Csaba Ferenc

Jól kezdte az évet a Unilever

A világ harmadik legnagyobb élelmiszergyártója, a háztartási termékeiről és tisztítószereiről is ismert brit–holland Unilver Plc. az első negyedévben az elemzők előrejelzését meghaladó, az egy évvel korábbinál 24 százalékkal magasabb, 934 millió eurós nettó nyereséget könyvelt el. Az árbevétel 2,3 százalékkal, 9,27 milliárd euróra nőtt. Ez valamivel jobb a forgalomnövekedés visszaesésére panaszkodó vetélytársak adatainál: a Nestlé első negyedévi árbevétele 1 százaléknál is kevesebbel nőtt, a Danone pedig azt közölte, hogy a forgalom három éve nem bővült olyan szerényen, mint 2005 első három hónapjában. Úgy tűnik tehát, hogy sikeres volt a vállalatvezetés tavalyi átszervezése: a Lipton teákról, a Dove szappanról, a Knorr termékekről és a Magnum jégkrémről ismert Unilevert a korábbi kettővel szemben szeptember óta egyetlen vezérigazgató, a francia Patrick Cescau irányítja. A Unilever részvényárfolyama az eredmény bejelentése után 3,4 százalékot emelkedett. A világ legnagyobb jégkrémgyártója címmel is büszkélkedő Unilever még áprilisban bejelentette, hogy jelentős összeget fordít kedvelt desszertjei új, az egészséges táplálkozás követelményeinek eleget tevő változatainak kifejlesztésére. Az elemzők szerint a nagy múltú cég visszaesésének egyik oka éppen az volt, nem reagált elég gyorsan a diétás ételek iránt világszerte megnövekedett igényre.

Megugrott az amerikai munkahelyteremtés

Áprilisban az elemzők által prognosztizáltnál mintegy 100 ezerrel több, 274 ezer új állás keletkezett az Egyesült Államokban a mezőgazdasági szektoron kívül. A munkaügyi minisztérium ugyanakkor módosította a februárra és márciusra korábban kiadott adatokat: az előbbit 243 ezerről 300 ezerre, az utóbbit 110 ezerről 146 ezerre. A legtöbb új állás (229 ezer) a szolgáltatási szektorban keletkezett, a gépgyártás 47 ezer, a kormányzati intézmények 29 ezer új alkalmazottat vettek fel. A munkanélküliségi ráta márciushoz képest nem változott, továbbra is 5,2 százalék. A bérekre vonatkozó adatok igazolni látszanak a Fed álláspontját, miszerint inflációs veszéllyel a magas olajár ellenére sem kell számolni: az átlagos órabér egy hónap alatt mindössze 0,3 százalékkal emelkedett, 15,95 dollárról 16 dollárra. A munkahét márciushoz képest 12 perccel hosszabbodott, az amerikai munkavállalók áprilisban átlagosan heti 33 óra 54 percet dolgoztak. Az előrejelzettnél lényegesen jobb állapotban lévő munkaerőpiacról szóló hírek a valutapiacon is érzékeltették hatásukat: a dollár az euróval és a jennel szemben is erősödött.

