Berencsi Sándor

Adjuk el Magyarországot Nyugat-Európában!

Az előzetes várakozásokat jelentősen meghaladó részvételt és aktivitást hozott a hazánk üzleti életét bemutatni kívánó HunSider programsorozat első szakasza – számolt be Serényi János, a McCann-Erickson ügyvezető igazgatója. A HunSider keretében megrendezett road show elsődleges célja a külföldi kis- és középvállalatok befektetéseinek Magyarországra csalogatása. Serényi a kormány és a vállalati szféra közötti példaértékű együttműködésnek nevezte a programot. Induláskor abban állapodtak meg a felek, hogy a rendezvénysorozatot főként a programban részt vevő vállaltok finanszírozzák, kormányzati támogatással. A road show eddigi sikere alapján a kabinet a közeljövőben 50 százalékos pénzügyi támogatással szeretne hozzájárulni a kiadások fedezéséhez – mondta Garamhegyi Ábel, a GKM helyettes államtitkára. A hét részt vevő magyar vállalat vezetői sikeresnek ítélik a HunSider eddigi négy állomását – Bécs, Frankfurt, München és Milánó –, amelyeken átlagosan 70–90 külföldi vállalkozás érdeklődött a magyar piac iránt. Az ITD Hungary közreműködése nagyban hozzájárult rendezvénysorozat profi megszervezéséhez. A következő helyszínek októberben Koppenhága, Hamburg és London lesznek, az év végéig ezenkívül még Franciaországban, 2006-ban pedig – a tengerentúli területeket is „meghódítva” – Japánban, Kínában és az USA-ban tervezik népszerűsíteni Magyarországot a külföldi befektetők előtt. Az előadások keretében nem a magyar gazdaság átfogó bemutatására törekszenek elsősorban, hanem az érdeklődők naprakész, operatív információkkal való ellátására – tette hozzá Garamhegyi. A road show keretében a részt vevő vállalatok képviselőinek lehetőségük van arra, hogy potenciális partnereikkel még azok hazai megjelenése előtt kialakítsák együttműködésüket. Bár eddig még nem írtak alá szerződést a program során, a szervezők és a résztvevők reményei szerint hosszabb távon ez sem marad el.

Jó ütemben folynak be a fővárosi adóbevételek

Kedvezően alakulnak Budapest helyiadó-bevételei idén – mondta lapunknak Deli Lajos, a Fővárosi Önkormányzat adóügyi osztályának vezetője. Az iparűzési adó 2005-re tervezett összege 11 milliárd forinttal haladja meg a tavalyi szintet. A 149 milliárdos terv mintegy 43 százaléka, összesen 64 milliárd forint folyt be 2005. június 20-áig a főváros kasszájába. Ez ötmilliárd forinttal több a tavalyi év azonos időszakánál. Tavaly iparűzési adóból az előirányzott 138 milliárd forint helyett 139,8 milliárdos bevételre tettek szert. Az idegenforgalmi adó 2005-ös mértékét egymilliárd forintban irányozták elő, ebből idáig 39 százalék, 388 millió forint folyt be, ez 15 százalékos növekedést jelent a múlt évhez képest. Tavaly a betervezett 800 millió helyett 803 millió forint folyt be ilyen címen. Mind az iparűzési, mind az idegenforgalmi adó esetében 2003-ban a bevételek elmaradtak a tervezettől.

Berencsi Sándor

A Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH) szervezésében június 15-én elkezdődött az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) és az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) széles körű társadalmi egyeztetése. Ennek fóruma – többek között – 19 megyei és 7 regionális rendezvény, ahol elsősorban a helyi szereplők (vállalkozók, kamarák, civil szervezetek, önkormányzatok) mondhatják el véleményüket az ország hosszú távú fejlesztési stratégiáiról. Az OFK-t az Országgyűlés véglegesíti majd. Ez a tervdokumentum tartalmazza a fejlesztéspolitika irányelveit, az ország fejlesztéspolitikai céljait 2020-ig, és egységbe rendezi a szakmapolitikai célokat. Így az OFK keretet teremt az uniós és hazai forrásokból végrehajtandó fejlesztésekhez. Az OTK pedig az OFK-t kiegészítő dokumentum, amely elsősorban a területi jelenségekre és folyamatokra vonatkoztatva értelmezi annak fejlesztési elveit, és szükséges, speciális területi elveket is bevezet. Kijelöli az ország hosszú és középtávú területpolitikai célkitűzéseit és prioritásrendszerét, megadja az átfogó fejlesztési tervezés, és így a nemzeti fejlesztéspolitika területi vetületét is. Az egyeztetés nyár végi lezárultával elkészülő fejlesztéspolitikai koncepciót az Országgyűlés várhatóan 2005 őszén fogadja el. A második Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítése pedig 2005 végéig esedékes, amelyet 2006-ban az – Országgyűlés jóváhagyását követően – az Európai Bizottsággal is el kell fogadtatni. Az uniós források felhasználásának részletes szabályait meghatározó központi és regionális operatív programokat (OP) 2006 elejére kell elkészíteni. Az NFT2 és az OP-k parlamenti elfogadását szintén társadalmi vita előzi majd meg.

