Csaba Ferenc

A Verizoné az MCI

Az USA legnagyobb távközlési cége, a Verizon Communications Inc. alacsonyabb, 8,5 milliárd dolláros ajánlatával is megnyerte a piac második számú szereplőjéért, az MCI Inc.-ért a Quest Communications International Inc.-kel folytatott tízhetes licitháborút. A Quest, amelynek előző három ajánlatát az MCI igazgatótanácsa rendre visszautasította, tegnap visszavonta végső és legmagasabb, 9,9 milliárd dolláros ajánlatát. A Verizon által kínált alacsonyabb árat az MCI a hivatalos indoklás szerint a piacvezető stabil pénzügyi helyzete és kedvezőbb kilátásai miatt részesítette előnyben. A két cég vezetése szerint az USA versenyhivatala jövőre hagyja majd jóvá az ügyletet. Az MCI-nek körülbelül 60 ezer nagyobb vállalat mellett további 1 millió kisebb céges ügyfele, valamint 13 millió lakossági előfizetője van, a cég ezenfelül az USA egyik legnagyobb internetszolgáltatója. Az MCI részvényárfolyama, amely a cég eladásáról szóló hírek tavaly decemberi első felröppenése óta több mint 40 százalékot emelkedett, a bejelentés nyomán 3,1 százalékkal csökkent. A Quest részvényárfolyama 1,5 százalékkal nőtt, a Verizoné viszont 2,3 százalékkal visszaesett.

Európán kívüli piacokon erősített a Henkel

A német Henkel KGaA vegyipari csoport az első negyedévben az egy évvel korábbinál 5,1 százalékkal magasabb, 165 millió eurós nettó nyereséget könyvelt el. A többek között a Persil, a Perwoll, a Fa, a Schauma, a Palma és a Pattex márkákról ismert vállalat üzemi nyeresége 30,2 százalékkal, 265 millió euróra, árbevétele pedig – a nyugat-európai piac gyengélkedése ellenére – 18,1 százalékkal, 2,737 milliárd euróra nőtt. A tavaly megkezdett leépítés az elemzők szerint egyelőre elsősorban a háztartási termékeket gyártó divízió nyereségességét növelte, a kozmetikai cikkek és a ragasztóanyagok területén még nem hozott érzékelhető változást. A Henkel immár hagyományosan jobb eredményeket ér el Kelet-Európában, mint a kontinens nyugati részén, bár a forgalom az Európa/Afrika/Közel-Kelet régióban csupán 2,7 százalékkal bővült, miközben az észak-amerikai bevétel több mint kétszeresére, 590 millió euróra nőtt. Latin-Amerikában 17,8, a csendes-óceáni térségben 9 százalékkal bővült a forgalom. A cég tavaly főként az USA-ban terjeszkedett – hét legnagyobb akvizíciójának összértéke 3,6 milliárd dollár volt –, az idei tervek középpontjában pedig Ázsia áll. A Henkel a teljes évre 3-4 százalékos árbevétel-növekedést prognosztizál. A bejelentések a részvényárfolyamra nemigen hatottak, a papírok ára mindössze 0,2 százalékkal emelkedett.

Jól kezdte az évet a Deutsche Bank

A legnagyobb német hitelintézet, a Deutsche Bank AG (DB) nettó nyeresége az első negyedévben éves összehasonlításban 17 százalékkal, 1,1 milliárd euróra nőtt, jóval meghaladva a várakozásokat: a Reuters elemzői konszenzusa 794 millió, a Bloombergé 798 millió euró volt. Az 1,8 milliárd eurós adózás előtti nyereség csaknem másfélszerese az elemzői előrejelzésnek, így a bank részvényeinek árfolyama 2 százalékkal, 64,70 euróra emelkedett. Ennek alapján a DB piaci kapitalizációja jelenleg 35,2 milliárd euró. A bizakodókat igazolta az is, hogy a nyereségesség mértékének tekintett adózás előtti tőkemegtérülés (ROE), amely tavaly mindössze 17 százalék volt, az első negyedévben 30 százalékra emelkedett. Ennek alapján a Josef Ackermann vezérigazgató által az idei évre kitűzött 25 százalékos átlag nem tűnik elérhetetlennek. Az átszervezés – mindenekelőtt a főként németországi dolgozókat érintő leépítés – terhei a vártnál kisebbnek bizonyultak. Ackermann februári bejelentésével szemben, amely szerint az átszervezés a banknak az első negyedévben 350 millió eurójába kerül, a költségek mindössze 168 millió euróra rúgtak, ez pedig kevesebb mint harmada a tavalyi negyedik negyedévi 574 millió eurónak. Az év hátralévő részében a leépítések fedezésére további 400 millió eurót szánnak, az átszervezés eredményeként azonban már az idei évtől 1,1 milliárd eurós évenkénti megtakarítást remélnek.

