Kolozsi Pál

A Dell sarkában liheg a HP

A piaci várakozásokat meghaladó eredményről számolt be ma a Hewlett-Packard Co. (HP), a jó számok elsősorban a személyi számítógépeknek és printereknek köszönhetőek.

Megtalálta a plusz jelet Tokió

Az utóbbi hat kereskedési napon feljegyzett esés után ma újra pluszban hagyta el a parkettet a tokiói tőzsde irányadó mutatója.

Kik vannak az APEH feketelistáján?

Több mint százmillió forinttal 27-en, több mint tízmillió forinttal pedig további 26-an tartoznak az adóhivatalnak - derül ki az APEH honlapján közzétett nyilvántartásból.

Sörön hízik az európai gazdaság

Európa a világ legnagyobb sörtermelője, a sörágazat pedig az Európai Unió (EU) gazdaságának egyik kiemelkedő jelentőségű szektora – derül ki az Ernst & Young felméréséből. Az európai söripar gazdasági jelentőségét ékesen bizonyítja, hogy éves árbevétele 57,5 milliárd euró, ami megegyezik a csaknem 40 millió lakosú Lengyelország negyedéves gazdasági összteljesítményével. Ugyancsak ezt támasztja alá az is, hogy a világ hét legnagyobb sörgyártója közül négy európai, és az EU-n belül több mint háromezer kis- és közepes méretű vállalkozás él meg a folyékony kenyérből. A felmérés az EU tagországaiban, Norvégiában, Svájcban, Romániában, Horvátországban, Bulgáriában és Törökországban összegyűjtött adatokon alapul. Az európai sörgyártás gazdasági szempontból igazi sikertörténet, amiből a foglalkoztatási, növekedési és versenyképességi gondokkal küzdő kontinensen ma már egyre kevesebb van. Az európai sörgyártók egyesületének állásfoglalása szerint a szektor azon túl, hogy jelentős mértékben kiveszi a részét a gazdasági növekedésből és a munkahelyteremtésből, még ahhoz is hozzá tud járulni, hogy az EU teljesítse a lisszaboni célkitűzéseket, azaz az elkövetkező években a világ legversenyképesebb országcsoportjává váljon. A söripar számai valóban impozánsak. A szektor az uniós munkavállalók 1,2 százalékát foglalkoztatja közvetlenül vagy közvetetten, azaz ennyien dolgoznak a sörgyártásban, illetve a sörfogyasztást lehetővé tévő iparágakban és szolgáltatási szegmensekben. Csak a sörgyárak 164 ezer embernek adnak kenyérkereseti lehetőséget, valamilyen fokon pedig 2,6 millió munkavállaló kapcsolódik a gyártáshoz. A söreladás és -forgalmazás ezenfelül 2,1 millió főt foglalkoztat, elsősorban üzletekben, éttermekben és egyéb vendéglátó-ipari egységekben.

A nagyvállalatok az amerikai vízumszabályok enyhítését követelik

A versenyképességüket féltő technológiai nagyvállalatok a képzett munkaerőre vonatkozó bevándorlási szabályok könnyítéséért lobbiznak Washingtonban.

Bajban az európai autógyártók

Úgy tűnik, az európai autógyártók túlvállalták magukat, s a fejlesztéseik korántsem mennek az ígért tempóban. Korábbi törekvésük szerint 2008-ra kilométerenként 140 grammra mérsékelnék a gépkocsik szén-dioxid-kibocsátását, ám ettől még messze vannak, ráadásul tavaly alig süllyedt a szint.

