Nem mind külföldi, aki külföldről befektet – derül ki a kínai központi bank tegnap nyilvánosságra hozott jelentéséből. Az adatok szerint az országban 2004-ben befektetett 61 milliárd dollárnyi külföldi működőtőke közel egyharmada mögött kínai offshore cégek állnak, amelyek a magas adók kikerülése és a mesterségesen alacsonyan tartott jüanárfolyam miatt települtek külföldre. Erre utalhat az a tény, hogy Hongkong után a legtöbb külföldi befektető a Virgin-szigetekről célozza meg az országot. Az idei év első hat hónapjában 28,6 milliárd dollár áramlott be az országba, ennek 25 százaléka olyan cégek tőkéje, amelyek székhelye a Virgin-szigetek, a Kajmán-szigetek vagy Szamoa.
A jelenség – amelyet hivatalosan csak igen-igen ritkán ismernek el – mindenekelőtt a külföldieket aránytalanul előnyben részesítő adórendszerrel magyarázható. A külföldi cégekre kirótt 15 százalékos adókulccsal szemben a hazai cégek 30 százalékos kulccsal adóznak, így aki teheti, külföldiként kapcsolódik be a gazdaságba. A jegybank éppen emiatt a két kulcs közelítését javasolja. A külföldi cégeknek ugyanakkor a mesterségesen alacsonyan tartott jüanárfolyam miatt sem kell veszteségeket elszenvedniük. A korábban a dollárhoz rögzített hazai valutát az egyre fokozódó nemzetközi nyomás hatására a kínai jegybank júniusban felértékelte ugyan, de a dollárhoz viszonyított 2,1 százalékos árfolyamemelést az elemzők többsége csupán kezdeti, szimbolikus lépésnek tekinti. A liberalizáció mindazonáltal folytatódik: a jegybank tegnapi bejelentése szerint a jüan a határidős valutapiacon is megjelenik. Ezzel a befektetők csökkenthetik azokat a kockázataikat, amelyek az újabban valamelyest szabadabban – egy valutakosárhoz igazodva – mozgó jüanárfolyam következtében felléphetnek.
A 2004-es adatok alapján a kínai a világ hetedik legnagyobb gazdasága volt, idén pedig minden bizonnyal feljön a hatodik, jelenleg Olaszország által elfoglalt helyre. Amíg ugyanis az olasz gazdaság lényegében zsugorodik, a kínai szárnyal: a GDP a második negyedévben 9,5 százalékkal nőtt, ráadásul ez már zsinórban a nyolcadik olyan negyedév volt, amikor a bővülés mértéke meghaladta a 9 százalékot. A gazdaság növekedésének motorja egyértelműen az export: a külkereskedelem többlete az első félévben 39,6 milliárd dollár volt, elemzők szerint év végére akár a 100 milliárd dollárt is elérheti.
Csaba Ferenc