Gáti Tibor

Vizsgálat indul a lengyel bankfelügyelet ellen

A lengyel parlament a kormánypárt és szövetségesei kezdeményezése nyomán pénteken határozatot fogadott el, hogy bizottságot állítanak fel annak kivizsgálására, milyen szerepet játszott a bankfelügyeleti bizottság és az abban meghatározó szerepet játszó jegybank az elmúlt 16 évben a lengyel bankok külföldi tulajdonba adásában. Vizsgálnia kell emellett a verseny- és fogyasztóvédelmi hivatal, az értékpapír- és tőzsdefelügyelet, az államkincstár és a pénzügyminisztérium szerepét a bankprivatizációs döntésekben. Az ellenzékben lévő jobboldali Polgári Platform (PO) és a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) képviselői az indítvány ellen szavaztak. Az ügy apropóját az adja, hogy a kormány meg akarja akadályozni, hogy az olasz Unicredit és a német HVB bank folyamatban lévő fúziójának keretében két lengyel pénzintézet is egyesüljön. Leszek Balcerowicz jegybankelnök azonban osztja Brüsszel álláspontját, hogy a kormány törekvése az uniós jogszabályokba ütközik és eltávolíttatta a bankfelügyeleti bizottság ezt tárgyaló üléséről az ott hívatlanul megjelent pénzügyminiszter-helyettest. A kisebbségben kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) és két populista szövetségese, amelyek ellenzik Lengyelország uniós integrációját és a külföldi tőke beáramlását, azt kívánják megvizsgálni, hogyan került külföldi kézbe a lengyel bankok 70 százaléka a rendszerváltás óta. A jegybank – és az Európai Bizottság – a vizsgálat megindítását a jegybank függetlensége elleni támadásnak minősítette, és a PO, valamint a baloldali SLD ugyancsak megkérdőjelezik a határozat alkotmányosságát, miután az túl nagy időtávra szól és a bizottság túl széles hatáskört kapna. Az EU csúcstalálkozója alkalmából Brüsszelben tartózkodó Kazimierz Marcinkiewicz miniszterelnök pénteken úgy nyilatkozott, hogy nincs veszélyben a központi bank függetlensége.

Fúzióról tárgyal az Alcatel és a Lucent

A távközlési berendezéseket, információtechnológiai eszközöket gyártó francia Alcatel SA fúziós tárgyalásokat folytat egyesült államokbeli kisebb riválisával, a Lucent Technologies Inc.-nel. A 20,2 milliárd dollár piaci értékű Alcatel és a 12,6 milliárdot képviselő Lucent összeolvadásából létrejövő közel 33 milliárd dollár értékű vállalat nagyobb lenne az ugyancsak amerikai Ciscónál, árbevétele elérné a 25,33 milliárd dollárt (21 milliárd euró), alkalmazottainak száma pedig a 90 ezret. A két cég, amely 2001-ben egyszer már nem tudott megegyezni arról, mekkora ellenőrzést kapjon az Alcatel az egyesült cégben, most közölte, hogy egyenlő felekként kívánnak egyesülni. Nem világos azonban, hogy kívánják ezt megoldani, tekintettel a nagyságrendi különbségre. Mindenesetre az érintettek is jelezték: nincs biztosíték arra, hogy ezúttal meg tudnak egyezni. A Wall Street Journal értesülése szerint Patricia Russo, a Lucent vezérigazgatója állna az egyesült cég élén is, és az igazgatótanácsban azonos számban képviseltetnék magukat a vállalatok. Az utolsó fúziós kísérlet óta az Alcatel technológiai előnyre tett szert, miközben a Lucent pénzügyi nehézségekkel küszködött. A tavaly decemberben véget ért negyedévben 0,01 dollár részvényenkénti veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, és árbevétele is csökkent, amit azzal indokolt, hogy gyengélkedett a távközlési berendezések iránti kereslet az USA-ban és Kínában. Erre válasz lehet, ha a Lucent az úgynevezett triple-play szolgáltatások, azaz tévé-, nagysebességű internet- és hangszolgáltatások együttes nyújtásához szükséges technológiák előállítására specializálja magát. Ehhez különösen jó partner a DSL-technológiák gyártása terén világelső Alcatel, amely előtt viszont a fúzió megnyitná az utat a nagy egyesült államokbeli távközlési szolgáltatók felé, mivel a Lucent szoros kapcsolatban áll ezekkel. Az ügyletet azonban, amely újabb konszolidációs hullámot indíthatna meg az információs technológiai (IT) és a távközlési ágazatban, megnehezítheti az óceán mindkét partján tapasztalható mind erősebb gazdasági protekcionizmus.

Egymillió euró havonta a német bankvezérnek

A Deutsche Bank (DB) visszamenőleg 18 százalékkal felemelte Josef Ackermann vezérigazgató tavalyi fizetését, miután a bank 2000 óta a legnagyobb nyereséget érte el. A vezér így tavaly összesen 11,9 millió euró juttatást kapott, amiből 1,15 millió a fix fizetés, 7,23 millió készpénzjutalom és 3,52 millió részvényjuttatás. Ackermann ezzel a legjobban keres a DAX–30 frankfurti tőzsdeindexben szereplő cégek vezetői közül, Michael Diekmann, az Allianz vezérigazgatója például évente több mint 2 millió euróval kevesebbet kap kézhez. Világviszonylatban azonban még van hová kapaszkodnia: a Goldman Sachs Group első embere, Henry Paulson például évente 38,3 millió dollárt kap. Az USA-ban a szövetségi értékpapír-piaci felügyelet (SEC) elnöke, Christopher Cox mindenesetre az eddiginél sokkal alaposabb adatszolgáltatásra kötelezné a vezetői juttatásokkal kapcsolatban a tőzsdei társaságokat. Javaslata értelmében a cégeknek részletesebben kellene nyilatkozniuk a vállalatvezetők fizetéséről, bónuszairól, részvényopcióiról, nyugdíjjuttatásairól, valamint a nekik adott ajándékokról, amelyek esetében a beszámolási értékhatár ötvenezerről tízezer dollárra csökkenne. Az USA-ban a vezérigazgatói javadalmazás 1990 és 2004 között a háromszorosára emelkedett, miközben a vállalati nyereségek 87 százalékkal nőttek. Gyakori eset, hogy a vezetők csillagászati összeget kapnak akkor is, ha cégük gyengén teljesít.

