Girnt József (admin)

Így játsszák ki az állami szervek a nyilvánosságot!

A közbeszerzéseknél ellopott pénz mennyisége évente közel 500 milliárd forint. Informatikai eszközökkel, például egy intelligens szövegbányászati rendszerrel, az Infovadász szoftverrel már ma is "érdekes" összefüggéseket lehet kideríteni. A szoftvert fejlesztő Montana Tudásmenedzsment Rendszerintegrátor, és Szoftverfejlesztő Kft. tulajdonosát, Vadász Pált kérdeztük.

Az informatika tudna segíteni a közélet tisztulásában

Tavaly decemberben a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén hangzott el az a konzervatív becslés, hogy a közbeszerzéseknél ellopott pénz mennyisége éves szinten közel 500 milliárd forint. Az előadó bemutatta, milyen trükkökkel játsszák ki az állami szervek a nyilvánosságot, s azt is, hogy ennek ellenére informatikai eszközökkel, például egy intelligens szövegbányászati rendszerrel, az Infovadász szoftverrel már ma is "érdekes" összefüggéseket lehet kideríteni. Az előadót, a szoftvert fejlesztő Montana Tudásmenedzsment Rendszerintegrátor, és Szoftverfejlesztő Kft. tulajdonosát, Vadász Pált kérdeztük.

Sikeres évet zárt az EUGA-program

Az EUGA pályázati tanácsadó program sikeres évet tudhat maga mögött, 2009-ben közel 600 kkv regisztrálta magát a programba és 51 pályázati beruházás valósult meg. Az NFÜ által tavaly kiírt pályázatok segítségével közel 1,5 milliárd forintnyi EU-támogatásban részesültek a nyertesek.

Szárba szökkent a Szilícium Mező Debrecenben

A kreatív infokommunikáció területén működő, három évnél fiatalabb vagy k+f+i tevékenységüket megújító mikro- és kisvállalkozásokat segíti a február 19-én átadott, közel 400 millió forint értékű uniós támogatással megvalósult Kreatív Iparágak Inkubációs Központja. A centrum 1197 négyzetméternyi alapterületen biztosítja a kreatív informatikai iparágban működő fiatal vállalkozások fejlődését. Az épület az informatikai cégek speciális igényeire kifejlesztett infrastruktúrával rendelkezik: nagy értékű hardver- és szoftver-eszközállomány bérelhető, valamint biztosított az épületen belüli és kívüli nagy sávszélességű optikai kábelhálózat is. A Debreceni Infopark Nonprofit Közhasznú Kft. által menedzselt projekt szorosan kötődik a Debreceni Egyetem által támogatott Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszterhez, ami az Észak-alföldi régió informatikai iparágának fejlesztésére, az ágazatban működő cégek és intézmények közötti együttműködési hálózat kiépítésére jött létre. "A Kreatív Iparágak Inkubációs Központjába beköltöző cégeknek folyamatos szakmai támogatást nyújt a Debreceni Egyetem Informatikai Kara és piaci tapasztalattal már rendelkező sikeres cégek, elősegítve a folyamatos technológiatranszfert. A központ segítséget ad továbbá a megfelelő pályázati források felkutatásához, megrendeléseket közvetít a cégek számára és a nemzetközi partnerkeresésben is aktívan részt vesz" - ismertette az inkubációs központba beköltöző vállalkozások lehetőségeit Tóth István, a projekt vezetője.

Kevés a vidéki informatikai vállalkozás

Bár az it-cégek körülbelül 40 százaléka vidéken található , ez még mindig rossz arány Klotz Tamás, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) főtitkára szerint. "A jelenlegi helyzet, az erőteljes Budapest-központúság rossz az informatikai piac számára. Bár az it-cégek körülbelül 40 százaléka vidéken működik, ez még mindig nagyon kevés. Számos vidéki nagy cég rákényszerül például arra, hogy Budapesten extra irodát tartson fel még akkor is, ha ez jelentős költségekkel jár számára" - magyarázta Klotz Tamás. A szakember szerint több olyan kezdeményezésre van szükség, amely elősegíti a vidéki cégek felzárkózását, különösen, hogy a felvevőpiac nagy része is vidéken van. Az egyik megoldás a kérdésre a virtualizáció. "Folyamatban van egy olyan rendszer kialakítása, amelynek segítségével a jövőben vidéki tagvállalataink virtuálisan részt tudnak venni a munkacsoportüléseinken, ezáltal a jelenlegi helyzet megreformálására vonatkozó törekvéseinkből az érintettek még jobban ki tudnák venni a részüket" - nyilatkozta Klotz.