Nagy volt az érdeklődés a roma pályázat iránt

Kedd délelőtt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felfüggesztette a hazai roma mikro-, kis- és középvállalkozások piaci esélyeit és versenyképességét javító fejlesztések és beruházások támogatására vonatkozó SZVP-2005-R kódszámú pályázatok befogadását. A pályázatok beadási határidejét június 30-áról június 22-ére módosították. A felfüggesztés indoka, hogy a június 9-i adatok szerint 141 pályázó több mint 400 milliónyi támogatásra nyújtott be pályázatot, ez pedig már akkor kétszeresen meghaladta a rendelkezésre álló keretet – tudtuk meg a tárca kkv-fejlesztési főosztályánál. Várhatóan ez az összeg és pályázók száma is tovább nő, mivel a június 22-éig postára adott pályázatok nagy része csak ezután érkezik be. A pályázatokat március 16-ától várta a tárca. A cél az volt, hogy 70-80 már működő roma mikro-, kis-, és középvállalkozás részére segítséget nyújtsanak gépek, berendezések és haszongépjárművek beszerzéséhez, ezzel is elősegítve a pályázók piaci esélyeit javító fejlesztéseket és beruházásokat. A pályázat meghirdetésekor a támogatásra – a kis- és középvállalkozói célelőirányzatból – kétszázmillió forintos keretösszeget különítettek el. A pályázatok elbírálása folyamatos; a támogatási döntéseket a pályázat befogadását követő 90 napon belül hozzák meg. A támogatás mértéke a projekt elszámolható költségének 65 százaléka, maximum hárommillió forint lehet. A projekt elbírálásánál a legfontosabb szempont a romák foglalkoztatottságához való hozzájárulása mértéke, valamint a pályázónak a projekt megvalósítására való alkalmassága. A május végén tartott bizottsági döntésen 26 nyertes pályázó összesen 72 millió forintnyi támogatást nyert el. A következő, egyben utolsó döntés – a pályázatok elbírálását követően – július második felében lesz.

