Csaba Ferenc

A CEZ veszi meg a legnagyobb cseh barnaszénbányát

A cseh kormány döntése értelmében az ország legnagyobb barnaszénbánya-vállalata, a Severoceske Doly 56 százaléka 9,046 milliárd koronáért (306 millió euró) a cseh állami villamos művek, a CEZ tulajdonába kerül. A CEZ jelenlegi 37 százalékos tulajdoni hányada a megállapodás értelmében 93 százalékosra nő a bányavállalatban. A CEZ a maga 14,7 milliárd euró értékű piaci kapitalizációjával Közép-Kelet-Európa legnagyobb áramtermelője, az általa előállított villamos energia jelentős részét Nyugat-Európába exportálja. A mostani akvizíció nyomán várhatóan erősödni fog a szén szerepe a több atomerőművet is fenntartó CEZ stratégiájában, amely a tervek szerint a közeljövőben több mint 100 milliárd koronát fordít széntüzelésű erőművek építésére. A Severoceske Doly tavaly 20,5 millió tonna szenet termelt, nettó nyeresége elérte az 1,2 milliárd koronát. A cégre tavaly már kiírtak egy privatizációs pályázatot, amelyet egy, az International Power által támogatott cseh befektetési bank nyert meg 6,8 milliárd koronás ajánlatával, utóbb azonban az állam törölte a kiírást. A cég az azóta eltelt egy év alatt 4,5 milliárd korona osztalékot fizetett, így nem csoda, hogy más befektetők is szemet vetettek rá. Közvetlenül a kormány döntése előtt a Penta Finance cseh–szlovák befektetési csoport közel 2 milliárd koronát ígért rá a CEZ ajánlatára, ezt azonban a kormány – Bohuslav Sobotka pénzügyminiszter nyilatkozata szerint – nem vette figyelembe. A cseh versenyhivatal azonban közölte: csak alapos vizsgálat után hagyja jóvá az ügyletet.

Luxemburg a legkevésbé kockázatos

A londoni Euromoney gazdasági folyóirat őszi országkockázati listáján a tavaszi harmadik helyezett Luxemburg vette át a vezetést, a megszerezhető 100-ból 99,74 ponttal. A második Svájc lett (99,04 pont), a tavaszi első helyezett Norvégia (98,85 pont) a harmadik helyre szorult. A többek között a politikai kockázatot, a gazdasági teljesítményt és a hitelminősítést figyelembe vevő listán a kelet-európai országok közül Szlovénia érte el a legelőkelőbb, 29. helyezést. Magyarország mutatója a tavaszi 68,82 pontról 67,57-ra visszaesett ugyan, az ország egy helyezéssel mégis előbbre lépett: jelenleg a 37. helyet foglalja el, a régióból Szlovénián kívül csak Csehország előzi meg. A 185 országot rangsoroló lista sereghajtója – csakúgy, mint márciusban – most is Irak (2,88 pont), közvetlenül előtte Észak-Korea (3,87 pont) és Afganisztán (6,81 pont) áll.

Gyorsult az áremelkedés az USA-ban

Erősödik az inflációs veszély az USA-ban: a személyi fogyasztási kiadások árindexe (PCE) az élelmiszerekre és energiára fordított kiadásokat nem számítva augusztusban 2,0 százalékkal emelkedett éves összehasonlításban a júliusi 1,9 százalék után – derül ki a kereskedelmi minisztérium pénteken közzétett adataiból. A Fed döntéshozói által kiemelt figyelemmel kísért adat ezzel elérte az 1,0–2,0 százalékos „komfortzóna” felső határát, ami az elemzők szerint megerősíti a várakozásokat, hogy a jegybank folytatja a mérsékelt kamatemelést. Az élelmiszer- és energiaárakat is magába foglaló index a júliushoz képest 0,5, éves összevetésben 3 százalékkal emelkedett. A személyi kiadások a júliusi 1,2 százalékos növekedés után augusztusban közel négy éve nem látott mértékben, 0,5 százalékkal estek vissza. A lakosságot nem csupán a magas energiaárak késztették takarékosságra: augusztusban a bérek is csökkentek, az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal. Az elemzők szerint a visszaesést főként a Katrina hurrikán által a nem biztosított javakban okozott több tízmilliárdos kár idézte elő. A Katrina és a Rita hurrikán hatására 25 éve nem látott mértékben zuhant a Michigani Egyetem fogyasztói bizalomindexe szeptemberben, ami az USA gazdaságának kétharmadát kitevő fogyasztói kiadások esetleges visszaesését vetíti előre. Az index az augusztusi 89,1-ről a hóközi adattal megegyezően 76,9 pontra esett, elmaradva a Bloomberg és a Reuters 78,0, valamint a Dow Jones 77,5 pontos elemzői konszenzusától. A jelenlegi helyzet megítélésének részindexe 108,2-ről 98,1 pontra, a várakozások részindexe 76,9-ről 63,3 pontra zuhant. Hasonló képet fest a Conference Board néhány nappal korábban közzétett fogyasztói bizalomindexe is, amely szeptemberben kétéves mélypontra zuhant.

