Ha nem sikerül elhárítani a Discovery problémáit, az orosz űrhivatal három Szojuzzal februárig gond nélkül lehozza a Nemzetközi Űrállomáson rekedt asztronautákat – nyilatkozta az űrkomp gondjainak ismertté válása után egy orosz állami hivatalnok. A Szojuzt és a hasonló konstrukciójú, de teherszállításra készített Progresz űrhajókat a 60-as évek közepétől kezdték kifejleszteni. Az egyetlen repülésre tervezett járművek története igazi sikertörténet; az űrhajókban kevesebb hely van ugyan, mint az USA űrrepülőgépein, de ez idáig náluk olcsóbban és biztonságosabban látták el feladatukat. A Szojuzt nemigen ajánlják klausztrofóbiásoknak: a Nemzetközi Űrállomásra érkező űrhajósok két napot töltenek benne úgy, hogy ki sem mozdulhatnak az ülésükből, a Progresz által szállítható 2,75 tonnányi rakomány pedig csupán ötöde a nagyobb lakó- és rakterű Discovery kapacitásának. Amíg azonban az Endeavour két évvel ezelőtt több mint kétmilliárd dollárba került, egy Progresz már 22 millió dolláros költséggel útnak indítható, és nem sokkal drágább a Szojuz sem. A biztonság terén pedig egyértelmű a fölény: szovjet, illetve orosz űrhajókon 1971 óta nem halt meg senki. Nyikolaj Mojszejev, az orosz űrhivatal helyettes vezetője az okot is ismerni véli: szerinte a személy- és teherszállítás összekapcsolása biztonsági szempontból felettébb irracionális.
A nyolcvanas években a szovjetek is kifejlesztették a maguk űrrepülőgépét: a Buran 1988-ban sikeres próbautat tett, de a program a Szovjetunió szétesése és az anyagi nehézségek miatt nem folytatódott. Jelenleg – hála a csillagászati olajbevételeknek – újra nagyobbak az anyagi lehetőségek, bár az orosz űrprogram 18,3 milliárd rubelre (638 millió dollár) növelt éves költségvetése még így is eltörpül a NASA 16,5 milliárd dolláros büdzséje mellett. Oroszországban már toborozzák az önkénteseket egy 500 napos, a leendő Mars-utazást előkészítő „próbaútra”, és egy új típusú űrhajó, a Kliper kifejlesztése is szerepel a tervek között.
Csaba Ferenc