Csaba Ferenc

Orosz befektetési bankot vett a Deutsche Bank

A Deutsche Bank AG az eddigi 40-ről 100 százalékra növelte tulajdoni hányadát az UFG orosz befektetési bankban. A vételárról egyik fél sem nyilatkozott, csakúgy, mint 2003 novemberében, amikor a legnagyobb német bank megvette a 40 százalékos pakettet – az akkori hírek szerint mintegy 50 millió dollárért. A Wall Streeet Journal értesülései szerint a Deutsche Bank az UFG eddigi főrészvényeseivel, Charles Ryanal, az egykori pénzügyminiszter Borisz Fjodorovval és Ilja Scserboviccsal aláírt megállapodás értelmében 420 millió dollárt fizet. A Fjodorov és Ryan által 1994-ben alapított UFG-nek jelenleg 270 munkatársa van, a cég a Euromoney szerint a legjobb orosz befektetési bank. A moszkvai értékpapírpiacban a világ legnagyobb bankjai és pénzügyi szolgáltatói egyaránt fantáziát látnak: az utóbbi időben az UBS, a Citigroup, a Morgan Stanley, az ABN Amro és a BNP Paribas is megerősítette orosz hadállásait.

Milliárdos szerződést kötött az Ericsson

Több mint négy százalékkal emelkedett tegnap a mobilhálózati eszközök világelső gyártója, a svéd Ericsson AB részvényeinek árfolyama, miután a cég bejelentette: több mint 2,5 milliárd dollár értékű szerződést köt a Hutchison Whampoa (HW)-csoportba tartozó 3 UK brit mobilszolgáltatóval. Az Ericsson pontos számot nem árult el, de a szóvivő közölte: a szerződés nagyobb összegről szól, mint az ez év elején aláírt megállapodás, amelyet a cég a 3 nevű mobilcsoport olasz egységével kötött, és amelynek értéke 15 és 20 milliárd korona (1,9 milliárd–2,5 milliárd dollár) közé esik. A mostani szerződés a mobiltávközlésben az idei legnagyobb összegű megállapodás. A hét évre szóló együttműködés keretében az Ericsson feladata az ötödik számú brit mobilszolgáltató harmadik generációs hálózatának üzemeltetése mellett az it-rendszer irányítása és 6300 átjátszóállomásának üzemeltetése lesz. A svéd cég átveszi a brit társaság több mint 1000 munkatársát; az olasz szerződés esetében ez a szám 750 volt. (Az olasz 3-nak az Ericsson szállította a hálózati eszközöket is, a brit cégnél a Nokia és a NEC által gyártott berendezésekkel kell dolgozni.) A mobilhálózatok építése az Ericsson egyik legdinamikusabban fejlődő tevékenysége. A divízió a harmadik negyedévben éves összehasonlításban 16 százalékkal növelte árbevételét, és a cég teljes, 36,2 milliárd koronás árbevételének 17 százalékát adta. A mostani szerződéssel 50 millió fölé emelkedik az Ericsson által kiépített hálózatokat használó előfizetők száma.

Kelet-Ázsia húzza a félvezetőipart

A világ chipgyártói októberben az egy évvel korábbinál 6,8 százalékkal, szeptemberhez képest pedig 2,5 százalékkal nagyobb, 20,05 milliárd dollár árbevételt könyveltek el – jelentette be a World Semiconductor Trade Statistics (WSTS) szakmai szervezet. A 72 tagot számláló, a globális félvezetőpiac 85 százalékát képviselő WSTS továbbra is tarthatónak tekinti azt a korábbi előrejelzését, amely szerint a piac az idén 8 százalékkal bővül. Ezt arra alapozza, hogy a kereslet növekvő ütemben bővül, mindenekelőtt az egyre nagyobb számban értékesített laptopoknak, LCD-tévéknek, mobiltelefonoknak és videojátékoknak köszönhetően. A chipek átlagos ára az év eleji erőteljes emelkedés után az őszi hónapokban jelentősen csökkent. A forgalom a legnagyobb mértékben, éves összevetésben 15,3 százalékkal az ázsiai–csendes-óceáni térségben nőtt, Európában 1,2, az amerikai kontinensen pedig 1,1 százalékkal, Japánban ugyanakkor 3,1 százalékkal visszaesett.