Tizenhat hónapos csúcson az eurózóna inflációja

Tizenhat hónapos csúcsra ugrott szeptemberben az infláció az eurózónában: a közös valutát használó 12 országban a fogyasztói árak az Eurostat előzetes adatai szerint éves összevetésben átlagosan 2,5 százalékkal emelkedtek az augusztusi 2,2 százalék után. A Bloomberg elemzői konszenzusát 0,1 százalékponttal meghaladó ütem egyértelműen az olajárnak tudható be, amely idén már több mint 50 százalékkal emelkedett. Az Európai Központi Bank (ECB) az elemzők szerint az inflációs veszély ellenére várhatóan csupán a monetáris retorika eszköztárát mozgósítja, az alapkamatot pedig a 2003 nyara óta változatlan, 2 százalékos szinten hagyja. A magas energiaárak miatt a lakosság takarékosságra kényszerül, a gazdaság így várhatóan nem a lakossági fogyasztástól kapja a döntő lendületet. Ezt támasztja alá, hogy Németországban a tegnap közzétett adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom augusztusban zsinórban harmadszor csökkent, ezúttal 0,8 százalékkal esett vissza az előző hónaphoz képest; az év első nyolc hónapjában az éves szintű növekedés mindössze 0,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal kisebb, mint 2004 hasonló időszakában. A lakosság és a piac gazdasági helyzetmegítélése mindazonáltal jelentős eltéréseket mutat az eurózónában az Európai Bizottság pénteken közzétett felmérési eredményei szerint. Az iparban tevékenykedő cégek bizalmi indexe az augusztusi mínusz 8-ról szeptemberben mínusz 7-re javult, a szolgáltatókat és a kiskereskedőket is felölelő általános bizalmi index pedig 97,8 pontról 98,6 százalékra nőtt, elsősorban az euró dollárral szembeni gyengülése miatt. A lakossági bizalmi index nem változott, a várakozásokkal összhangban –15 ponton maradt, a franciák azonban derűlátóbbakká váltak: a párizsi statisztikai hivatal által mért fogyasztói bizalmi index a júliusi mínusz 30-ról szeptemberben mínusz 29-re emelkedett (augusztusi adatot a hivatal nem adott ki), döntően amiatt, hogy júliusban ismét csökkent a munkanélküliek száma, bár a ráta továbbra is 9,9 százalékos.

Kazah olajcéget vesz a Lukoil

A legnagyobb orosz olajcég, a Lukoil holdingtársasága, a Lukoil Overseas Holding 2 milliárd dolláros ajánlatot tett a Kazahsztánban működő Nelson Resources Ltd.-re. A gálánsnak nemigen nevezhető – a Nelson csütörtöki záróárfolyamánál 13 százalékkal alacsonyabb – ajánlatra a bermudai központú cég három fő részvényese, az együttesen 57 százalékkal rendelkező Aszkar Asinbajev, Mirbulat Abouv és Baltabek Kuandikov kazah üzletemberek a Lukoil szóvivője szerint már rábólintottak, így október 12-ére akár a végleges döntés is megszülethet; ha nyélbe ütik, ez az ügylet lesz az orosz vállalat által valaha végrehajtott legnagyobb külföldi akvizíció. A Nelson Resources kútjaiból jelenleg a kazah olajtermelés egytizede származik; a cég igazolt készleteinek nagyságát 270 millió hordóra becsülik, de az általa birtokolt mezők ennek akár ennek nyolcszorosát is rejthetik. A Kazahsztánban működő többi olajcég iránt is élénk a külföldi érdeklődés: augusztusban a China National Petroleum Corp. 4,18 milliárd dollárt ajánlott a kanadai PetroKazakhstanért. A BP adatai szerint az egykori szovjet tagköztársaság rendelkezik a világ olajkészletének 3,3 százalékával, aminek alapján a jelenlegi, napi 300 ezer hordós kitermelését egy évtizeden belül akár tízszeresére is növelheti.

