A kamatcsökkentésre mindenki számított, miután azt Wim Duisenberg, a bank elnöke kedden gyakorlatilag előre bejelentette, csak a mértéket illetően uralkodott némi tanácstalanság, bár az elemzők többsége 50 bázispontos mérséklést jósolt. A bank elnöke a lépést indokolva elmondta, hogy javultak az árstabilitás középtávú kilátásai, mivel gyenge a növekedés és az euró erősödött. Az igazgatótanács megítélése szerint az utóbbi hónapokban a gazdasági kilátások rosszabbodtak, a növekedés idén csekély marad, és jövőre is csak renyhe fellendülés várható. A mostani döntéssel mindazonáltal korántsem merült ki a monetáris politika mozgástere - tette hozzá sokat sejtetően Duisenberg sajtótájékoztatóján, utalva a további kamatcsökkentés lehetőségére.
A mostani lépést talán még időben tették meg, mert az eurózóna gazdasága az idei első három hónapban 2001 utolsó negyedéve óta nem látott gyenge teljesítményt nyújtott, ugyanakkor a jelenleg 1,9 százalékos infláció a bank becslése szerint az év végére 1,5 százalékra megy le. A térségben a bruttó hazai termék (GDP) az első negyedévben az előző negyedhez viszonyítva stagnált, a tavalyi első negyedévhez képest 0,8 százalékkal bővült - erősítette meg előzetes adatait az Eurostat. A vezető gazdaságok közül a francia és a spanyol tudott csak bővülni - 0,3 és 0,5 százalékkal -, míg a német és az olasz 0,2, illetve 0,1 százalékkal zsugorodott. Az EU brüsszeli bizottsága arra számít, hogy a folyó és a harmadik negyedévben a GDP 0-0,4 százalék közötti mértékben nő háromhavi összehasonlításban, mert továbbra is gyenge marad a belső és a külső kereslet.
