Csaba Ferenc

Látszatkülföldi befektetők Kínában

A Kínába áramló külföldi tőke jelentős hányada adóparadicsomokban bejelentett kínai offshore cégektől származik – ismerte el a pekingi központi bank.

Jól mennek a Bridgestone gumik

A magas nyersgumi- és acélár ellenére jó első félévet zárt a világ legnagyobb gumiabroncsgyártója, a japán Bridgestone Corp. Az árbevétel éves összehasonlításban 9 százalékkal, 1256 milliárd jenre (11,22 milliárd dollár) nőtt. Az üzemi nyereség csupán 0,1 százalékkal emelkedett, de a nettó profit csaknem kétszeresére, 101,71 milliárd jenre nőtt. A profit megugrása egy – a kormányzati nyugdíjalapok kezeléséből származó – egyszeri, 80 milliárd jenes bevételnek köszönhető. Az emelkedő nyersanyagárak miatt fellépő költségek nagy részét – legnagyobb vetélytársaihoz, a Michelinhez és a Goodyearhoz hasonlóan – a Bridgestone is a vevőkre hárította. A forgalomra ennek ellenére nem lehet panasz: világszerte nő ugyanis a magasabb árfekvésű, minőségi gumik iránti kereslet. A Bridgestone ebben a trendben bízva emelte meg az éves profit-előirányzatot: a korábbi 140 milliárd jen után 2005-re immár rekordnagyságú, 163 milliárd jenes nettó nyereségre számít. A bejelentést a részvényesek is elégedetten nyugtázták: a cég papírjának árfolyama közel 2 százalékkal emelkedett. A világszerte 108 ezer főt foglalkoztató Bridgestone 2007-ig összesen 216 milliárd jen értékű beruházást tervez, ebből egy szintén tegnapi bejelentés szerint 17,5 milliárdot teherautó- és autóbuszabroncsokat gyártó thaiföldi üzemének fejlesztésére fordít. A tervek szerint a Bridgestone 2008-ra 24 országban 51 gyárat fog működtetni.

Hullámvasúton a német export

Az áprilisi csökkenés és a májusi váratlan 3,6 százalékos növekedés után júniusban ismét visszaesett a német gazdaság húzóerejének számító export. A szövetségi statisztikai hivatal szezonálisan korrigált adatai szerint májushoz képest 0,4 százalékkal csökkent a kivitel (a Bloomberg konszenzusa júniusra 0,5 százalékos bővülést jelzett). A német gyártók exportbevételei elsősorban a magas olajár miatt estek vissza – vélik elemzők. A külkereskedelmi mérleg többlete mindazonáltal a májusi 12,1 milliárd euróról júniusban 16,8 milliárd euróra nőtt, mivel az import az exportnál is nagyobb mértékben, 5,5 százalékkal zsugorodott. A folyó fizetési mérleg többlete csaknem megkétszereződött: a májusi 5,5 milliárd euróról 10,4 milliárd euróra nőtt.

Az oroszok a fapados űrhajózást választották

Ha nem sikerül elhárítani a Discovery problémáit, az orosz űrhivatal három Szojuzzal februárig gond nélkül lehozza a Nemzetközi Űrállomáson rekedt asztronautákat – nyilatkozta az űrkomp gondjainak ismertté válása után egy orosz állami hivatalnok. A Szojuzt és a hasonló konstrukciójú, de teherszállításra készített Progresz űrhajókat a 60-as évek közepétől kezdték kifejleszteni. Az egyetlen repülésre tervezett járművek története igazi sikertörténet; az űrhajókban kevesebb hely van ugyan, mint az USA űrrepülőgépein, de ez idáig náluk olcsóbban és biztonságosabban látták el feladatukat. A Szojuzt nemigen ajánlják klausztrofóbiásoknak: a Nemzetközi Űrállomásra érkező űrhajósok két napot töltenek benne úgy, hogy ki sem mozdulhatnak az ülésükből, a Progresz által szállítható 2,75 tonnányi rakomány pedig csupán ötöde a nagyobb lakó- és rakterű Discovery kapacitásának. Amíg azonban az Endeavour két évvel ezelőtt több mint kétmilliárd dollárba került, egy Progresz már 22 millió dolláros költséggel útnak indítható, és nem sokkal drágább a Szojuz sem. A biztonság terén pedig egyértelmű a fölény: szovjet, illetve orosz űrhajókon 1971 óta nem halt meg senki. Nyikolaj Mojszejev, az orosz űrhivatal helyettes vezetője az okot is ismerni véli: szerinte a személy- és teherszállítás összekapcsolása biztonsági szempontból felettébb irracionális. A nyolcvanas években a szovjetek is kifejlesztették a maguk űrrepülőgépét: a Buran 1988-ban sikeres próbautat tett, de a program a Szovjetunió szétesése és az anyagi nehézségek miatt nem folytatódott. Jelenleg – hála a csillagászati olajbevételeknek – újra nagyobbak az anyagi lehetőségek, bár az orosz űrprogram 18,3 milliárd rubelre (638 millió dollár) növelt éves költségvetése még így is eltörpül a NASA 16,5 milliárd dolláros büdzséje mellett. Oroszországban már toborozzák az önkénteseket egy 500 napos, a leendő Mars-utazást előkészítő „próbaútra”, és egy új típusú űrhajó, a Kliper kifejlesztése is szerepel a tervek között.