Ragaszkodik székéhez az olasz jegybank elnöke

Antonio Fazio, az olasz jegybank elnöke, úgy tűnik, tudomást sem vesz a rá nehezedő politikai nyomásról. A főbankár tegnap közölte: nem áll módjában részt venni a kormány gazdasági bizottságának ülésén, amely a 2006-os költségvetést tárgyaló kormányülést készíti elő, mivel a jegybank igazgatótanácsának ülésén kell elnökölnie. A bankelnököt az utóbbi időben többen, így Silvio Berlusconi miniszterelnök is lemondásra szólították fel. Domenico Siniscalo gazdasági miniszter a múlt héten azzal indokolta lemondását, hogy nem sikerült Faziót távozásra bírnia. Az elnököt csupán az olasz jegybank 13 tagú igazgatótanácsa válthatja le, a tagok több mint kétharmadának szavazatával. Az üzleti és egyetemi élet jeles képviselőiből álló testület többsége azonban az életfogytig kinevezett, 68 éves jegybankár mögött áll: a testület tegnap támogatásáról biztosította Faziót. A bankelnök elleni támadások akkor erősödtek fel, amikor kiderült: nemcsak ellene volt annak, hogy a Banca Antonveneta a holland ABN Amro többségi tulajdonába kerüljön, hanem aktívan egyengette is a hazai rivális ajánlattevő, a jóval kisebb Banca Popolare Italiana ügyét. A jegybankelnök természetesen tagadja, hogy bármi rosszat tett volna. Igazságügyi források szerint Fazio ellen vizsgálat indult hivatali visszaélés gyanújával. Az olasz üzleti élet vezetői közül ugyanakkor többen is felemelték szavukat a bankszektor felügyeletét is ellátó olasz jegybank protekcionista gyakorlata ellen. Álláspontjuk szerint a nemegyszer elüldözött külföldi befektetőkre a stagnáló olasz gazdaságnak igencsak szüksége lenne.

Alacsony a maginfláció az USA-ban

A washingtoni kereskedelmi minisztérium végleges adatai szerint a második negyedévben 3,3 százalékkal bővült a GDP. Az adat megegyezik mind a korábban közzétett számmal, mind az elemzői várakozásokkal. Az első negyedévben még 3,8 százalékos volt a gazdasági növekedés. Korrigálta viszont a minisztérium a személyes fogyasztás indexét, amelyet az infláció mérésére használ a kormányzat: ez éves összevetésben 3,3 százalékkal emelkedett, szemben a korábban közölt 3,2 százalékkal. Ez 1 százalékponttal haladja meg az első negyedévi adatot. A Fed által kiemelt figyelemmel kísért, az élelmiszer- és energiaárakat figyelmen kívül hagyó maginflációs index csupán 1,7 százalékkal emelkedett, ami arra utal, hogy az áremelkedésért elsősorban a folyamatosan dráguló üzemanyag a felelős.

Intenzíven fejleszt a Samsung

A világ második számú chipgyártója, a dél-koreai Samsung Electronics Co. a következő hét évben 33 milliárd dollárt költ chipgyártó kapacitásának növelésére. A cég nem nyilatkozott arról, hogy ez a korábbi előirányzathoz képest hány százalékos növekedést jelent, annyi biztos csupán, hogy az összeget teljes egészében a hvaszuni komplexum fejlesztésére fordítják, ahol a tervek szerint várhatóan 14 ezer új munkahely keletkezik. A nyolc új dél-koreai gyár és az új kutatóközpont felépítésétől a Samsung azt várja, hogy a chipeladásokból származó árbevétele 2012-re 61 milliárd dollárra emelkedik, ami közel négyszerese a 17,5 milliárd dolláros tavalyi forgalomnak. A részvénytulajdonosok meglehet, hogy még ennél is többre számítottak: a cég részvényárfolyama a szöuli tőzsdén 1,3 százalékkal csökkent. Elemzők szerint a jelenleg évi 213 milliárd dolláros félvezetőpiacon a tőkebefektetés a versenyben maradás elengedhetetlen feltétele. Az IC Insights Inc. piackutató cég szerint a chipgyártás tertületén a Samsung tavaly 23 százalékkal többet fordított kutatás-fejlesztésre, mint az Intel, és várhatóan folytatja az agresszív stratégiát. A most bejelentett, a teljes k+f-re szánt összegnek csupán egy részét képező, évi 4,7 milliárd dolláros tervezet alig marad el az Intel idei teljes, 5,9 milliárdos hasonló kiadásaitól. A Samsung a memóriachipek piacán világelső, Nand nevű flash memóriachipjeit többek között a Dell számítógépei, az Apple iPod Nano MP3-lejátszói és a Sony Playstation Portable videojátékai is használják.

Ítélet az első luxemburgi terroristaperben

A luxemburgi székhelyű elsőfokú bíróság ítélete szerint a terroristák támogatásával gyanúsított személyek és szervezetek bankszámláit minden tagállamnak be kell fagyasztania.