A hideg télből profitált az RWE és a GDF

Az első negyedévben 100 millió euróval meghaladva az elemzők várakozását, 7 százalékkal, 1,05 milliárd euróra nőtt a német RWE AG energetikai társaság nettó nyeresége – derül ki a tegnapi adatokból. A vállalat eladásai 13,8 milliárd eurót tettek ki, azaz 25 százalékkal nőttek egy év alatt. A több mint 2 milliárd eurós lefaragás után is 9,4 milliárd eurós adóssággal rendelkező RWE a kedvező folytatásban is bízik, ugyanis a tervek szerint 2006-ban a profitnövekedés eléri a 20 százalékot. Európa harmadik legnagyobb közszolgáltató vállalata az idén január és március között 11 százalékkal több földgázt és 6 százalékkal több elektromos áramot adott el, mint egy évvel korábban. A kiemelkedően jó számok elsősorban a megszokottnál hosszabb télnek, illetve az emiatti többletkeresletnek köszönhetőek. A társaság vezérigazgatója, Harry Roels korábban bejelentette, hogy a vállalat el kívánja adni 17 milliárd dolláros, egyesült államokbeli és egyesült királyságbeli vízenergetikai érdekeltségeit, hogy így finanszírozza az európai piacnyitás miatt szükséges terjeszkedéseket. Sikeresen kihasználta a viszonylag hideg telet a francia Gaz de France SA (GDF) is, amely az első negyedévben 39 százalékkal növelte árbevételét. A Suez SA francia közszolgáltatóval épp egyesülő GDF január és március között 10,136 milliárd eurós forgalmat bonyolított le, szemben az egy évvel korábbi 7,177 milliárd euróval. A növekedés nagy része az energiakereskedelemből származik, itt 33 százalékos volt a bővülés, miközben a kisfogyasztóknak történő értékesítés árbevétele csak 6,1 százalékkal ment fel. A legjobban – 89 százalékkal – a kitermelő divízió növelte eladásait. Mind a GDF, mind pedig az RWE jelen van Magyarországon leányvállalatain keresztül.

Peking nyolc jüan alá engedte a dollárt

A pekingi jegybank 7,9982 jüanban rögzítette tegnap a kínai fizetőeszköz dollárral szembeni középárfolyamát, aminek következtében a délelőtti órákban a 8 jüanos szint alatt is forgott az amerikai fizetőeszköz. A kínai központi bank a tavaly júliusi felértékelés óta még nem engedte 8 jüan alá a kurzust, amivel Peking az amerikai gazdaság nemzetközi versenyképességéért aggódó washingtoni kormányzat éles kritikáját váltotta ki. A tegnapi lépés nem érte meglepetésként a piacot, ugyanis miután Washington a múlt héten felhagyott azzal a váddal, hogy Peking manipulálja az árfolyamot, egy hasonló szimbolikus lépésre lehetett számítani a kínai fél részéről is. Kína tavaly júliusban értékelte fel először a jüant, addig csaknem egy évtizeden keresztül 8,28 jüanos dollárkurzus volt érvényben. Az elemzők arra számítanak, hogy a ±0,3 százalékos sávban mozgó jüan az idén 3 százalékkal felértékelődik.

Tarifaemeléssel a roamingtilalom ellen

Az Európai Bizottság (EB) azon terve, miszerint megszüntetné az Európai Unióban (EU) a roamingdíjat (a külföldön fogadott mobilhívásért felszámított pótdíjat), ahhoz vezethet, hogy a mobilszolgáltatók vagy helyi tarifáikat emelik meg, vagy pedig beruházásaikból vesznek vissza – vélekedik egy iparági szervezet, a GSMA. A tervek szerint Brüsszel 2007-től tiltaná meg a roamingdíjak felszámítását, és ettől kezdve a külföldről kezdeményezett hívások is annyiba kerülnének, amennyibe az otthoniak. A mobilszolgáltató társaságok arra figyelmeztetnek, hogy a szabályozás életbe lépése esetén a vállalatok ilyen bevételei átlagosan 19 százalékkal maradnának el a költségektől, azaz a helyi tarifák emelése nélkül az ágazat árbevétele 4,3 milliárd euróval, nyeresége pedig 2,3 milliárd euróval esne vissza. Egyes szolgáltatók esetében a profitcsökkenés akár 20 százalékos is lehet – vélekedik a GSMA. A mobilvállalatoknak természetesen nem tetszik a szabályozási környezet esetleges változása, ennek ellenére legutóbb a Vodafone jelentette be, hogy önkéntesen legalább 40 százalékkal visszavesz a roamingdíjakból 2007 áprilisáig (NAPI Gazdaság, 2006. május 9., 5. oldal). A vállalatok aggodalma jogosnak mondható, miután a mobilszektor 150 milliárd eurós árbevételének 10 százalékát teszik ki a roamingdíjak.