Rekordot döntött a Euronext
Az idei első félévben soha nem látott mennyiségű tranzakciót regisztrált a hozzá tartozó parketteken a Euronext tőzsdeszövetség, amelyre a New York Stock Exchange és a Deutsche Börse is pályázik.
Nem pukkad ki, csak leereszt az ingatlanlufi
A várakozások szerint nem összeomlással, hanem az árnövekedés mérséklődésével érhet véget az utóbbi három évtized legnagyobb ingatlanpiaci felfutása, ami helyre teheti a globális külkereskedelmi egyensúlytalanságokat is - írja a Bloomberg.
FinTimes: regionálissá szélesedhet a magyar válság
Európában nincs még egy olyan sebezhető gazdaság, mint a magyar - írja ma megjelent elemzésében Wolfgang Munchau, a Financial Times vezércikkírója. A londoni lap mai cikke már a sokadik a sorban, amely a magyar pénzügyi válságról értekezik, legutóbb Nouriel Roubini közgazdászprofesszor értekezett a magyar makrohelyzetről.
Forint: emel-e az MNB, és ha igen mennyivel?
Teljes a bizonytalanság a bankközi devizapiacon, mivel az elemzők többsége ugyan nem számít kamatemelésre, de sokak szerint jót tenne a forintnak egy erőteljesebb - legalább 75 bázispontos - monetáris szigorítás.
London és Frankfurt pluszban, Párizs stagnál
A három vezető nyugat-európai értéktőzsde befektetői közül optimistán keltek ma a londoniak és a frankfurtiak, Párizs azonban stagnál.
Kovács László pelenka-vitába keveredett Brüsszelben
Az Európai Bizottság (EB) általában egységes a tagállamokkal szembeni fellépések kapcsán, a pelenkák áfájával kapcsolatban azonban a jelek szerint a nagyok elpártoltak Kovács Lászlótól, a brüsszeli testület adóügyekkel foglalkozó magyar tagjától - derül ki a Financial Times cikkéből.
"Magyarország egy bekövetkezésre váró baleset"
Pénzügyi szempontból a kelet-európai országok közül Magyarország és Törökország a legsebezhetőbb, és közgazdasági értelemben az előbbinek a helyzete a rosszabb a jelentős ikerdeficit miatt.
Dupla vezérárldozat az Airbus-EADS botrányban
Tegnap lemondott a francia-német EADS társvezérigazgatói posztjáról Noel Forgeard, az EADS tulajdonában levő Airbust pedig Gustav Humbert elnök-vezérigazgató hagyta ott a részvényesek nyomására.
Még várat magára az új stílus
Nem könnyű munkára szerződött Ben S. Bernanke, a Princeton egykori egyetemi tanára, aki a pénzpiaci legendának nevezett Alan Greenspant váltotta ez év februárjában az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) elnöki székében. Greenspan regnálása alatt az Egyesült Államok gazdasága történetének leghosszabb expanzióját élte meg, aminek következtében a Fedet csaknem húsz éven át vezető szakembert sokan a valaha élt legnagyobb jegybankelnöknek tartják. Jelentős eltérés elődjéhez képest, hogy Bernanke szerint a jegybanknak mindenekelőtt kiszámítható politikát kell folytatnia, a monetáris politikát pedig intézményesíteni kell. Ez a gyakorlatban annyit jelenthetne, hogy az ingadozó élelmiszer- és energiaárak nélkül számított maginfláció vonatkozásában bevezetnének egy célsávot, és amennyiben a pénzromlás üteme kilép abból, a Fed a megfelelő irányban módosítja a kamatot. Inflációs célsávot ugyan még nem vezetett be a Fed, de Bernanke elgondolása radikálisan eltérő monetáris politikai megközelítést jelent a sokszor az intuícióira hagyatkozó Greenspanhez képest. Az inflációs célkövetés kritikusai szerint a rendszer túl merev, bár azt kevesen kérdőjelezik meg, hogy növelné a monetáris politika átláthatóságát és kiszámíthatóságát. Márpedig ezek az értékek az utóbbi időben felértékelődtek, ugyanis rég nem látott felfordulást okoztak Bernanke szavainak ilyen vagy olyan értelmezései a világ értékpapírpiacain az utóbbi két hónapban. Sokan azt hangsúlyozzák, hogy Greenspannek azért sikerült inflációs cél nélkül is alacsonyan tartania az inflációt, mert ő maga képviselte a kiszámíthatóságot, Bernanke esetében azonban még nem beszélhetünk erről.
Egyre több tőke jön az OECD-országokba
Tavaly összesen 622 milliárd dollárnyi külföldi működőtőke-befektetés (FDI) érkezett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországaiba, 27 százalékkal több mint 2004-ben – derül ki a szervezet tegnap megjelent tanulmányából. Az OECD tagországokból 716 milliárd dollárnyi tőke áramlott ki, szemben a 2004-ben regisztrált 781 milliárd dolláros értékkel. A legtöbb tőke az Egyesült Királyságba érkezett 2005-ben, amit részben a szigetországbeli nagy multinacionális vállalatok – mint például a Royal Dutch Shell – strukturális átalakítása, részben pedig az egyesülésekhez és felvásárlásokhoz kapcsolódó tőkemozgások magyaráznak. Tavaly a tagországok közül a legaktívabb külföldi befektető Franciaország volt, amely összesen 116 milliárd dollárnyi tőkét exportált. A statisztika szerint Magyarországra tavaly 6,7 milliárd dollár tőke érkezett, a magyar cégek pedig 1,3 milliárd dollárt invesztáltak be külföldön. Az OECD-országokon kívül az FDI szempontjából kiemelkedő jelentőségű volt Kína, amely 72 milliárd dollár értékben fogadott befektetéseket és 7 milliárd dollárnyi tőkét exportált.