Két év óta a leglassabb az USA gazdasága

Az Egyesült Államok gazdasága a vártnál lassabb ütemben, 3,1 százalékkal nőtt az első negyedévben. A Bloomberg és a Dow Jones által megkérdezett elemzők egyaránt 3,5 százalékot prognosztizáltak. Ennél gyengébb negyedévet utoljára 2003 elején regisztráltak, amikor a GDP mindössze 1,9 százalékkal bővült annualizált szinten. A tavalyi negyedik negyedévben 3,8 százalékos volt a növekedés. A lendületvesztést a lakossági fogyasztás növekedésének lassulása és a külkereskedelmi mérleg hiányának növekedése okozta. A GDP kétharmadát adó lakossági fogyasztás a negyedév során 3,5 százalékkal növekedett, szemben az előző negyedévi 4,2 százalékkal. Legnagyobb mértékben a berendezések és szoftverek értékesítésének bővülése lassult, de a befektetések is csak 6,9 százalékkal növekedtek az előző negyedévi 18,4 százalék után. Az export éves összehasonlításban 7, az import 14,7 százalékkal nőtt, az előző negyedévi adatok 3,2, illetve 11,4 százalékos bővülést mutattak. A személyi fogyasztások indexe – amelyet a Fed az infláció szempontjából irányadónak tekint – éves szinten 2,2 százalékkal nőtt. Ez az adat a tavalyi negyedik negyedévben 1,7 százalék volt, és utoljára 2001 végén volt a jelenleginél magasabb. Az elemzők szerint azonban a Fed jövő keddi közgyűlése a vártnál magasabb infláció ellenére újra az immár megszokott, 25 bázispontos emelés mellett fog dönteni, az irányadó egynapos kamat így várhatóan 3 százalékra emelkedik.

Már nincs csúcson a német munkanélküliség

A márciusban regisztrált 12 százalékos – fél évszázados – csúcs után áprilisban 11,8 százalékra csökkent a munkanélküliek aránya Németországban. Az állástalanok száma a szezonális korrekcióval 79 ezerrel, 4,89 millió főre csökkent, és a bűvös 5 milliós határ alá került. A 15 hónapja tartó növekedési trend megfordulása részint a szezonális munkák szempontjából kedvező időjárásnak köszönhető, részint annak, hogy a hónap folyamán 20 ezren kiestek a munkanélküli-segélyre jogosultak köréből. A munkaügyi hivatal szerint májusban és júniusban előreláthatóan további 200 ezerrel csökken a munkanélküliek száma, ugyancsak a szezonális tényezők miatt. A hat legnagyobb német gazdaságkutató többek között éppen a magas munkanélküliséggel és a lakossági fogyasztás ezzel összefüggő visszaesésével indokolta, hogy a héten kevesebb mint felére, 0,7 százalékra csökkentette a német gazdaság idei bővülésére adott októberi 1,5 százalékos előrejelzését (NAPI Gazdaság, április 26., 2. oldal). A kormány azt tervezi, hogy egyes vállalatoknál, így például a Volkswagennél és az Allianznál 2006 elejétől a jelenlegi 25-ről 19 százalékra csökkenti a vállalati nyereségadót.

Negyedére apadt a Valeo nyeresége

Gyenge első negyedévet zárt Európa legnagyobb tőzsdén jegyzett autóalkatrész-gyártója, a francia Valeo SA: a cég nettó nyeresége 25 millió euróra, az egy évvel ezelőtti 105 milliós profit kevesebb mint negyedére csökkent. Ehhez azonban figyelembe kell venni, hogy a tavalyi első negyedéves nyereséget egy 83 millió eurós adó-visszaigénylés növelte. Az üzemi nyereség 37 százalékkal, 55 millió euróra, az árbevétel 1,6 százalékkal, 2,32 milliárd euróra csökkent. A Reuters által megkérdezett elemzők 29,4 millió eurós profitra és 2,46 milliárdos forgalomra számítottak. A Valeo a várakozásoktól elmaradó eredményért az egyesült államokbeli és a nyugat-európai autógyártás visszaesését, valamint a magas nyersanyagárakat okolta. A cég által előállított termékekhez felhasznált melegen hengerelt acéllemezek ára például – a Metal Bulletin szerint – 2004 eleje óta 75 százalékkal nőtt. Thierry Morin vezérigazgató mindazonáltal arra számít, hogy az év második felére a kínai acélgyártás kapacitása jelentősen növekedni fog, és ennek következtében a nyersanyagárak valamelyest csökkennek.

