Gáti Tibor

Kamatemelés várható Prágában és Pozsonyban

Szlovákiában és Csehországban egyaránt mérséklődött az infláció üteme júniusban, az elemzők azonban ennek ellenére kamatemelésre számítanak e két országban. Szlovákiában a hónap folyamán 0,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, a 12 havi infláció 4,6 százalékos volt a májusi 0,3, illetve 4,8 százalék után – jelentette tegnap a pozsonyi statisztikai hivatal. A pénzromlás üteme elmaradt a várakozásoktól: a Reuters elemzői konszenzusa 0,3, illetve 4,8 százalék volt. Az infláció azonban továbbra is igen magas, és a szakértők a magas olajárak s a gyors gazdasági növekedés miatt az árnyomás fokozódására számítanak – egyebek között a magas közüzemi díjak miatt – , ezért a jegybank várakozásaik szerint még ebben a hónapban 50 bázisponttal megemeli a jelenleg 4 százalékos irányadó kamatot. A májusi 50 bázispontos emelés után júniusban szünetet tartott a bank, de jelezte, hogy további szigorítás várható. Emellett szól az is, hogy az új kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatos aggodalmak az elmúlt hetekben gyengítették a koronát. Szlovákia a korábbi kabinet által elfogadott konvergenciaprogram értelmében 2009-ben bevezeti az eurót, de az elemzők a költségvetési politika fellazulásától tartanak. Sokan kétségbe vonják azt is, hogy az infláció 2007 végére a jegybank által kitűzött célnak megfelelően 2 százalékra mérséklődik. Csehországban 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a májusi 0,5 százalék után, a 12 havi infláció az elemzői várakozásoknak megfelelően 3,1-ről 2,8 százalékra lassult. Az áremelkedést szinte kizárólag a pékáruk drágulása hajtotta, az üzemanyagárak nem emelkedtek júniusban, mivel a hónap folyamán a korona erősödött. A drágulás mindazonáltal meghaladta a prágai jegybank várakozásait; az irányadó kamat már hosszabb ideje 2 százalékon áll, de a jegybank júniusi ülésén jelezte, hogy az infláció miatt szigorításra készül. A szlovák jegybank július 24-én, a cseh július 27-én dönt legközelebb a kamatokról.

Nagyra értékeli Szlovéniát a Fitch

A Fitch Ratings AA mínuszról a harmadik legmagasabb fokozatot jelentő AA-ra javította Szlovénia devizaadósságainak kockázati besorolását stabil kilátásokkal, egyúttal AA pluszról AAA-ra emelte országplafon-osztályzatát, miután az Európai Unió kedden végleg jóváhagyta, hogy az ország az új uniós tagországok közül elsőként, 2007. januártól a nemzeti fizetőeszközt, a tolárt felváltsa az euróval. A közös európai fizetőeszköz bevezetése megóvja Szlovéniát a pénzügyi sokkoktól és a valutaválságoktól – indokolta a lépést a Fitch. Az AA besorolással Szlovénia egy szintre került Olaszországgal és Japánnal. A Standard & Poor’s (S&P) már korábban AA-ra emelte az ország hitelbesorolását, a Moody’s azonban az eggyel alacsonyabb fokozatot jelentő Aa3 osztályzattal tartja nyilván Szlovéniát.

Oroszország a WTO kapujában

Napokon belül létrejöhet a megállapodás Washington és Moszkva között, ami megnyitja a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO) vezető utat Oroszország előtt – közölték a két ország illetékesei. Moszkvának a tagországok közül már csak az Egyesült Államokkal kell kétoldalú megállapodást kötnie ahhoz, hogy a szervezet tagjává váljon, és bár egyes kérdésekben még nem sikerült megegyezni, a Fehér Ház szerint George W. Bush és Vlagyimir Putyin pénteki szentpétervári találkozójára várhatóan sikerül áthidalni a nézeteltéréseket. A megállapodás jó nyitányt jelentene a szombaton kezdődő szentpétervári G8 csúcsértekezlethez, amelyen az energiakérdések játsszák majd a főszerepet. A kompromisszum lényege várhatóan az lesz, hogy Washington eláll attól az igényétől, hogy a külföldi bankok fiókokat nyithassanak Oroszországban, míg Moszkva fokozza az erőfeszítéseit a szellemi tulajdonjogok védelmében, megnyitja biztosítási piacát az egyesült államokbeli cégek számára és csökkenti az orosz mezőgazdaságnak nyújtott állami támogatást, amelynek összege jelenleg 9,2 milliárd dollárra rúg. Ezt a Kommerszant című lap hozta nyilvánosságra, forrásként German Gref gazdaságfejlesztési miniszterre hivatkozva. A WTO-tagság mindenképpen növeli Oroszország presztízsét, ugyanakkor várhatóan további engedményekre kényszeríti Moszkvát a piacnyitást illetően.

Bezzeg Szlovénia: jobb hitelbesorolást adott a Fitch

A Fitch Ratings AA mínuszról a harmadik legmagasabb fokozatot jelentő AA-ra javította Szlovénia devizaadósságainak kockázati besorolását stabil kilátásokkal, egyúttal AA pluszról AAA-ra emelte országplafon-osztályzatát.

