A távközlési berendezéseket, információtechnológiai eszközöket gyártó francia Alcatel SA fúziós tárgyalásokat folytat egyesült államokbeli kisebb riválisával, a Lucent Technologies Inc.-nel. A 20,2 milliárd dollár piaci értékű Alcatel és a 12,6 milliárdot képviselő Lucent összeolvadásából létrejövő közel 33 milliárd dollár értékű vállalat nagyobb lenne az ugyancsak amerikai Ciscónál, árbevétele elérné a 25,33 milliárd dollárt (21 milliárd euró), alkalmazottainak száma pedig a 90 ezret. A két cég, amely 2001-ben egyszer már nem tudott megegyezni arról, mekkora ellenőrzést kapjon az Alcatel az egyesült cégben, most közölte, hogy egyenlő felekként kívánnak egyesülni. Nem világos azonban, hogy kívánják ezt megoldani, tekintettel a nagyságrendi különbségre. Mindenesetre az érintettek is jelezték: nincs biztosíték arra, hogy ezúttal meg tudnak egyezni. A Wall Street Journal értesülése szerint Patricia Russo, a Lucent vezérigazgatója állna az egyesült cég élén is, és az igazgatótanácsban azonos számban képviseltetnék magukat a vállalatok.
Az utolsó fúziós kísérlet óta az Alcatel technológiai előnyre tett szert, miközben a Lucent pénzügyi nehézségekkel küszködött. A tavaly decemberben véget ért negyedévben 0,01 dollár részvényenkénti veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, és árbevétele is csökkent, amit azzal indokolt, hogy gyengélkedett a távközlési berendezések iránti kereslet az USA-ban és Kínában. Erre válasz lehet, ha a Lucent az úgynevezett triple-play szolgáltatások, azaz tévé-, nagysebességű internet- és hangszolgáltatások együttes nyújtásához szükséges technológiák előállítására specializálja magát. Ehhez különösen jó partner a DSL-technológiák gyártása terén világelső Alcatel, amely előtt viszont a fúzió megnyitná az utat a nagy egyesült államokbeli távközlési szolgáltatók felé, mivel a Lucent szoros kapcsolatban áll ezekkel. Az ügyletet azonban, amely újabb konszolidációs hullámot indíthatna meg az információs technológiai (IT) és a távközlési ágazatban, megnehezítheti az óceán mindkét partján tapasztalható mind erősebb gazdasági protekcionizmus.
Gáti Tibor