Európa a világ legnagyobb sörtermelője, a sörágazat pedig az Európai Unió (EU) gazdaságának egyik kiemelkedő jelentőségű szektora – derül ki az Ernst & Young felméréséből. Az európai söripar gazdasági jelentőségét ékesen bizonyítja, hogy éves árbevétele 57,5 milliárd euró, ami megegyezik a csaknem 40 millió lakosú Lengyelország negyedéves gazdasági összteljesítményével. Ugyancsak ezt támasztja alá az is, hogy a világ hét legnagyobb sörgyártója közül négy európai, és az EU-n belül több mint háromezer kis- és közepes méretű vállalkozás él meg a folyékony kenyérből. A felmérés az EU tagországaiban, Norvégiában, Svájcban, Romániában, Horvátországban, Bulgáriában és Törökországban összegyűjtött adatokon alapul.
Az európai sörgyártás gazdasági szempontból igazi sikertörténet, amiből a foglalkoztatási, növekedési és versenyképességi gondokkal küzdő kontinensen ma már egyre kevesebb van. Az európai sörgyártók egyesületének állásfoglalása szerint a szektor azon túl, hogy jelentős mértékben kiveszi a részét a gazdasági növekedésből és a munkahelyteremtésből, még ahhoz is hozzá tud járulni, hogy az EU teljesítse a lisszaboni célkitűzéseket, azaz az elkövetkező években a világ legversenyképesebb országcsoportjává váljon.
A söripar számai valóban impozánsak. A szektor az uniós munkavállalók 1,2 százalékát foglalkoztatja közvetlenül vagy közvetetten, azaz ennyien dolgoznak a sörgyártásban, illetve a sörfogyasztást lehetővé tévő iparágakban és szolgáltatási szegmensekben. Csak a sörgyárak 164 ezer embernek adnak kenyérkereseti lehetőséget, valamilyen fokon pedig 2,6 millió munkavállaló kapcsolódik a gyártáshoz. A söreladás és -forgalmazás ezenfelül 2,1 millió főt foglalkoztat, elsősorban üzletekben, éttermekben és egyéb vendéglátó-ipari egységekben.
Kolozsi Pál