Az Európai Bizottság fontolóra vehetné, hogy az angol, a német és a francia mellé egy szláv nyelvet is felvegyen a munkanyelvek közé – fejtette ki Claude Hagege, a College de France nyelvész professzora egy varsói konferencián. A munkanyelveken az EU belső kommunikációja zajlik, a jogszabályokat és a hivatalos dokumentumokat természetesen mind a húsz hivatalos nyelven kiadják. A szakember szerint a lengyel jó választás lenne negyedik munkanyelvnek. Bronislaw Geremek, a lengyel parlament liberális képviselője viszont úgy látja: elegendő lenne egyetlen munkanyelv is. A Gazeta Wyborczának nyilatkozó politikus szerint a lengyel nyelv munkanyelvvé választását ráadásul a többi szláv tagállam feltehetően ellenérzéssel fogadná, ami fölösleges konfliktusokhoz vezetne.
Francois Grin svájci nyelvtudós úgy vélekedett: igazságtalan, hogy a három fő nyelv tanítása a tagállamok többségére komoly terheket ró. Szerinte a megoldás az lehetne, ha Németország, Nagy-Britannia és Franciaország hozzájárulna a német, az angol és a francia nyelv tanításának költségeihez. Az érem másik oldala viszont az, fűzte hozzá javaslatához, hogy például Nagy-Britanniában a csak angolul beszélő britek egyre nagyobb számban kerülnek hátrányba és veszítik el munkájukat a több nyelvet bíró vendégmunkásokkal szemben. Grin számítása szerint az Európai Bizottság költségvetését a fordítással kapcsolatos kiadások évente és uniós polgáronként 2,30 euróval terhelik meg, ez az összeg 5,50 euróra emelkedne, amennyiben mind a húsz hivatalos nyelvet munkanyelvvé minősítenék.
Az EU brüsszeli oktatáskutatási központjának jelentése szerint az EU általános és középfokú oktatásában az első számú idegen nyelv egyértelműen az angol, ez alól kivételt csupán a belga, a luxemburgi és a román idegennyelv-oktatás képez. A nyelvórák 95 százaléka angol, francia, német, orosz vagy spanyol. A tagállamok iskoláiban évente átlagosan 90 órában oktatnak idegen nyelvet, de Dániában, Luxemburgban, Máltán és Németországban ez a szám a kétszázat is meghaladja.
Csaba Ferenc