Kínai kézbe kerül a brit Marconi?

Tegnap 19 százalékkal emelkedett a távközlési eszközöket gyártó brit Marconi Plc részvényeinek árfolyama, miután híre kelt, hogy a céget kínai partnere, a Huawei Technologies készül megvásárolni. A Marconi a tárgyalás tényét megerősítette ugyan, a partner kilétéről azonban nem nyilatkozott. A Sunday Times értesülései szerint a kínai piacon vezető Huawei egyelőre nem tett hivatalos ajánlatot, de annak összege minden bizonnyal meghaladja majd a 600 millió fontot (1,07 milliárd dollár). Az egykor General Electric Corp. (GEC) néven működő, a mosógépektől a radarokig a legkülönfélébb berendezéseket gyártó Marconi – amely a 90-es években nyergelt át a távközlési eszközökre – az utóbbi időben egyre több nehézséggel küzd. Az Európában egyre erőteljesebben terjeszkedő Huawei már régóta forgalmazza a Marconi termékeit, a részvényesek által üdvözölt átvétel így zökkenőmentesnek ígérkezik.

A Cisco csak Ollila távozására vár?

Több mint kétszázalékos emelkedéssel nyitott tegnap a finn Nokia Corp. részvényárfolyama a helsinki tőzsdén, miután a brit Business napilap vasárnapi számában arról adott hírt, hogy a világ legnagyobb hálózatieszköz-gyártója, az egyesült államokbeli Cisco Systems Inc. ajánlatot tervez tenni a világ legnagyobb mobiltelefon-gyártójára. A Business nem fedte fel forrásait, csupán annyit közölt, hogy a Cisco mindenekelőtt a Nokia által kifejlesztett vezeték nélküli információs technológiát szeretné megszerezni, valamint hogy a lépésre Jorma Ollila vezérigazgató – jövő év június 1-jére tervezett – távozása után kerülhet sor. Ha megvalósul, a 71 milliárd dolláros piaci értékű Nokia megvásárlása a 123 milliárd dollárt érő Cisco legnagyobb akvizíciója lesz. A terv mindazonáltal nemigen illeszkedik az amerikai cég stratégiájába: a Cisco eddig is főként a számára szükséges technológia megszerzése érdekében vásárolt cégeket, de ezek többnyire kisebb, szűk piaci szegmensre koncentráló vállalatok voltak. Az értesülést az elemzők is kétkedéssel fogadták, de rámutattak: a vezetékes hálózati és a vezeték nélküli kommunikációs rendszerek konvergenciája miatt a Ciscónak valóban szüksége lesz egy a Nokiáéhoz hasonló cég technológiájára. A felröppent híreket mind a Cisco, mind a Nokia közönséges piaci pletykának nyilvánította.

