Gáti Tibor

Elindult a régióban a kamatemelési trend

A közép-európai országok közül Szlovákiában és Csehországban még ebben az évben kamatemelésre lehet számítani a gyorsuló infláció következtében, sőt elemzők szerint ez már a héten bekövetkezhet, Lengyelországban azonban legkorábban a jövő év közepére várnak szigorítást.

A német üzleti élet elégedetlen a kormánnyal

Várhatóan tovább romlik a kitűnőnek amúgy sem nevezhető viszony a német kormány és az üzleti élet között, miután Angela Merkel kancellár közeli bizalmasa, Norbert Röttgen visszautasította a tekintélyes munkaadói szervezet, a német iparszövetség (BDI) igazgatói posztját, amire nemrég választották meg – írta a Financial Times. Röttgen a kormányzó Kereszténydemokrata Párt parlamenti képviselője és frakcióigazgatója is, és ez az iparszövetség vezetésével a BDI több vezetője szerint nem egyeztethető össze, ezért felszólították, adja vissza képviselői mandátumát. Ő azonban a 2009-ben esedékes választásokig meg kívánja őrizni parlamenti helyét, ezért a BDI-vezetők csalódására inkább a jövő januártól esedékes igazgatói posztról mondott le, amelynek révén ő lett volna a fő közvetítő a legnagyobb üzleti lobbi és a kormány között. A közvélemény és az üzleti élet képviselői körében azonban mind több bírálatot vált ki, hogy a parlamenti képviselők egy része egyúttal lobbista vagy szakszervezeti posztokat tölt be, ami nehezen egyeztethető össze a mandátumukkal. Az ember nem lehet egyszerre képviselő és lobbista, főleg ha ez utóbbi a főfoglalkozása, mert akkor vagy a szavazóit vagy a munkaadóit csapja be – nyilatkozta vasárnap a Tagesspiegelnek Katrin Göring-Eckhardt, a Bundestag zöldpárti alelnöke. A következő áldozat valószínűleg Reinhard Göhner lesz, aki szintén parlamenti képviselő, miközben a másik munkaadói szervezet, a BDA igazgatója, de a sor várhatóan folytatódik. Az üzleti élet képviselői egyébként is egyre elégedetlenebbek a nagykoalíciós kormánnyal, mivel kifogásolják a szerkezeti reformok lassúságát és azt, hogy a kabinet nem konzultál velük. A legfrissebb felmérések szerint március óta drámaian visszaesett a vállalati vezetők bizalma Merkel iránt, a július elején bejelentett társaságiadó- és egészségügyi reformokat túl félénknek, felemásnak és potenciálisan ártalmasnak tartják.

Elindult a régióban a kamatemelési trend

A közép-európai országok közül Szlovákiában és Csehországban még ebben az évben kamatemelésre lehet számítani a gyorsuló infláció következtében, sőt elemzők szerint ez már a héten bekövetkezhet, Lengyelországban azonban legkorábban a jövő év közepére várnak szigorítást. Szlovákiában a jegybank májusban már 50 bázispontos szigorítást hajtott végre, de a jelenleg 4 százalékos kamat további emelésére lehet számítani, miután az infláció a gyors gazdasági növekedés közepette májusban elérte a 4,8 százalékot, bár júniusban 4,6 százalékra mérséklődött. Csehországban az áremelkedés üteme májusban túllépte a jegybank 3 százalékos éves célkitűzését, júniusban azonban 2,8 százalékra mérséklődött. Az elemzők ennek ellenére arra számítanak, hogy a jegybank hamarosan 25 bázisponttal megemeli az Európai Unióban legalacsonyabb, 2 százalékos kamatot. Lengyelországban – ahol júniusban mindössze 0,8 százalék volt az éves infláció – ha nem történik valami rendkívüli esemény, legalább az év végéig nem várható, hogy a jegybank változtat a 4 százalékos kamatszinten. Marian Noga, a monetáris politikai tanács (RPP) tagja múlt pénteken úgy nyilatkozott a Reutersnak, hogy ez év decemberében 1,5 százalékos inflációt várnak és számításaik szerint csak 2007 végén vagy 2008 elején éri el az áremelkedés üteme a jegybank 2,5 százalékos célkitűzését. Az inflációs nyomást az olajárak emelkedése mellett a béremelkedés és esetleg az élelmiszerek erőteljes drágulása növeli – tette hozzá. A június óta tartó aszály és kánikula veszélyezteti a termést a legnagyobb közép-európai élelmiszer-termelő országban. A lengyel mezőgazdasági minisztérium szerint a tavalyinál akár 20 százalékkal is kisebb lehet idén a gabonatermés.

