülve. A nyugdíjkiadások megugrása miatt az államoknak meg kell növelniük költségvetési hiányukat és adósságukat, ami nem hagyja majd érintetlenül a kamatlábakat és az inflációt sem – véli a holland politikus.

Magyarázatot vár Párizstól Brüsszel

Az Európai Bizottság (EB) levélben kérte fel Franciaországot, hogy magyarázza meg, mivel indokolja a bizonyos iparágakban működő francia vállalatok külföldiek általi felvásárlására vonatkozó, tavaly decemberben bevezetett korlátozó intézkedéseket – jelentette be Oliver Drewes, Charlie McCreevy belső piacért felelős európai biztos szóvivője. Párizsnak február végéig kell választ adnia a brüsszeli felvetésre. Franciaország tavaly december 31-én hozta meg azt a döntést, miszerint 11 érzékenynek minősített szektorban a francia vállalatokban történő külföldi befolyásszerzést – azaz már a részvények egyharmadának megszerzését is – jóvá kell hagynia a francia hatóságoknak. Szakértők szerint a bizottsági levél egy esetleges jogi akció első lépéseként értékelhető. Brüsszelnek az a problémája a francia szabályozással, hogy az kizárólag a külföldi vállalatokra vonatkozik, a franciákra pedig nem. Drewes kifejtette, hogy az EB szerint ez hátrányos megkülönböztetést jelent és protekcionista lépésként értékelhető. Ezenfelül az sem egyértelmű, hogy mit jelent az iparágak vonatkozásában a francia előírásban szereplő „stratégiai nemzeti érdek” kitétel, amely alá például a kaszinókat is besorolták a párizsi törvényhozók. Franciaországban tavaly éleződött ki a francia vállalatok külföldi felvásárlásával kapcsolatos vita, amikor az egyesült államokbeli PepsiCo megkörnyékezte a francia Danone élelmiszer-ipari társaságot. A francia hatóságok tagadják, hogy a tavaly decemberi döntésnek köze lenne az említett ügyhöz, de az kétségtelen, hogy párizsi politikusi körökben ettől kezdve vált egyre gyakrabban használt kifejezéssé a „gazdasági patriotizmus”.

Nem eléggé csökkent a kínai kereskedelmi többlet

Az egy hónappal korábbitól elmaradt ugyan, de az előzetes várakozásokat jelentős mértékben meghaladta januárban Kína külkereskedelmi többlete. Az év első hónapjában az export 9,49 milliárd dollárral haladta meg az importot, szemben a tavaly decemberben feljegyzett 11 milliárd dollárral. Az elemzők ennél mintegy 3 milliárd dollárral kisebbre becsülték a szufficitet, a Reuters előzetes felmérése ugyanis 6,5 milliárd dolláros többletet valószínűsített. A kínai kivitel mintegy 65 milliárd dollárra rúgott, ami csaknem 30 százalékos éves növekedésnek felel meg, míg az 55,5 milliárd dolláros importszámla negyedével nagyobb az egy évvel korábbi értéknél. A kínai külkereskedelem tavaly 102 milliárd dolláros plusszal fejezte be az évet, a torzító kínai árfolyam-politika ellen többször felszólaló Egyesült Államok pedig több mint 200 milliárd dolláros deficitet halmozott fel az ázsiai országgal szemben.