Bővülésre számít a Nokia

A világ legnagyobb mobiltelefon-gyártója, a finn Nokia Inc. szerint a globális mobiltelefon-piac jövőre több mint 10 százalékkal bővül, az előfizetők száma pedig már 2008-ban eléri a 3 milliárdot. Korábban a társaság a 3 milliárdos határ átlépését 2010-re prognosztizálta. Az előrejelzés így is csak a Gartner által prognosztizált bővülés alsó határa: a piackutató cég szerint az idén 20, jövőre pedig 10–15 százalékkal bővül a piac (NAPI Gazdaság, 2005. november 28., 5. oldal). Az értékesített készülékek számának növekedésével párhuzamosan az átlagos készülékár és a profitráta folyamatosan csökken – fejtette ki Olli-Pekka Kallasvuo operatív igazgató, aki jövő júniusban veszi át Jorma Ollila vezérigazgatói posztját. Ennek oka az erős árverseny mellett az, hogy a cégek leggyorsabban a fejlődő országok piacán növelik eladásaikat, ahol az alacsonyabb kategóriájú, olcsóbb készülékek a kelendőbbek. A Nokia a következő egy-két évben 17 százalékos átlagos üzemi nyereségrátával számol. A cég, amely az idén eddig 56 új készüléket dobott piacra, azt is bejelentette, hogy jövőre a kutatásra és fejlesztésre szánt kiadásokat a nettó árbevétel 9-10 százalékára csökkenti. Kallasvuo szerint a mobiltelefonok piacán a jövőben felgyorsul a konszolidáció, az egyre erősebb árverseny miatt új szereplők feltűnése nem várható, de a globális piacon 15 százaléknál kisebb részesedéssel rendelkező cégek is csak nagy nehézségek árán tudják majd megőrizni a pozíciójukat. Ennek a kritériumnak jelenleg a 32,6 százalékos Nokia mellett csupán az amerikai Motorola tesz eleget (18,7 százalék), a Samsung Electronics (12,5 százalék), a Sony Ericsson (6,7 százalék) és az LG (6,5 százalék) már nem.

Lelassult az USA feldolgozóiparának növekedése

Az amerikai Institute for Supply Management (ISM) beszerzési menedzserindexe az októberi 59,1 pontról 58,1 pontra csökkent, de így is meghaladja a Reuters 57,5 pontos elemzői konszenzusát (az index 50 pont felett a teljesítmény növekedését, 50 pont alatt annak csökkenését jelzi). A foglalkoztatási helyzet részindexe 55 pontról 56,6 pontra emelkedett, az új megrendeléseké azonban 61,7 pontról 59,8 pontra csökkent. A kereskedelmi minisztérium szintén tegnap közzétett jelentése szerint októberben mind a személyes kiadások, mind a jövedelmek nőttek az USA-ban: előbbiek 0,2, az utóbbiak 0,4 százalékkal. A lakosság megtakarítási hajlandósága ugyanakkor csökkent, ami az optimizmus erősödésére utalhat.

Ukrajnát piacgazdasággá nyilvánították

A kijevi EU–Ukrajna csúcson az Európai Uniót képviselő Tony Blair és José Manuel Barroso hivatalosan is kijelentette: az országot piacgazdaságnak tekintik. Viktor Juscsenko elnök elmondta: ez az első alkalom, hogy az ország konkrét sikert ért el az EU-val folytatott tárgyalásokon. Az EU Ukrajna első számú kereskedelmi partnere, amellyel az ország évente mintegy 22 milliárd eurós forgalmat bonyolít. A kapcsolatot erősítheti az, hogy Ukrajna csatlakozott a közös európai légtér létrehozását célzó egyezményhez, amelyet az unió már 17 országgal aláírt. A külpolitikai siker ellenére az ukrán gazdaságpolitikának hazai pályán egyre nehezebb feladatokkal kell megbirkóznia. A kijevi parlament tegnap második olvasatban is elutasította a 2006-os költségvetés tervezetét, miután a kormány és a képviselők nem tudtak megegyezni a hiány mértékéről: a kabinet a GDP 2,5 százalékának megfelelő, a képviselők viszont másfélszer akkora, 3,7 százalékos deficitet tekintenek tartható célkitűzésnek.

