Diószegi József

Folytatódik a Malév-per

Továbbra sem tudni, hogy jogszerűen kerültek-e állami cégekhez a Malév Zrt. f. a. egykori leányvállalatai, a bírósági eljárás ugyanis folytatódik, miután az MTI beszámolója szerint a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla szerdán érvénytelenítette a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét a Vnyesekonombank felperes, valamint a felszámolás alatt álló Malév és társai, mint alperesek ügyében, és új határozathozatalra utasította az elsőfokú bíróságot. A Fővárosi Törvényszék első fokon az idén februárban kimondta, hogy szabályos volt a Malév két leányvállalatának a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) által bonyolított értékesítési eljárása. Az MNV részben közvetlenül, részben egy leányvállalatán keresztül 2012 októberében vette meg a Malév felszámolójától a Malév GH Földi Kiszolgáló Zrt.-t és a szintén földi kiszolgálást végző Aeroplex Közép-európai Légijármű Műszaki Központ Kft.-t. Az orosz Vnyesekonombank − amely a Malév kisebbségi tulajdonosa és egyben hitelezője volt − megtámadta a szerződést. A Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a bank keresetét.

Új ítélet lesz a Malév-leányok ügyében

Továbbra sem tudni, hogy jogszerűen kerületek-e az állam cégéhez a Malév egykori leányvállalatai,Vnyesekonombank még örülhet.

További növekedést tervez Magyarországon az IT Services Hungary

További növekedést tervez Magyarországon az IT Services Hungary Kft., amelynek létszáma már elérte a 3200 főt, és ezzel piacának legnagyobb munkaadójává vált.

Megzuhant a Magyar Suzuki és az Audi nyeresége

A Magyar Suzuki jelentős bevétel- és profitcsökkenésről számolt be, az Audi Hungaria eredménye megfeleződött.

Gyengébb a Suzuki és az Audi bevétele is

Az elmúlt évben jelentősen csökkent a Magyar Suzuki Zrt. bevétele. A  2011-es 1,581 milliárd euró után tavaly 1,404 milliárd euró bevétele volt a Magyar Suzuki Zrt.-nek − derül ki a cégbírósági adatokból. A bevétel összetételének aránya nem változott a két év viszonylatában, vagyis a meghatározó rész (1,28 milliárd euró) továbbra is az exportból származott, a magyarországi értékesítésből származó bevétel pedig 118,7 millió euró volt 2012-ben, míg egy évvel korábban 164,7 millió euró. Mérséklődött az eladás is. Míg 2011-ben 171 700 gépjárművet gyártott (1 százalékkal többet a korábbi évhez képest), addig 2012-ben 155 ezer autó gördült le a futószalagról Esztergomban.

Új szereplők a posta felügyelő bizottságában

Újra választották a Magyar Posta Zrt. igazgatóságát és a felügyelő bizottsághoz két új szakember csatlakozik.

Innovatív szolgáltatások az Invitel fókuszában

Az Invitel ma délelőtti InnoMax Klubjának vendégei megismerhették, hogyan segít a gyógyításban az online egészségnapló, miként működik a közösség erejét használó „egérút” navigációs alkalmazás, és hogyan használták fel mintaként a reptéri utastájékoztatást az alföldi Volán társaságok.

A média képviselői egyeztetést javasolnak a kormánynak

A teljes kommunikációs iparágat tömörítő szakmai szövetségek egyeztetést javasolnak a kormánynak, hogy a jogalkotó számára információt adhassanak a médiaszektor valós helyzetéről, valamint azon hatásokról, amelyek a tervezett reklámadó bevezetése miatt a magyar gazdaság teljesítőképességére is negatív következményekkel járhatnak, végső soron a gazdasági növekedés esélyeit rontják. A kommunikációs szakmai szövetségek álláspontja szerint a \"reklámadó\" néven bejelentett és a médiaszektorra kivetni tervezett adó hatásai egyelőre beláthatatlanok mind a szektor, mind pedig a közönség számára, és az rendkívüli mértékben érinti az egyébként is nehéz helyzetben lévő kommunikációs iparágat. A médiaszektor, mint a véleményformálás, a véleménynyilvánítás alapvető fontosságú iparága évek óta súlyos helyzetben van, amit az is jelez, hogy a szektor az elmúlt öt évben reklámbevételeinek több mint harmadát elveszítette. A tervezetben szereplő adókötelezettség a fentiek ismeretében a médiaszektor munkahelyteremtő képességét, beruházási, kutatás-fejlesztési tevékenységét, társadalmi szerepét, végső soron pedig alapvető társadalmi feladatainak ellátását veszélyeztetné a hazai tartalom-előállítás helyzetének nehezítése mellett. A tervezett adófizetési kötelezettség így nem csupán a médiaszektor működését érintené alapvetően, hanem káros hatásai a teljes kommunikációs iparágra és ezen felül a kapcsolódó iparágakra is kiterjednének.

Utolsó pillanatban született az útdíjtörvény

Lapzártánk után szavazott a parlament a használatarányos útdíjrendszer bevezetését megalapozó törvényről. A jogszabály a július 1-jei hatálybalépés előtt az utolsó pillanatban született meg, hiszen azt a bevezetés előtt harminc nappal ki kell hirdetni. A tervezet az utolsó pillanatban is formálódott, ahhoz ugyanis még a hétvégén is érkezett módosító javaslat. Így kerülhet be a jogszabályba például az a passzus, ami lehetővé teszi, hogy az egyetemes útdíjszolgáltató viszonteladót is igénybe vehet majd a szolgáltatás során. Szintén az utolsó pillanatban került a tervezetbe a következő: ha a járműben elromlik a díjfizetéshez szükséges adatokat gyűjtő fedélzeti eszköz, az csak viszonylati jegy váltásával haladhat jogszerűen. A fuvarozók június közepétől regisztrálhatják járművüket az Állami Autópálya Kezelő Zrt. honlapján, az élő állat és a mezőgazdasági termény szállítása pedig mentesülhet a díj megfizetése alól. Az viszont kezdetektől része a jogszabálytervezetnek, hogy a 3,5 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik után kell majd díjat fizetni az autópályákon, autóutakon és főutakon. A díj mértékéről, a kedvezményekről és az útszakaszokról rendeletben határoznak. A díjszedési technológiai részleteiről továbbra sem lehet sokat tudni, szakmai körökből származó információik szerint azonban ez sok ponton nem egyezik az uniós elvárásokkal, a fejlesztési tárca ugyanakkor korábban is hangsúlyozta, hogy uniókonform megoldással áll elő.