Népszerűek a Samsung autók
A dél-koreai Renault Samsung Motor Corp. májusban 60 százalékkal több autót adott el a hazai piacon, mint egy évvel korábban. Havi összehasonlításban már nem ilyen jó a helyzet: a májusban értékesített 9678 gépkocsi áprilishoz képest 8,3 százalékos visszaesés. A négyszemélyes sedan-modelleket gyártó cég elsősorban a hazai piacra termel.
Gyengült a dollár, háromhetes csúcson az olajár
Két nap után javított az euró: az euró/dollár árfolyam 1,2335-re emelkedett, az olaj hordónkénti ára újra 52 dollár fölé emelkedett.
Visszaesett az Euronext
A amszterdami, a brüsszeli, a párizsi és a lisszaboni tőzsdét, valamint a londoni határidős piacot működtető Euronext EBITA-dája az első negyedévben 63,8 millió euró volt, ami elmarad a 2004 első negyedévében elkönyvelt 82,4 millió eurós profittól. A cég az eredményt a derivatíva-piac visszaesésével és a magasabb költségekkel magyarázta. Az új számviteli standard szerint számított nettó nyereség mindazonáltal 7,3 százalékkal 45,3 millió euróra nőtt.
Az autógyártók részvényei húzták a japán tőzsdét
Az USA gazdasági növekedését jelző pozitív adatok és autógyártók húzták fölfelé a japán indexeket: a Nikkei zsinórban ötödik napja emelkedik.
Estek az amerikai indexek
Gyengültek tegnap az amerikai részvények, miután kiderült, hogy az Egyesült Államok középnyugati területe - az ország gazdaságnak motorja - a vártnál kisebb mértékben fejlődött.
A lengyel lehetne az új uniós munkanyelv?
Az Európai Bizottság fontolóra vehetné, hogy az angol, a német és a francia mellé egy szláv nyelvet is felvegyen a munkanyelvek közé – fejtette ki Claude Hagege, a College de France nyelvész professzora egy varsói konferencián. A munkanyelveken az EU belső kommunikációja zajlik, a jogszabályokat és a hivatalos dokumentumokat természetesen mind a húsz hivatalos nyelven kiadják. A szakember szerint a lengyel jó választás lenne negyedik munkanyelvnek. Bronislaw Geremek, a lengyel parlament liberális képviselője viszont úgy látja: elegendő lenne egyetlen munkanyelv is. A Gazeta Wyborczának nyilatkozó politikus szerint a lengyel nyelv munkanyelvvé választását ráadásul a többi szláv tagállam feltehetően ellenérzéssel fogadná, ami fölösleges konfliktusokhoz vezetne. Francois Grin svájci nyelvtudós úgy vélekedett: igazságtalan, hogy a három fő nyelv tanítása a tagállamok többségére komoly terheket ró. Szerinte a megoldás az lehetne, ha Németország, Nagy-Britannia és Franciaország hozzájárulna a német, az angol és a francia nyelv tanításának költségeihez. Az érem másik oldala viszont az, fűzte hozzá javaslatához, hogy például Nagy-Britanniában a csak angolul beszélő britek egyre nagyobb számban kerülnek hátrányba és veszítik el munkájukat a több nyelvet bíró vendégmunkásokkal szemben. Grin számítása szerint az Európai Bizottság költségvetését a fordítással kapcsolatos kiadások évente és uniós polgáronként 2,30 euróval terhelik meg, ez az összeg 5,50 euróra emelkedne, amennyiben mind a húsz hivatalos nyelvet munkanyelvvé minősítenék. Az EU brüsszeli oktatáskutatási központjának jelentése szerint az EU általános és középfokú oktatásában az első számú idegen nyelv egyértelműen az angol, ez alól kivételt csupán a belga, a luxemburgi és a román idegennyelv-oktatás képez. A nyelvórák 95 százaléka angol, francia, német, orosz vagy spanyol. A tagállamok iskoláiban évente átlagosan 90 órában oktatnak idegen nyelvet, de Dániában, Luxemburgban, Máltán és Németországban ez a szám a kétszázat is meghaladja.