Előrehozott választások Japánban

Koidzumi Dzsunicsiro japán miniszterelnök bejelentette, hogy feloszlatja a törvényhozást és előrehozott választásokat ír ki, miután a parlament felsőháza 125 ellenszavazattal 108 igen ellenében elutasította posta a privatizációjára vonatkozó törvényjavaslatot. A 3100 milliárd dolláros állami vagyont érintő reformtervezet körül az 1987 óta hivatalban lévő kormányfő legnagyobb és talán utolsó politikai játszmája bontakozott ki. A szeptember 11-ére kiírt választásokon ugyanis elemzők szerint korántsem biztos a régóta kormányzó, de az utóbbi időben egyre kevésbé egységes Liberális Demokrata Párt győzelme. Koidzumi bejelentette: amennyiben a pártja vezette koalíció nem szerzi meg az alsóházi helyek többségét, lemond tisztségéről. A 25 ezer hivatalt működtető és 260 ezer dolgozót foglalkoztató japán posta privatizációjára a tervezet szerint 2007 áprilisától került volna sor. A cég négy fő tevékenysége – kézbesítés, egyéb postai szolgáltatások, betétkezelés és postai életbiztosítás – egy holdingtársaság keretei között vált volna szét. A japán posta kezeli a világ legnagyobb betétállományát – a japán háztartások több mint 60 százaléka itt tartja megtakarításai egy részét –, és a szigetország legnagyobb életbiztosítója is egyben; a két divízió a tervek szerint 2017 márciusára került volna teljes egészében magántulajdonba. A szavazást figyelemmel kísérték az európai és az amerikai üzleti élet képviselői is, akik manapság újra nagyobb lehetőségeket látnak a 90-es évek válságát lassan maga mögött hagyó japán gazdaságban. A külföldi reakciókról egyelőre korai lenne nyilatkozni, annyi azonban bizonyos, hogy az előrehozott választások híre a hazai piacot nem rendítette meg. A tokiói tőzsde indexe, a Nikkei a hétfői nap folyamán 1 százalékkal visszaesett ugyan, a kereskedés végére azonban 0,11 százalékkal a pénteki záróérték fölé emelkedett. Átmenetinek bizonyult a hazai valuta meggyengülése is: hétfőn a jen – három és fél hónapos mélypontról elmozdulva – újra erősödni kezdett a dollárral szemben.

A vártnál jobban bővült az USA munkaerőpiaca

Júliusban az elemzők által prognosztizált 180 ezernél valamivel több, 207 ezer új állás keletkezett az Egyesült Államokban a mezőgazdasági szektoron kívül. A munkaügyi minisztérium a májusra és júniusra korábban kiadott adatokat fölfelé módosította: az előbbit 104 ezerről 126 ezerre, az utóbbit 146 ezerről 166 ezerre, ezzel a 2005-ös havi átlag 191 ezerre emelkedett. A legtöbb új állás (203 ezer) júliusban is a szolgáltatási szektorban keletkezett, a kormányzati intézmények 26 ezer új alkalmazottat vettek fel. Az építőiparban a júniusi 15 ezer után júliusban csupán 7 ezer új álláshely keletkezett, a feldolgozóiparban foglalkoztatottak száma viszont 4 ezerrel csökkent. A munkanélküliségi ráta – csakúgy, mint egy hónappal korábban – júliusban is 5 százalékos volt. Az átlagos órabér júniushoz képest mindössze 0,4 százalékkal emelkedett, 16,07 dollárról 16,13 dollárra. A munkahét hossza viszont már harmadik hónapja nem változik, egy amerikai munkavállaló júliusban átlagosan heti 33 óra 42 percet dolgozott.

Felülmúlta a várakozásokat a német ipar

A német ipari termelés júniusban 1,4 százalékkal ugrott meg az előző hónaphoz képest – jelentette a szezonálisan korrigált előzetes adatok alapján a gazdasági minisztérium. A Dow Jones elemzői konszenzusa sokkal kisebb mértékű, mindössze 0,3 százalékos bővülést jósolt. Éves összehasonlításban a GDP közel negyedét adó ipari termelés a ledolgozott munkanapok számát is figyelembe véve júniusban 2,9 százalékkal nőtt. A májusi adatok havi összehasonlításban még 0,4 százalékos visszaesést, de éves szinten is csupán 1,6 százalékos bővülést mutattak. Legnagyobb mértékben, májushoz képest 2,4, tavaly júniushoz viszonyítva pedig 9 százalékkal az építőipari termelés nőtt. A feldolgozóipari megrendelések volumenének szintén várakozásokat felülmúló növekedése (NAPI Gazdaság, augusztus 5., 2. oldal) alapján nem kizárt, hogy a német ipar a következő néhány hónapban is jól fog teljesíteni.