Délkelet-Európa felé tart az Erste Bank

Ausztria legnagyobb bankja, a Magyarországon is több mint száz fiókot működtető Erste Bank AG az első negyedévben az egy évvel korábbinál 71 százalékkal nagyobb, 160,3 millió euró nettó nyereséget könyvelt el. Az elemzői várakozásokat mintegy 10 millióval meghaladó profitot főként a csoport csehországi, szlovákiai, horvátországi és magyarországi érdekeltségei termelték. A csoport egészét tekintve a nettó kamatbevétel 3,7 százalékkal, a jutalékokból származó nettó bevétel 11 százalékkal nőtt, a költség/bevétel arány az egy évvel korábbi 63,7 százalékról 62,4 százalékra javult. Andreas Treichl vezérigazgató a növekedés legnagyobb esélyét a határokon átívelő szolgáltatásokban látja, szerinte a fő változás, hogy a tevékenységet már nem a korábbi – frankfurti, londoni és párizsi – központokból irányítják. A bank – amelynek magyarországi leányvállalata, az 1997 óta működő Erste Bank Hungary Rt. 2004 augusztusában véglegesítette a magyar államtól 99,97 százalékban megvásárolt Postabankkal való egyesülését, aminek következtében országos fiókhálózata jelentősen kibővült – most Délkelet-Európa felé kacsintgat. Az Erste Bank május 8-án hivatalosan is ajánlatot tesz a szerb Novosadska Banka 82 százalékára, és komoly tervei vannak a román Casa de Economii si Consemnatiunival is. A szerb bank esetében csupán két konkurensel kell számolnia, a CEC-nek azonban előreláthatóan 12 kérője lesz, amelyek közül az Erste mellett az elemzők az OTP-t tartják a másik nagy esélyesnek.

Erste Bank adatok

(millió euró) 2004. I. n.-év 2005. I. n.-év Adózott nyereség 93,7 160,3 Nettó kamatbevétel 657,7 681,2 Adminisztratív kiadások 643,1 658,9 Forrás: Dow Jones

Gyorsult a termelékenység növekedése az USA-ban

Kilenc hónapja a leggyorsabban nőtt a termelékenység az Egyesült Államokban az első negyedévében. A munkaügyi minisztérium szezonálisan korrigált adatai szerint az – agrárszektoron kívül – egy munkaóra alatt megtermelt javak átlagos értéke 2,6 százalékkal nőtt, ami nem csupán az előző negyedévi 2,1 százalékot, de a Wall Street és a Bloomberg 1,8 százalékos elemzői konszenzusát is jelentősen meghaladja. Az év első három hónapjában az egységnyi munkaerőköltség szintén a várakozásokat meghaladó mértékben, 2,2 százalékkal emelkedett, ami elemzők szerint az infláció veszélyére figyelmeztet, mivel a termékek árának kétharmadát a munkadíj teszi ki. A munkanélküliek aránya márciusban három éve a legalacsonyabbra, 5,2 százalékra csökkent.

Mandelson nem akarja visszaállítani a kvótarendszert

Peter Mandelson, az EU kereskedelmi biztosa nem akar meggondolatlan intézkedéseket hozni a kínai textilimport megfékezésére. A politikus ezt azután jelentette ki, hogy Párizsban másfél órás tárgyalást folytatott Bo Hszia-lai kínai kereskedelmi miniszterrel. A megbeszélések középpontjában az európai textilpiacra zúdult kínai árudömping állt. A Textilkereskedelmi Egyezmény (Multi-Fibre Agreement, MFA) december 31-i eltörlése óta ugyanis egyértelműen igazolódni látszik az elemzők előrejelzése, hogy a liberalizáció nyomán a kínai textilipar világpiaci részesedése három éven belül háromszorosára nőhet, és elérheti az 50 százalékot. A jelenlegi megállapodás szerint a WTO-tagországok 2008 végéig kiköthetik, hogy piacukra az előző évinél legfeljebb 7,5 százalékkal több kínai áru érkezhessen. Az EU április 30-án kezdődött és 60 naposra tervezett vizsgálata végén születik majd döntés arról, hogy az unió él-e ezzel a lehetőséggel, miközben egyes tagállamok – többek között Franciaország és Olaszország – a textilipari munkahelyeket féltve azonnali korlátozást követelnek. Mandelson, aki korábban több alkalommal is türelemre intette a tiltakozókat, most kijelentette: a helyzet súlyossága miatt az unió fenntartja a jogot azonnali intézkedések meghozatalára is. Hozzátette azonban: az intézkedések csak tényeken alapulhatnak, a kvótarendszer visszaállítása pedig egyik fél számára sem elfogadható megoldás. Bo Hszi-lai szerint a korlátozás súlyos és alaptalan diszkrimináció lenne. A politikus elismerte ugyan, hogy az első negyedévben országa textilexportja 19 százalékkal bővült, de hozzátette: a tendencia már megfordult, február végétől március végéig az export mennyisége 26 százalékkal csökkent.