Sokba került a vizsgálat az AIG-nek
A világ legnagyobb biztosítótársasága, az American Insurance Group Inc. (AIG) tegnap végül közzétette 2004-es eredményének a cég ellen folyó főügyészi vizsgálat miatt háromszor is elhalasztott korrekcióját. Eszerint a 2004-es nettó nyereség 9,73 milliárd dollár volt, ami 1,32 milliárd dollárral kevesebb az eredetileg megadottnál. A 2004 végi nettó cégértéket 2,26 milliárd dollárral – a teljes cégérték 2,7 százalékával –, az elkövetkező öt évre vonatkozó profit-előrejelzést pedig 3,9 milliárd dollárral rontották le. Az AIG ellen a múlt csütörtökön nyújtották be a vádiratot, amely a cég legendás elnöke, az azóta lemondott Maurice „Hank” Greenberg személyes felelősségére is kiterjed. A biztosítót és az alapító atyát többek között a befektetők megtévesztésével vádolják. A vizsgálat – amelyben az amerikai tőzsdefelügyelet és az igazságügy-minisztérium is részt vett – 14 hete alatt az AIG cégértéke mintegy 50 milliárd dollárral csökkent.
Harmadával többet profitált a Ryanair
Európa legnagyobb fapados légitársasága, az ír Ryanair Holdings Plc. a március 31-én zárult pénzügyi évben az előző évhez képest 29 százalékkal, 266,7 millió euróra növelte nettó nyereségét. A Reuters által megkérdezett elemzők mindössze 248 millió eurós profitra számítottak. Az árbevétel 24 százalékkal, 1,34 milliárd euróra emelkedett, a nem jegyeladásból – például szállodai szobák lefoglalásából vagy a túlsúlyos csomagokra kiszabott pótdíjakból – származó bevételek összege 39 százalékkal, 208,5 millió euróra nőtt. A dublini központú, húsz országban 229 járatot üzemeltető Ryanair a légitársaságok között dúló árverseny nagy nyertese. Riválisaival ellentétben a cég eddig nem szabott ki felárat a magas üzemanyagárak kompenzálására. Michael O’Leary vezérigazgató szerint a Ryanair jelenlegi kilátásai jobbak, mint az egy évvel ezelőttiek. A cégnek a március 31-én zárult pénzügyi évben 27,6 millió utasa volt, ebben az évben azonban már 35 millióra számít. Az év második felére vonatkozó, hamarosan nyilvánosságra kerülő tervekben 30–40 új járat indítása mellett egy vagy két új központ létrehozása is szerepel. A legtöbb járat továbbra is Nyugat-Európa repülőtereit köti majd össze, de új kelet-európai célállomások is szóba kerülhetnek; ebben a régióban a Ryanair egyelőre csak Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában van jelen. Az új járatok indítása szükségessé teszi a flotta bővítését. A jelenlegi, 90 gépből álló flottát 2006 március végéig 30 százalékkal tervezik bővíteni, de várhatóan ez sem a végleges szám: a Boeinggel korábban megkötött szerződés értelmében a Ryanairnek húsz darab, 2007-ben és 2008-ban leszállítandó 737-esre is opciós joga van.
Az IMF engedne a 48-ból
Rodrigo Rato, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsának tagja a Financial Times spanyol testvérlapjának, az Expansiónnak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy a heti munkaidő 48 órára maximálása visszavetné az eurózóna gazdaságát, és tovább növelné az USA előnyét. Arra a felvetésre, hogy a munkahét maximalizálását az európai szociális modell indokolná, Rato így reagált: „Nem tudom, miféle szociális modellt védelmezünk, ha az embereket megakadályozzuk abban, hogy többet dolgozzanak.” Hasonló véleményét hangoztatta David Robertson, az IMF kutatási igazgatóhelyettese is, aki egy brüsszeli gazdasági fórumon arról beszélt, hogy az európai gazdaságnak szüksége lesz az 50 éven felüliek, a nők és a pályakezdők munkájára is, ha el akarja érni a lisszaboni stratégiában rögzített célokat. Az Európai Parlament a hónap elején fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely megszigorítja a maximálisan 48 órás munkahétre vonatkozó szabályozást (NAPI Gazdaság, 2005. május 12., 2. oldal). Az Alejandro Cercas spanyol szocialista