Kedvezett a BP-nek a olajár

A világ második legnagyobb piaci értékű olajtársasága, a British Petroleum Plc az idei első negyedévben rekordnagyságú, az egy évvel korábbinál 29 százalékkal nagyobb, 5,49 milliárd dolláros nettó nyereséget könyvelt el. Az elemzők lényegesen kisebb profitra számítottak, a növekedésben az is szerepet játszott, hogy a vállalat ebben a negyedévben tért át az új nemzetközi számviteli szabvány alkalmazására. A BP árbevétele – az egy évvel korábbinál átlagosan 27 százalékkal magasabb olajárnak köszönhetően – 16 százalékkal, 79,810 milliárd dollárra nőtt. A legnagyobb profit természetesen az olajkitermelésből és -feldolgozásból származott, a fő tevékenység nyeresége úgy nőtt több mint másfélszeresére, hogy a kitermelt olajmennyiség közben csupán szerény mértékben emelkedett. A Texas City-beli finomítóban a múlt hónapban bekövetkezett robbanás pénzügyi hatása a BP szerint minimális volt, de nem okozott különösebb megrázkódtatást a derivatívügyleteken elszenvedett 160 millió dolláros veszteség sem. A vállalat a nyereségből mintegy 4 milliárd dollárt juttat vissza a tulajdonosainak osztalék, illetve részvény-visszavásárlás formájában. A Dow Jones Stoxx 600 Indexe szerint az olaj- és gázipari részvények az idén átlagosan 10 százalékkal emelkedtek. A BP részvényei eddig valamelyest az átlag alatt teljesítettek (6,1 százalék), de a mostani bejelentés nyomán 1,3 százalékkal emelkedett az árfolyam. A többi nagy olajcég, az Exxon Mobil Corp., a Royal Dutch/Shell Group és a ChevronTexaco Corp. is ezen a héten teszi közzé előreláthatóan ugyancsak kedvező negyedéves jelentését.

Párizs beavatkozást sürget a kínai textilimport megfékezésére

Franciaország hivatalos beadványt nyújtott be tegnap az Európai Bizottsághoz, amelyben azonnali beavatkozást sürget a kínai textiláruk importjának csökkentése érdekében. A kereskedelmi kvóták január 1-jei eltörlése óta kilenc árucsoportban jelentősen, 51 és 534 százalék közötti mértékben növekedett a Kínából származó import. Peter Mandelson kereskedelmi biztos vasárnap bejelentette: az európai textilipar és a textilipari állások védelmében hamarosan vizsgálatot indít az ügyben, annak ellenére, hogy hivatalosan még egyetlen tagállam sem kérte a beavatkozást (NAPI Gazdaság, 2005. április 25., 2. oldal). A vizsgálat maximum hatvan napig tarthat, de a biztos szerint már június közepére befejeződhet. A jelenleg éppen Hongkongban tárgyaló Mandelson mindazonáltal tegnap újra annak a véleményének adott hangot, hogy konkrét lépésre csak akkor kerülhet sor, ha már valamennyi adat rendelkezésre áll. Szóvivője a francia beadványra reagálva azt közölte: azonnali beavatkozásról kizárólag akkor lehet szó, ha az európai ipart közvetlen, súlyos fenyegetés éri. Peking természetesen nem ért egyet a vizsgálattal, amely a kereskedelmi minisztérium szóvivője szerint ellentétes a szabad kereskedelem szellemével és veszélyeztetheti a kínai–európai kereskedelmi kapcsolatokat. Kína a múlt héten – Jean-Pierre Raffarin francia miniszterelnök kínai látogatására időzítve – rendelt meg harminc Airbust, 3,2 milliárd dollár értékben. A szóvivő megjegyezte: a repülőgépek egyenként érnek annyit, mint 20 millió kínai importpóló.

Tetteket vár a politikusoktól az Európai Központi Bank

A lanyha gazdasági növekedés gyorsítása érdekében reformokat vár a tagországok kormányaitól az Európai Központi Bank (ECB). A tegnap közzétett éves jelentés előszavában Jean-Claude Trichet jegybankelnök a termelékenység növelését helyezi előtérbe, amit a munkaerőpiac rugalmasabbá tételével, a költségek csökkentését és a verseny fokozását célzó intézkedésekkel lát megvalósíthatónak. Az eurózóna éves gazdasági növekedési üteme 2000 óta nem lépi túl a 2 százalékot és a munkanélküliség egyre nagyobb arányú. A hat vezető német gazdaságkutató cég tegnap közreadott közös jelentése szerint a német gazdaság az idén mindössze 0,7 százalékkal bővül, szemben a tavaly októberben prognosztizált 1,5 százalékkal. A mostani prognózis az IMF a múlt héten kiadott 0,8 százalékos előrejelzésénél is alacsonyabb. Európa legnagyobb gazdasága három év stagnálás után tavaly 1,6 százalékkal bővült, ezt a lendületet azonban az előrejelzés szerint nem lesz képes megtartani, miután a magas olajár az első félévben jelentősen lassítja a német export bővülését, és a folyamatosan növekvő munkanélküliség is visszafogja a gazdaságot. Jövőre azonban az előrejelzés szerint a globális gazdaság lendületet kap, és világszerte megerősödik a német áruk iránti kereslet. A jelenlegi 12 százalékos munkanélküliség az év második feléig várhatóan nem csökken, jövőre azonban az állástalanok száma 300 ezerrel, 4,52 millió főre csökkenhet. A magas munkanélküliség miatt nagyobbak az állami kiadások is, aminek következtében a költségvetési deficit az idén 3,4 százalékos lesz, de még 2006-ban sem szorítható 3,3 százalék alá. A gazdaságkutatók lerontották az eurózóna idei GDP-növekedésére vonatkozó prognózisukat is: tavaly októberben még 2 százalékos, most viszont már csak 1,4 százalékos bővülésre számítanak.