Lendületbe jött a napszemüvegpiac

Az előző évek csökkenő forgalma után az idén érezhetően nőtt a napszemüvegek iránti kereslet Magyarországon. A piac nagyságát nehéz megbecsülni, szakemberek szerint évente egymilliónál is több napszemüveg talál gazdára. Nagy mennyiség fogy a legalacsonyabb árkategóriájú napszemüvegekből, amelyek döntően a bevásárlóközpontokban, hipermarketekben és az utcai árusoknál kaphatóak – darabonként néhány száz forintért. Jelenleg 40 és 50 közé tehető azon cégek száma, amelyek jó minőségű napszemüveget forgalmaznak Magyarországon. Az uniós csatlakozás bővítette a kínálatot és a forgalmazók körét is. A napszemüveg-eladást erős szezonalitás jellemzi: bár az utóbbi években megfigyelhető, hogy egyes vásárlók már szezon előtt beszerzik a divatos nyári kelléket, a vásárlások oroszlánrésze továbbra is a május–július időszakban zajlik. Az országban már nincs napszemüveggyártás, az import legnagyobb része Olaszországból érkezik, de jelentős a kínai eredetű behozatal is – mondta lapunknak Reider László az Optika Egyesület elnöke. Az Avanglion Kft. 2003-as 15-20 százalékos forgalomcsökkenése után idén ismét növekedést vár – tudtuk meg Veres Györgytől, az Avanglion Kft. kiskereskedelmi igazgatójától. Az utóbbi években felfutott márkából évente mintegy 600 ezer darab kel el, így darabszám alapján uralja a piacot. A márkás napszemüvegek piacán a maga 40-50 százalékos részesedésével piacvezető Fotex-Ofotért Optikai és Fotócikk Kereskedelmi Kft. optimista. A Vision Expressz, az Ofotért és a Fotex üzleteinkben tavaly közel 60 ezer darab napszemüveget értékesítettek, ez körülbelül 1,2 milliárd forint árbevételt jelentett, s idén mintegy 10 százalékos növekedést várnak – mondta lapunknak Kovács Apolló András logisztikai igazgató. A legkeresettebb márka a Ray Ban volt, de kedveltnek számított a Gucci, a Pierre Cardin, a Diesel és a Polo Ralph Lauren is. Kovács szerint a magyar vásárlók kissé konzervatív beállítottságúak, és nem követik annyira a divatot, mint a nyugatiak. Ma már szinte minden vevő a napszemüvegek elengedhetetlen kellékének tartja az UV-szűrést. További lényeges szempont a lencse torzításmentessége és a keret anyagának minősége. A Fotex üzleteiben nyolcezer forinttól kezdődnek az árak, az átlagos érték 18-20 ezer forint körül alakul, de van vevő a 250 ezer forintos darabokra is. A szemüvegek egyre nagyobbak, és egyre színesebbek lesznek. A korábbi évekhez képest a francia és olasz divat is meglehetősen gyorsan gyűrűzik be hazánkba, az igaz viszont, hogy Budapesten jobban fogynak a „trendi” szemüvegek, mint vidéken – mondta Reider. A legtöbb szemüveg 7–11 ezer forint között fogy, az ebbe az ársávba tartozó darabok már megbízhatónak számítanak és áruk is tűrhető. Egyre nagyobb a részesedése az extratermékeknek, ezen itt a nagynevű divatmárkákat kell érteni. Sok helyen gondolkodás nélkül kifizetnek 80–100 ezer forintot egy-egy termékért, illetve a márkáért – véli az elnök.

Magyar foci-EB, kötelező használtakku-visszavétel - az adó kimaradt

A kormány mai ülésén döntött a foci-EB esetleges támogatásáról, a használt elemek és akkumulátorok visszagyűjtésének szabályozásáról, a külföldön történő szavazás rendjének módosításáról és a gabonatároló-kapacitások növeléséről is. Az adó- és járulékterhekről nem tárgyalt a kabinet.

Gyurcsány: Magyarország továbbra is vezető szerepben

Magyarország megőrizte vezető szerepét a visegrádi országok versenyében – jelentette ki tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Befektetői Tanács plenáris ülésén. Ugyanakkor a vezető szerep megőrzése lényegesen nehezebb, mint a kilencvenes években – tette hozzá a kormányfő. Elmondta, hogy hazánk a különböző nemzetközi ranglistákon első, illetve második helyen szerepel a versenyképességet illetően Lengyelország, Csehország és/vagy Szlovákia előtt. A versenyképesség legfontosabb elemeről – adók, járulékok, oktatás, a korrupció alacsony szintje – kijelentette, hogy a legfontosabb versenyképességi tartalék az állami működés javításában és teljesítményalapú fejlesztésében rejlik – a tudás, a logisztika, az infrastruktúra és a beszállítói hálózat jelenti a visegrádi országoktól való versenyképességbeli megkülönböztetést. Kóka János gazdasági miniszter az ülés végét követő sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a kormány és a befektetők egyetértettek a 25 százalékos áfakulcs versenyképességet rontó hatásában, és folyamatos politikai és gazdasági egyeztetések útján kívánják meghatározni a kulcs megfelelő értékét a közeljövőben.

Díjeső a befektetőkre

Gyurcsány Ferenc és Kóka János idén először Befektetői Oklevelet adott át a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szempontjai szerint kiválasztott befektetőknek, amellyel elismerték nagymértékű hozzájárulásukat a magyar gazdaság fejlődéséhez.

Gyurcsány: Magyarország nem tud és nem is akar versenyezni Szlovákiával

Magyarország megőrizte vezető szerepét a visegrádi országok versenyében - jelentette ki ma Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Befektetői Tanács plenáris ülésén a Parlament épületében. Ugyanakkor ez a vezető szerep megőrzése lényegesen nehezebb, mint a kilencvenes években - tette hozzá a kormányfő.