képviselő által beterjesztett indítvány szerint a tagországoknak már csak három évig lenne lehetőségük arra, hogy saját, a hosszabb munkahetet is megengedő szabályozásukat fenntartsák. Az előterjesztés ugyanakkor az Európai Bíróság állásfoglalásának megfelelően leszögezi: a – például orvosok vagy tűzoltók által – készenlétben töltött idő is tényleges munkaidőnek számít, nem zárva ki ugyanakkor, hogy az „aktív” munkaidőtől eltérő súllyal vegyék figyelembe. Az új törvényt a szakszervezetek természetesen támogatják, a tagállamok egy része és a vállalati érdekképviseletek azonban ellenzik. Nagy-Britannia már jelezte: ragaszkodik saját szabályozásához, és még azt a módosító indítványt sem fogadja el, amely szerint lehetséges lenne 48 óránál is többet dolgozni, de csak a felek kollektív megegyezése esetén. A brit álláspont mellé felsorakozott néhány újonnan felvett ország, például Málta és Szlovákia is. Az EUObserver által idézett szlovák diplomata szerint országa, amely éppen csak megszabadult a paternalisztikus rendszertől, semmiképpen sem akar visszatérni egy, a korábbihoz hasonló bürokratikus szabályozáshoz. A tervezet ellen emelte fel szavát Hans-Werner Müller, az európai kis- és középvállalkozások szervezetének (UEPME) főtitkára is, aki kifejtette: a rugalmas munkaidőt felszámoló törvény elfogadása számos kisvállalkozást lehetetlen helyzetbe hozna, és végső soron munkahelyek felszámolásához vezetne. Az európai vállalkozások több mint 90 százaléka tíznél kevesebb embert foglalkoztat, emlékeztetett Müller, aki a tervezetet „végzetes hatásúnak” nevezte. Az IMF előrejelzése szerint az eurózóna gazdasága az idén mindössze 1,6 százalékkal fog bővülni, szemben az USA 3,6 százalékos és a globális gazdaság 4,3 százalékos bővülésével. Rato úgy vélte: a gyengélkedés súlyosbodása esetén az euró-alapkamat csökkentése is indokolhatóvá válhat, de a növekedés igazi kerékkötőjének mégsem a monetáris politikát, hanem a strukturális reformok elmaradását nevezte. A régióban a mobilitás és a munkaerő-teremtés a reformok ellenére is számtalan akadályba ütközik, a munkahét maximalizálása pedig ezt a helyzetet csak súlyosbítja.
Kedvező az inflációs adat az eurózónában
Az áprilisi 2,1 százalékról 2,0 százalékra mérséklődött az infláció az eurózónában – jelentette az Eurostat. A teljes pénzkészlet az áprilisi 6,5 százalék után májusban 6,7 százalékkal növekedett. Az Európai Központi Bank (ECB) ennek megfelelően várhatóan június 2-án is a hat évtizedes mélypontot jelentő 2 százalékon hagyja majd az alapkamatot. Az infláció mérséklődése nem járt együtt az üzleti bizalom erősödésével. Az Európai Bizottság által számított üzleti bizalmi index az áprilisi 96,5 pontról májusban 96,1 pontra süllyedt. A mutató tavaly október óta szinte folyamatosan csökken, de mivel ennek üteme lassul, a bizottság abban reménykedik, hogy a trend hamarosan megfordul. Nem fordult meg viszont a trend Németországban, ahol májusban a munkanélküliek aránya az áprilisi szinten, 11,8 százalékon maradt. A szövetségi munkaügyi hivatal jelentése szerint a szezonálisan korrigált adatok alapján Európa legnagyobb gazdaságában 4,87 millió embernek nincs munkája, egyre nyilvánvalóbb tehát, hogy a kormány január 1-jén életbe lépett reformjai nem hozták meg a várt eredményt. Elemzők szerint ez jelentősen csökkenti Gerhard Schröder esélyeit az őszre előrehozott választáson. A helyzet az eurózóna második legnagyobb gazdaságában sem sokkal jobb: a munkaügyi minisztérium jelentése szerint Franciaországban a munkanélküliek aránya áprilisban elérte a 10,2 százalékot, ami közel hatéves csúcsot jelent. Elemzők szerint a munkanélküliek nagy száma miatti pesszimizmus az egyik fő oka, hogy a franciák elutasították a gazdasági együttműködést (is) új alapokra helyezni hivatott európai alkotmányt.
