Kolozsi Pál

Felhúzta a jó makroadat a Nikkeit

A kiemelkedően jó első negyedéves japán GDP-adat miatt pluszban zárt a tokiói értéktőzsde Nikkei indexe.

Nemet mondott a Mittal-ajánlatra az Arcelor

Visszautasította az indiai Mittal Steel Co. felvásárlási ajánlatát az Arcelor SA igazgatósága, amely a részvényeseket arról próbálja meggyőzni, hogy támogassák az orosz Szeversztal megvásárlását.

Kiemelkedően jó GDP-adat Japánból

Az idei év első negyedében a japán gazdaság az első becslésben közöltnél jóval dinamikusabban nőtt, ami szakértők szerint egyértelműen arra utal, hogy a szigetország fellendülési szakaszban van.

Ötpárti egyeztetést javasol Gyurcsány

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményezi a házbizottság rendkívüli ülésének összehívását, hogy ötpárti egyeztetést tartsanak a következő hónapok teendőiről - írta a magyarorszag.hu kormányzati portál.

Éles vita Litvánia eurócsatlakozásáról

Az Európai Unió (EU) tagországai pénzügyminisztereinek tegnapi tanácskozásán éles véleménykülönbség alakult ki Litvánia eurózónához való csatlakozásának megakadályozása miatt. A balti államot az új tagállamok mindegyike támogatta, de a közös európai pénzt már használó országok képviselői hajthatatlanok voltak, és azt hangsúlyozták, hogy az uniós szabályok egyértelműek, Vilnius pedig nem teljesítette az összes konvergenciakritériumot. Litvánia eurócsatlakozását a múlt hónapban utasította viszsza az Európai Bizottság (EB) és az Európai Központi Bank (ECB), arra hivatkozva, hogy nem teljesítette az árstabilitásra vonatkozó maastrichti előírást. Ennek értelmében az áremelkedés üteme a megfigyelt időszakban nem haladhatta volna meg a 2,63 százalékot, míg Litvániában 2,7 százalékos volt az inflációs ráta. Ezenfelül mind Brüsszel, mind pedig Vilnius az infláció gyorsulására számít, ez pedig ellentétes az árstabilitás fenntarthatóságának kritériumával. A döntés kritikusai szerint az inflációs kritérium idejétmúlt, az árstabilitás fogalma pedig többféleképpen értelmezhető. Litvánia épp azt akarta elérni a luxemburgi miniszteri találkozón, hogy a résztvevők szólítsák fel az EB-t és az ECB-t, egyértelműen határozzák meg, mit is jelent az árstabilitás fogalma – idézett egy litván diplomatát a Reuters. A Litvániát aktívan támogató lengyel kormány szerint az eurózóna országainak nem volna szabad ilyen szigorúan kezelniük a balti államot, gyakran ugyanis ők maguk sem tartják be a csatlakozáshoz kapcsolódó szabályokat. A tegnapi luxemburgi találkozón szóba került többek között az uniós áfaszabályozás reformja is, amely a bevallás és fizetés helyszínét módosította volna. Az osztrák elnökség javaslata azonban nem kapta meg a szükséges támogatást, miután Németország, Luxemburg és Portugália is ellenezte azt. A tanácskozáson jelen lévő francia, spanyol és luxemburgi pénzügyminiszter is növekvő aggodalmának adott hangot az euró dollárral szembeni erősödése kapcsán, Karl-Heinz Grasser osztrák pénzügyminiszter pedig úgy fogalmazott, hogy amíg 1,20 és 1,30 dollár között van a kurzus, addig nincs baj.