Csökkent a Pliva nyeresége

Kelet-Európa legnagyobb forgalmú gyógyszergyártója, a horvát Pliva nettó nyeresége az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 16 százalékkal, 44,2 millió dollárra csökkent. Az árbevétel eközben 23 százalékkal, 347,5 millió dollárra emelkedett, elsősorban a jogdíjbevételeknek köszönhetően. A Egyesült Államokban az idén a szokásosnál is súlyosabb volt az influenzajárvány, mindenekelőtt ez magyarázza, hogy a cég által kifejlesztett azythromcin royaltyja 78 százalékkal, 71 millió dollárra ugrott; a 2005 végéig védett antibiotikum a Pfizer Zythromax nevű népszerű gyógyszerének hatóanyaga. Főként a kiadások oldalát növelte viszont a Pliva által az USA-ban tavaly forgalomba hozott Sanctura nevű inkontinencia-gyógyszer, amelynek kifejlesztése és marketingje mintegy 200 millió dollárba került, de az erős amerikai piacon – ahol hasonló termékekkel a Novartis és a GlaxoSmithKline is jelen van – egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Pliva, amely a jogdíjak nélkül veszteséges lenne, a közeljövőben elsősorban a generikus gyógyszerek területén kíván erősíteni.

Nőtt a Ryanair forgalma

Az ír Ryanair Holdings Plc, Európa legnagyobb fapados légitársasága áprilisban az egy évvel korábbinál 24 százalékkal több utast szállított. A kapacitáskihasználtság – a foglalt ülések aránya – kismértékben, 82 százalékról 81 százalékra csökkent. A 2,66 milliós utasszámhoz jelentősen hozzájárultak a II. János Pál halála után Rómába zarándoklók. A forgalom növekedésében mindazonáltal az újonnan beindított járatok is szerepet játszottak: a Ryanair gépei április óta Róma–Liverpool és London–Valencia között is közlekednek. A múlt hónapban jelentették be, hogy a Ryanair a németországi Lübeckben regionális központot létesít. A dublini központú cég 2012-ig meg akarja kétszerezni kapacitását. A vezetőség már az év elején közölte, hogy hetven Boeing 737-es megrendelését tervezi, a több mint 4 milliárd eurós ügyletről a végső döntés a részvényesek jövő heti közgyűlésén várható. A Ryanair részvényárfolyama a bejelentések nyomán 2,6 százalékkal, 5,85 euróra emelkedett, a vállalat piaci értéke ennek alapján meghaladja a 4,4 milliárd eurót.

A német állam osztotta a legtöbb támogatást

Az Európai Unió tagállamai közül Németország a legnagyvonalúbb – áll az Európai Bizottság jelentésében. A német állam 2003-ban 16,4 milliárd euró támogatást osztott ki, ez majdnem kétszerese a második helyezett Franciaországban folyósított 8,8 milliárd eurónak. A harmadik Olaszország (7,1 milliárd euró), a negyedik pedig Spanyolország (4 milliárd euró). Neelie Kroos, az unió versenyügyi biztosa csalódását fejezte ki, hogy az állami támogatások összege a 2001-es stockholmi egyezmény elfogadása ellenére sem csökkent. Biztató mindazonáltal, tette hozzá a politikus, hogy a közpénzek egyre nagyobb részét fordítják általános – például kutatás-fejlesztési vagy környezetvédelmi – célokra, és egyre kevesebbet juttatnak vállalatok támogatására. A tizenöt tagállamban 2003-ban összesen körülbelül 53 milliárd euró állami támogatást fizettek ki, ebből 2 milliárdot különböző üzemeknek és szolgáltatóknak, 14 milliárdot a mezőgazdaság és a halászat, valamivel több mint 5 milliárdot a szénbányászat és 1 milliárdot a nem vasúti közlekedés támogatására.