Kedvezőek az európai feldolgozóipar kilátásai

Az eurózóna feldolgozóipari beszerzési menedzserindexe (PMI) az októberi 52,7 pontról novemberben 52,8 pontra emelkedett. A 3000 cégtől származó adatok alapján az NTC Research által számított index folyamatosan ötödik hónapja emelkedik, ami elemzők szerint a korábbinál gyengébb euróárfolyamnak és az erősödő amerikai keresletnek köszönhető. A várakozások fölötti mértékben emelkedett az index Olaszországban, az eurózóna két legnagyobb gazdaságában, Németországban és Franciaországban viszont visszaesett. A brit PMI ugyan 50 pont fölött maradt, de szintén csökkent novemberben. A munkanélküliek aránya az eurózónában októberben is a szeptemberi, 8,3 százalékos szinten maradt – jelentette az Eurostat. A statisztikai hivatal szerint az eurózónában körülbelül 12,1 millió, a 25 EU-tagállamban összesen mintegy 18,4 millió embernek nincs munkája.

Milliárdos Intel-beruházás Izraelben

A világ legnagyobb chipgyártója, az egyesült államokbeli Intel Corp. több mint 3,5 milliárd dolláros beruházással új chipgyárat épít az izraeli Kiriat Gat városban. A tervek szerint 2008 második felében beinduló, több mint 2000 embernek munkát adó és a legmodernebb, 45 nanométeres technológiát alkalmazó gyár felépítése minden idők legnagyobb, külföldi cég által végrehajtott izraeli beruházása lesz. Az Intel már 30 éve jelen van Izraelben. Az első üzeme 1999-ben, 1,6 milliárd dolláros beruházással épült fel, ezt a jelenlegi tervek szerint 600 millió dolláros ráfordítással tovább bővítik. Az Intel izraeli laboratóriumában fejlesztették ki többek között a Centrino mobiltechnológiát is. Tavaly a cég izraeli gyárai 1,17 milliárd dolláros exportot termeltek; az új gyár – teljes kapacitással – évente 3 milliárd dollárral járul majd hozzá az izraeli exporthoz, ez az ország GDP-jének körülbelül 2 százaléka.

Rekordnagyságú bírság a vezető francia mobilcégeknek

A francia versenyhivatal árkartellezés és a piaci részesedést stabilizáló összejátszás miatt rekordösszegű, összesen több mint félmilliárd eurós büntetést szabott ki az ország három legnagyobb mobilszolgáltatójára: a France Télécom (FT) tulajdonában lévő Orange-nak 256 millió euró, a Vivendi Universal mobilszolgáltatójának, az SFR-nek 220 millió, a Bouygues Télécomnak pedig 58 millió eurós bírságot kell fizetnie. A 2002-ben az UFC Que-Choisir fogyasztóvédelmi csoport bejelentése nyomán elkezdett vizsgálat feltárta, hogy a három, Európa más országaiban is jelen lévő cég 1997 és 2003 között havi rendszerességgel megosztotta egymással az új és a szerződéseket felmondó ügyfelek számára vonatkozó bizalmas információkat, 2000–2002-ben pedig piaci részesedésük stabilizálása céljából még a kereskedelmi stratégiájukat is összehangolták. Az Orange „alaptalannak és aránytalannak” nevezte a büntetést, az SFR azonnal bejelentette, hogy fellebbez, a Bouygues szóvivője viszont nem nyilatkozott. A bírság a három cég egyéves árbevételének 3,5 százaléka, jóval elmarad tehát a francia versenyjogi szabályozás szerint maximálisan kiszabható, a forgalom 10 százalékának megfelelő tételtől. Ez magyarázza, hogy a verdikt kihirdetése után mindhárom cég részvényárfolyama emelkedett, az FT-é 1,3, a Vivendié 1,5, az SFR-é pedig 0,5 százalékkal. A kárvallott fogyasztók, akiket az UFC becslése szerint a szóban forgó időszakban minimum 1,2 milliárd eurós veszteség ért, kártérítési pereket indíthatnak. A mobilcégek számára kedvező körülmény, hogy a francia jogrend nem ismeri a csoportos perindítás – class action – fogalmát, így a kárvallottak számára erőik egyesítése nem lesz könnyű feladat.