Gyengíti a zlotyt a politikai bizonytalanság

A parlament feloszlatását célzó kormány-erőfeszítések miatt egyhetes mélypontra süllyedt a zloty, de a kormány ennél is alacsonyabb árfolyamra törekszik.

Törvénnyel védik a francia vállalatokat

A francia parlament harmadik olvasatban is elfogadta a „poison pill”, azaz méregpirula-törvényt, amely a tőzsdén jegyzett cégek számára bizonyos védelmet biztosít az ellenséges felvásárlási ajánlatokkal szemben. A jogszabály értelmében a cégek ellenséges ajánlat esetén részvényeseiknek diszkontáron új részvények vásárlását tehetik lehetővé, és a részvények számának emelkedésével megugranak az esetleges akvizíció költségei. A kormány tisztviselői azzal utasítják vissza a protekcionizmus vádját, hogy a technika Európa számos országában elfogadott, ráadásul az USA-ból importálták. Az utóbbi néhány hónapban a francia gazdaság több zászlóshajója is „veszélybe került”, felkorbácsolva a közvéleményt. A jogszabály kodifikálását még tavaly kezdték meg, miután híre ment, hogy az egyesült államokbeli PepsiCo a Danone-ra feni a fogát. Aktualitást adott az ügynek, hogy a világ legnagyobb acélipari vállalata, a Mittal Steel ellenséges ajánlatot tett az Arcelorra, s az olasz Enel közölte, fontolgatja, hogy ajánlatot tesz a Suez közműcsoportra. Maga a francia gazdaság mindenesetre továbbra sincs túl jó bőrben. A párizsi statisztikai hivatal (INSEE) tegnap közzétett előrejelzése szerint idén csak 1,5 százalékkal bővül a GDP, szemben a hivatal decemberi 1,7 százalékos és a kormány 2,0–2,5 százalékos hivatalos prognózisával. A vezető iparvállalatok továbbra sem látják kedvezőnek a kilátásokat és kivárnak a komolyabb fejlesztési beruházásokkal – olvasható az INSEE negyedéves jelentésében. A feldolgozóipari export és a lakossági fogyasztás azonban várhatóan nőni fog. A fogyasztói kiadások a tegnap közzétett adatok szerint februárban 1,8 százalékkal bővültek, ami másfél éve a legnagyobb emelkedés.

Nehezen boldogul Németországban a Metro

A 4,2 százalékos forgalomnövekedés ellenére nem kevesebb mint 34 százalékkal csökkent tavaly a Magyarországon is több áruházat működtető Metro AG nettó nyeresége. Az adó- és kamatfizetés előtti profit (EBIT) 1,2 százalékkal emelkedett. (Az adatok nem tartalmazzák az időközben eladott Praktiker-lánc eredményeit.) A kiábrándító eredmény elsősorban a Real és az Extra élelmiszeráruház-lánc gyenge németországi teljesítményének a következménye, bár a cég szerint adóhatások is szerepet játszanak. Németországban az Aldi és a Lidl diszkontüzletei mind több vásárlót csábítanak el a Metrótól. A két lánc együttes árbevétele 7,5 százalékkal csökkent tavaly, ezen belül a németországi egységeké 4 százalékkal, ha figyelmen kívül hagyjuk a 156 eladott Extra szupermarketboltot. Az árbevétel emelkedése elsősorban a Közép- és Kelet-Európában, valamint Ázsiában elért forgalomnövekedésnek köszönhető. Ezen belül a fő hajtóerőt a cash & carry üzletek, valamint a MediaMarkt és Saturn elektronikai hálózat jelentették. A Metro az árbevétel tekintetében jelenleg a világ harmadik legnagyobb kiskereskedelmi vállalata az egyesült államokbeli Wal-Mart Stores és a francia Carrefour után, és most már a forgalom több mint 50 százalékát realizálja Németországon kívül. A cég jelenleg mintegy 30 országban több mint 2100 nagy- és kiskereskedelmi áruházat működtet. A társaság a kiadott közlemény szerint 4–6 százalékos árbevétel-növekedésre és a részvényenkénti profit 5–8 százalékos emelkedésére számít, ami elmarad az elemzői várakozásoktól. A bejelentések nyomán 1,5 százalékot esett a Metro részvényeinek árfolyama.

Szingapúr a legolcsóbb hely a vállalatoknak

Globális szinten Szingapúrban, Európán belül Franciaországban a legolcsóbb vállalkozást indítani és folytatni a KPMG most megjelent tanulmánya szerint.

Versenyképességi sorrend

Ország Város 1. Szingapúr Szingapúr 2. Kanada Toronto 3. Franciaország Amszterdam 4. Hollandia Torino 5. Olaszország Párizs 6. Nagy-Britannia Chicago 7. Egyesült Államok Jokohama 8. Japán London 9. Németország Frankfurt Forrás: KPMG

Metro-adatok

(milliárd euró) 2004 2005 Árbevétel 53,48 55,7 EBIT 1,72 1,74 Adózott eredmény 0,760 0,501 EPS (euró) 2,32 1,54 Forrás: Dow Jones