Több mint ötmilliárd dollárért terjeszkedik az AMD

A világ második legnagyobb chipgyártója, az egyesült államokbeli Advanced Micro Devices (AMD) tegnap bejelentette, hogy 5,4 milliárd dollárért megvásárolja a grafikus processzorokat és mikroprocesszorokat gyártó kanadai ATI Technologies Inc.-t. Ebből 4,2 milliárdot készpénzben fizet, a fennmaradó részt részvényben egyenlíti ki. Az AMD 20,47 dollárt ad egy ATI-részvényért, ami 24 százalékos felárat jelent a múlt pénteki záróárhoz képest. Az ATI piaci kapitalizációja feleakkora mint az AMD-é, chipjeit leginkább számítógépekben, digitális televíziókban, videojáték-konzolokban és mobiltelefonokban használják, így jól kiegészíti az AMD termékskáláját. Az ügyletet mindkét cég igazgatótanácsa elfogadta. A felvásárlással az AMD egyik célja, hogy csökkentse riválisa, az Intel Corp. piaci dominanciáját. A cégnek 2005-ben sikerült az Intel piaci részesedését 80 százalék alá szorítania. Az AMD és az ATI fúziójáról felröppent spekuláció következtében az ATI papírjai pénteken 5,3 százalékot erősödtek és a tegnapi nyitást megelőző kereskedésben további 9 százalékkal emelkedett az árfolyam. Az AMD részvényárfolyama ezzel szemben pénteken 15 százalékot zuhant, miután a múlt héten a várakozásoktól elmaradó negyedéves jelentést tett közzé. Elemzők szerint a fúzió kedvező hatással lesz már a jövő évi, de különösen a 2008-as eredményekre. Az AMD egyúttal tegnap árcsökkentést jelentett be, ami hosszabb árháborút indíthat közte és az Intel között. Az árcsökkentés mértéke egyes processzorok esetében az 50-60 százalékot is elérheti, és nyilván nem véletlenül időzítették bejelentését az Intel új processzorainak bemutatása előtti napokra.

Irányadó kamat

(százalék) Csehország 2 Lengyelország 4 Szlovákia 4 Magyarország 6,75 Forrás: MTI, Bloomberg

Vészjelzés a Delltől

Közel ötéves mélypontra esett a világ legnagyobb számítógépgyártója, az egyesült államokbeli Dell Inc. részvényeinek árfolyama pénteken, miután közleményben figyelmeztetett arra, hogy a részvényenkénti nyeresége a második negyedévben az elemzők által várt 32 cent helyett csak 21-23 cent lesz, árbevétele pedig 14,2 milliárd helyett csak 14 milliárd dollár. A cég árbevétele az elmúlt négy negyedév mindegyikében elmaradt a várakozásoktól a riválisokkal, főként a Hewlett-Packard Co.-val (HP) és az ázsiai gyártókkal, köztük a kínai Lenovóval folyó árverseny közepette, valamint az eladott gépek után nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszok miatt. A Dell ugyan a globális pc-piac növekedésének lassulását hozta fel okként, de elemzők szerint inkább belső problémákról van szó. A HP a Gartner és az IDC piackutatók szerint a második negyedévben növelte előnyét a Dell-lel szemben a személyi számítógépek piacán. A Gartner szerint a HP 15 százalékkal növelte pc-eladásait, míg a Dell csak 6,4-del. Piaci részesedése így változatlan maradt az USA-ban, míg a HP-é nőtt.

Létrejön a lengyel szuperfelügyelet

A lengyel szejm pénteken a jegybank és a piaci szereplők korábbi bírálatai ellenére megszavazta a pénzügyi szuperfelügyelet létrehozásáról szóló törvényjavaslatot. A jobboldali kormány a jövő év elején kívánja összevonni az értékpapír- és tőzsdefelügyeletet a nyugdíj- és biztosítási felügyelettel, a bankfelügyelet pedig 2008 elején olvadna be a Pénzügyi Felügyeleti Bizottságnak (KNF) nevezett új intézménybe. A lépéssel, mint a megfigyelők rámutatnak, csökken a független jegybank felügyeleti szerepe és nő a kormány politikai beleszólásának lehetősége - mutatott rá Hanna Gronkiewicz-Waltz korábbi jegybankelnök, aki jelenleg a jobbközép Polgári Platform (PO) parlamenti képviselője. A KNF létrehozásának ötlete Cezary Mech korábbi pénzügyminiszter-helyettestől származik, aki sokak szerint az új intézmény vezetői posztjának várományosa. Mech korábban az egyike volt azoknak, akik a leghevesebben ellenezték, hogy az olasz Unicredit – a német HVB-vel való fúziója révén – Lengyelország vezető kereskedelmi bankjává váljon. A törvényjavaslatot még a konzervatív dominanciájú szenátusnak is jóvá kell hagynia, és Lech Kaczynski államfőnek, a miniszterelnök ikertestvérének is alá kell írnia, de egyik sem tűnik kemény menetnek.

Termelékenységi index

(pont) május június EU–25 54,6 55,1 Eurózóna 54,8 55,3 Németország 55,0 55,7 Franciaország 55,6 56,0 Olaszország 55,3 56,0 Nagy-Britannia 54,0 53,8 Forrás: Reuters

Óvatosságot ígér a Fed elnöke

Csökkentek a kamatemelési várakozások az Egyesült Államokban, miután a Fed elnöke közölte, a bank hosszabb távon a maginfláció mérséklődésére számít.