Nem árt az egereknek a mobiltelefonálás

Máig nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a mobiltelefonálás vagy más infokommunikációs technológiák elektromágneses sugárzása okoz-e egészségkárosodást vagy sem. Egy friss amerikai kutatás szerint - amelyet 2010 januárjában ismertettek a dél-floridai Tampa egyetemének orvosai a Journal of Alzheimer Disease című szaklap hasábjain - akár még gyógyító hatása is lehet a sugárzásnak. Az egyetem munkatársai 100 egéren kísérleteztek. Az egerek egy része fiatal és egészséges példány, míg többségük olyan genetikailag módosított állat volt, amelyek agyában az Alzheimer szindrómára jellemző fehérjelerakódások (prionok) voltak kimutathatók. Az egereket olyan antenna körül helyezték el, amely a mobiltelefonokra jellemző elektromágneses sugárzást bocsátott ki 918 megahertzes frekvencián naponta kétszer egy órán át, hét-kilenc hónapon keresztül. A 0,25 watt/kilogrammos dózis megfelel annak, ami a fülhöz tartott mobiltelefonból az emberi agyra hat. A fiatal, egészséges állatok agyában a kísérlet során nem alakultak ki a betegségre jellemző prionfehérjék, kognitív képességeik teljesen épek maradtak, sőt az emlékezeti teszteknél jobban teljesítettek, mint a kísérlet előtt. Az idősebb, már Alzheimer-kórban szenvedő állatok esetében a kutatók megállapították, hogy a több hónapos besugárzás után az agyukban kevesebb fehérjelerakódás keletkezett és a teszteken épp olyan jól teljesítettek, mint teljesen egészséges társaik - számolt be az Infinit hírlevele.

Szélsebes mobilhálózatok

Néhány éven belül jóval gyorsabb mobilhálózatokon internetezhetünk és nemcsak a számítógépen, mobiltelefonon, de a tévén keresztül is elérhetjük az internetet, sőt, akár mobiltelefonról az internetre kapcsolódó háztartási gépeinket is. Új rövidítést ismerhetünk meg hamarosan, jön az LTE és vele a szélsebes letöltés és feltöltés mobilhálózaton. A világ meghatározó mobilszolgáltatói, távközlési cégei és gyártói évről évre Barcelonában gyűlnek össze, ahol beszámolnak a legfontosabb újdonságokról és bemutatják, merre halad a mobilkommunikáció, milyen újdonságokkal számolhatunk rövid és hosszabb távon egyaránt. A T-Mobile Barcelonában például a legkorszerűbb LTE-technológia segítségével mutatta be a "Connected Life and Work" szolgáltatásait. A T-Mobile bemutatóján a jövő hálózatával, az LTE-vel összekapcsolták a Mobile World Congress területén található Deutsche Telekom (DT) kiállítási pavilonját, valamint egy bonni és egy innsbrucki helyszínt. A demonstráción HD-felbontású online videókat lehetett nézni, kipróbálhatók voltak a következő generációs mobilközösségi megoldások. A DT, így a csoporthoz tartozó T-Mobile Connected Life and Work elnevezésű jövőképe szerint a jövőben bármelyik eszközön elérhetjük majd az internetet, és ha éppen nem vagyunk otthon, akár mobilról is elindíthatjuk kedvenc műsorunk felvételét. A jövőkép valóra váltásának legfontosabb előfeltétele a szükséges vezetékes és mobilhálózat, ami képes támogatni ezen új, korszerű szolgáltatásokat.

Lassan, de nő a digitális televíziózás részaránya

A tizennégy legnagyobb magyarországi műsorterjesztő hálózatában 2009 novemberében közel 10 ezerrel, 1,118 millióra nőtt a digitális televíziózásra előfizető háztartások száma, derül ki a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) friss gyorsjelentéséből. Az NHH becslései, illetve korábbi felmérései szerint a közel 3,8 millió magyarországi háztartás közül mintegy hárommillióban van valamilyen előfizetéses tévészolgáltatás. A fennmaradó közel 800 ezer háztartásban a tető- vagy szobaantennával szabadon fogható analóg és digitális földfelszíni sugárzású műsorokat vagy ingyenesen elérhető műholdas adásokat néznek. A digitális előfizetéssel rendelkezők száma a vizsgált 14 szolgáltatónál 1,109 millióról 1,118 millióra emelkedett tavaly novemberben, míg az analóg előfizetések száma ebben a körben 1,372 millióról 1,354 millióra csökkent. Novemberben a gyorsjelentésben szereplő szolgáltatók előfizetőinek 45,2 százaléka vett igénybe digitális szolgáltatásokat az októberi 44,7 százalék után. A gyorsjelentésben szereplő szolgáltatók között - valamennyi szolgáltatást figyelembe véve - a UPC a piacvezető, október után novemberben is 32,1 százalékos piaci résszel. A második Digi piaci része 24,2 százalékról 23,9 százalékra csökkent, míg a harmadik Magyar Telekom (T-Home) 20,3 százalékról 20,8 százalékra növelte részesedését.

Új lakásbiztonsági megoldás

A T-Home elérkezettnek látta az időt arra, hogy belépjen a vagyonvédelem, és azon belül is a távfelügyelet piacára. A piacra lépéshez, a már korábban rendelkezésre álló távközlési szolgáltatások mellett, csak egy egyszerűen felszerelhető és üzembe helyezhető riasztórendszert kellett "bedobozolnia" a magenta társaságnak.