Kaczynski a reformok folytatását ígéri

Stanislaw Kluza, az újonnan kinevezett lengyel pénzügyminiszter – eddigi miniszterhelyettes – tegnap ismét hitet tett elődje, a posztjáról elmozdított Zyta Gilowska nevéhez fűződő szigorú költségvetési politika és az államháztartási reform folytatása mellett, hogy megnyugtassa a váratlan kormányfőváltás miatt aggódó piacokat. Fontosnak nevezte a piaci stabilitás és a gazdasági növekedés biztosítását. A lengyel gazdaság helyzete, mint mondta, jobb, mint a rendszerváltás óta bármikor: az alacsony infláció és kamat erőteljes gazdasági növekedéssel és a munkanélküliség csökkenésével párosul, ezért minden feltétel adott a reformok megvalósításához. Kluza gyors kinevezése és nyilatkozatai meg is tették hatásukat: a korábban esésnek indult zloty és a részvények árfolyama ismét erősödött. A kijelölt új miniszterelnök, Jaroslaw Kaczynski tegnap a tőzsdére látogatott megnyugtatni a befektetőket, s folytonosságot ígért a gazdaságpolitika terén, amelyben prioritást élveznek az államháztartási reformok és a 30 milliárd zlotys deficithatár betartása. A törvényhozásnak még jóvá kell hagynia Kaczynski kinevezését és az új kormányt, ahol várhatóan csak a pénzügyminiszteri poszton lesz változás. A parlamenti jóváhagyásra és a kormányprogram ismertetésére várhatóan pénteken vagy a jövő hét elején kerül sor. Piotr Wozniak, a régi-új gazdasági miniszter a Bloomberg által ismertetett interjújában ugyancsak megfelelőnek minősítette a gazdasági fundamentumokat.

Nem tetszik az ECB-nek a német áfaemelés

Axel Weber, az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsának tagja, egyben a német Bundesbank elnöke ismét bírálta a berlini kormány tervét, hogy januártól 3 százalékponttal, 19 százalékra emeli az áfakulcsot. A kormány a költségvetés bevételi oldalára koncentrál, ahelyett, hogy a kiadásokat mérsékelné – tette hozzá. Az ECB úgy ítéli meg, hogy a lépés veszélyezteti az árstabilitást és az olajárak emelkedésével együtt túl nagy terhet rak a fogyasztókra. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a jövőre esedékes bértárgyalásokon a szakszervezetek nagyobb béremeléssel akarják majd kompenzálni a vásárlóerő csökkenését, márpedig az ECB szigorítással lesz kénytelen reagálni a megnövekedett inflációs veszélyre – hangsúlyozta Weber a Die Weltnek nyilatkozva.

A német és az olasz gazdaság nyert

A vasárnap véget ért futball-világbajnokság számottevő gazdasági hasznot hozott nemcsak a reklám- és szponzorcégeknek, de a részt vevő országoknak is.

Pozsony visszacsinálná a repülőtér-privatizációt

A szlovák kormány érvényteleníteni kívánja a korábbi kabinet döntését, hogy a pozsonyi és kassai repülőteret eladja a bécsi repülőteret üzemeltető Flughafen Wien vezette konzorciumnak – közölte Robert Fico miniszterelnök egy vasárnap esti televíziós beszélgetés során. Az erre vonatkozó megállapodás szerinte alapvető hiba volt, és ha mód van rá, akkor megsemmisítik. Az új kormányfő nem árult el részleteket arról, hogyan képzeli a szerződés visszavonását, de utalt rá, hogy a két repülőtér üzemeltetése egyelőre szlovák állami kézben van és a versenyhivatal még nem adta áldását az ügyletre. (A szlovák versenyhivatal korábban közölte, hogy augusztus 14-éig hozza meg döntését, osztrák részről már áprilisban hozzájárultak az akvizícióhoz.) A Fico vezette Smer párt már a választások előtt kifogásolta a tranzakciót, arra hivatkozva, hogy akadályozza a versenyt, ha egy kézbe kerül a bécsi és az attól mindössze 50 kilométerre lévő és lényegesen kisebb pozsonyi reptér. Ehhez most Fico hozzátette, hogy szerinte túl olcsón kelt el a két repülőtér. A privatizációs tender győztese, a TwoOne konzorcium – amelyben a Flughafen Wienen kívül a Raiffeisen Zentralbank és a szlovák Penta pénzügyi csoport is részt vesz – a Mikulás Dzurinda miniszterelnök vezette kormány idején kötött megállapodás értelmében 11,4 milliárd koronát (77 milliárd forint) fizet a két repülőtér 66 százalékos részvénycsomagjáért – a többi állami kézben marad –, emellett kötelezettséget vállalt további 8,28 milliárd korona befektetésére. A Flughafen Wien terveiben fontos szerepet játszik a két szlovák légikikötő megszerzése, amitől elsősorban az utasforgalom erőteljes bővülését várják.

Vébé-adatok

Mérkőzések száma 64 Átlagos nézőszám 51 ezer Összes jegybevétel 220 millió euró Forrás: MTI