A magyar leminősítés egy hosszabb periódus végét jelenti: a nemzetközi hitelminősítők az utóbbi időben többnyire inkább javították a közép-európai országok hosszú lejáratú devizaadósságait. Az utolsó leminősítésnek nevezhető döntést is a Fitch hozta, amikor 2004. május elején, néhány nappal az EU-csatlakozás után a zlotyadósságok besorolásán rontott, emellett pozitívról stabilra változtatta a lengyel devizaadósság BBB plusz besorolásának kilátásait. A lengyel fizetőeszköz ennek ellenére 2004 végéig 17 százalékkal erősödött az euróhoz képest, főként az uniós csatlakozás hatására.
A régió éltanulója Szlovákia, amelynek a hosszú lejáratú devizaadósságát az elmúlt 12 hónapban a három legnagyobb hitelminősítő cég egyaránt feljebb sorolta: 2004 decemberében az S&P, idén januárban a Moody’s, októberben a Fitch. A Fitchnél Szlovákia immár két osztályzattal megelőzi Magyarországot. Mindhárom hitelminősítő az államháztartási reform sikeres megvalósításával és a stabil gazdasági növekedéssel indokolta a döntést. A növekedési kilátásokra és a folyamatos működőtőke-beáramlásra hivatkozott az S&P is, amikor Csehország hosszú lejáratú A mínusz besorolású devizaadósságának kilátásait a múlt héten stabilról pozitívra változtatta.
Különleges helyzetet foglal el a régióban Oroszország, ahol a – valamennyi hitelminősítő által kifogásolt – politikai bizonytalanságot és a gazdaságpolitikai reformok elmaradását az adósságpozíció javulása ellensúlyozza. Az ország lényegében annak köszönhetően került a befektetői kategóriába, hogy 2004 végére, mindenekelőtt a csillagászati olajbevételeknek köszönhetően, nettó hitelezővé vált. Az utóbbi időben az EU-bővítés következő körében csatlakozó országok besorolása is javult: Románia és Bulgária már csak a Moody’snál esik a befektetői szint alá.
Csaba Ferenc