A hibrid autók is bejöttek a Toyotának

Április végéig 504 700 darabot értékesített a japán Toyota Motor Corp. a hibrid meghajtású Prius modellből – jelentette be tegnap a vállalat. Japánban 195 100 darabot adtak el, a világ többi országában pedig összesen 309 600 darab talált gazdára. A japán autógyártó 1997-től kínálja a benzinnel és elektromos árammal egyaránt működő hibrid autót, és a tervek szerint 2010 után évi egymilliót ad majd el ilyen modelljeiből. A Toyota összes hibrid modelljéből – azaz a Priusokból és a hibrid Lexusokból együttesen – március végéig már több mint 600 ezer fogyott világszerte. A Priusokat eleinte csak Japánban értékesítették, de 2000-től Európában és Észak-Amerikában is lehet kapni. A jelek szerint a Prius népszerűségének az sem ártott, hogy tavaly októberben összesen 160 ezer darabot hívott vissza ebből a modellből a Toyota, mivel kiderült, hogy a fedélzeti számítógép szoftverhibája miatt menet közben váratlanul leállhat vagy lefulladhat a benzinmotor (NAPI Gazdaság, 2005. október 17., 5. oldal). A Toyota egyelőre egyértelműen uralja az emelkedő üzemanyagárak miatt egyre népszerűbb hibrid autók piacát, legnagyobb riválisa a szintén japán Honda Motor Co., amelynek 1999-ben debütált Insight típusú modelljéből ez év áprilisáig 150 069 darab fogyott. A hibridek jelentőségére más gyártók is felfigyeltek, a Magyarországon is jelen lévő Suzukin kívül a következő években a Daihatsu Motor Co. és a Fuji Heavy Industries Ltd. is piacra dobja a maga hibrid modelljét.

A nagybirtokok veszíthetnek az uniós reformon

Az Európai Bizottság (EB) mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa, Mariann Fischer Boel tervei szerint 2007-től legfeljebb 300 ezer eurót kaphat egy földbirtokos uniós támogatás címén. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb földbirtokkal rendelkezők – és így ma ennél az összegnél nagyobb támogatásra jogosultak – elveszthetik bevételeik egy részét. A 2003-as adatok szerint csaknem kétezer olyan gazdálkodó magánszemély, illetve gazdálkodó egység van az Európai Unió (EU) régi tagállamaiban, aki/amely 300 ezer eurónál magasabb összeget jelentő földalapú támogatásra jogosult évente. A Financial Times szerint a támogatási plafon bevezetése elsősorban az egykori keletnémet területeken működő 1430 kollektív gazdaságot érinti, de csökkennének a bevételei valamivel több mint 300 angol arisztokratának és nagygazdának, illetve 30 francia nagybirtokosnak is. London már bejelentette, hogy harcolni fog a nagy és ebből adódóan hatékonyan működő gazdaságok támogatási szintjének fenntartása mellett, lévén az agrárreform célja a szektor nemzetközi versenyképességének növelése, nem pedig a hatékony gazdálkodók büntetése. Szakértők szerint bizonyos szempontból érthető az uniós biztos felvetése, ugyanis a támogatások maximalizálása könnyen érthető és felfogható jele a közös agrárpolitika (CAP) régóta várt reformjának, de ellene szól, hogy könnyen ki is játszható, ugyanis csak a földek tulajdoni szerkezetét kell átalakítani a szabály megkerüléséhez. A brüsszeli javaslatot megelőzte Gordon Brown brit pénzügyminiszter minapi felvetése, amely a CAP reformját nevezte a legfontosabb és legsürgősebb európai uniós feladatnak.

Berlin és Párizs az uniós alkotmány mellett

Jacques Chirac francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár megegyezett az európai uniós alkotmány újjáélesztéséről. A Berlin melletti Rheinsberg kastélyában találkozó két politikus megegyezése szerint a dokumentummal kapcsolatos döntéseket 2008-ban hoznák meg. Merkel bejelentette, hogy a tavalyi franciaországi és hollandiai népszavazásokon elbukott szerződést 2007 első hat hónapjában kívánják újjáéleszteni, ekkor foglalja el ugyanis Németország az EU soros elnöki tisztét. Az alkotmány jövőjével kapcsolatos döntések a francia uniós elnökség hivatali ideje alatt, azaz 2008 második felében születnének meg. Chirac kifejtette, hogy a francia kormány 2008-ig az uniós intézmények működésének javítását tartja elsődleges feladatának. Berlin és Párizs álláspontja egybeesik José Manuel Barroso bizottsági elnök véleményével, amely szintén az alkotmányos szerződéssel kapcsolatos döntés 2008-ra való kitolását tartalmazta.

Továbbadja Ferihegyet a spanyol Ferrovial?

Bár lehet, hogy a brit BAA felvásárlásához egyre közelebb kerülő spanyol Ferrovial megválik a Ferihegyi repteret működtető Budapest Airporttól, az új tulajdonost azonban ugyanúgy kötik majd a privatizációs szerződésben foglalt vállalások és kikötések.