Bana Péter

Brüsszel beperli Ausztriát Tirol miatt

Az EU brüsszeli bizottsága beperli Ausztriát amiatt, hogy az korlátozta a nehézgépjárművek Tirol tartományon történő áthaladását. Loyola de Palacio, a bizottság szállítási és energiaügyekért felelős tagja közölte: arra kérik a bíróságot, hogy a lehető leggyorsabban függessze fel az általa csak rémálomnak nevezett tilalmat, mert ellenkező esetben sok kis, főleg családi szállítási vállalkozás megy tönkre. A tiroli szabályozás alapvetően sérti a közúti fuvarozók szabad működését és az áruk szabad áramlását – szögezte le Palacio, hozzátéve, hogy a rendelkezés még rendkívül diszkriminatív is, hiszen az osztrák járművekre nem terjed ki a hatálya. Az osztrák alpesi tartományon történő áthaladást korlátozó rendelkezés, amely június elsején lépett életbe, megtiltja, hogy a 7,5 tonnánál nagyobb tömegű járművek éjszaka közlekedjenek Tirol útjain. A tiltás máris elmélyítette az Olaszország és Ausztria között a közúti szállítás terén hosszú ideje fennálló feszültséget: az olasz szállítási miniszter a hónap elején képtelenségnek nevezte a tiroli tiltást. Az olasz export nem elhanyagolható része az osztrák Alpokon keresztül jut el célállomására, míg Ausztria gátat akar szabni az alpesi utakon folyó közúti szállításnak.

Róma visszautasítja az IMF deficitprognózisát

A római kormány kitart előrejelzése mellett, hogy idén a költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,3 százaléka lesz és visszautasítja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jóval magasabb, 2,75 százalékos becslését. Teljesen biztosak vagyunk abban, hogy a deficit még a célkitűzésnél is alacsonyabb lesz – szögezte le Giulio Tremonti gazdasági miniszter tegnap az IMF küldöttségével közösen tartott sajtótájékoztatón. A nemzetközi hitelszervezet kéthetes római vizsgálódását követően találta úgy, hogy nem tartható a kormánynak a hiányra vonatkozó célkitűzése, hacsak az adóamnesztiának köszönhetően hazatérő összeg nagyobb nem lesz az általuk becsültnél. Carlo Cottarelli, az IMF olasz missziójának vezetője szerint az adóamnesztia 13,5 milliárd euró körüli tőkebeáramlást eredményez az idén. Az éves jelentésben szereplő becslés egyébként megegyezik a kormányéval és kétségtelen, hogy lehet ennél is nagyobb az összeg, de ez semmit sem változtat azon, hogy a GDP 15 százalékát felemésztő nyugdíjrendszer mielőbb reformra szorul, hiszen technikailag máris csődben van és a lakosság gyors öregedésével csak tovább romlik a helyzet – közölte Cottarelli. Az IMF illetékese egyúttal sürgette, hogy a római kormány, amely jelenlegi az EU soros elnöki tisztjét is ellátja, mutasson elkötelezettséget az unión belüli strukturális reformok előmozdítása mellett. Az IMF szerint az olasz GDP az idén 0,6, jövőre 1,8 százalékkal nő, míg a kormány 0,8, illetve 2 százalékot valószínűsített a múlt héten bemutatott négyéves gazdasági programban. A rosszabb kilátásokat az IMF azzal indokolja, hogy a legnagyobb kereskedelmi partnereknél késik a fellendülés, az euró újból erősödik és a belső fogyasztás kifulladhat, ha megfordul a foglalkoztatás kedvező trendje.

Újabb bankot adott el a HVB

A második legnagyobb tőzsdén jegyzett német bank, a Magyarországon is érdekelt HVB Group AG újabb pénzintézettől válik meg, hogy rendbe hozza a rossz hitelekre elkülönített hatalmas tartalékát és a tavalyi tőzsdei lejtmenetben leértékelődött részvényportfólió miatt megviselt mérlegét. A csoport tavaly 829 millió euró nettó veszteséget szenvedett el és tőkemegfelelési mutatója csupán 5,6 százalék volt. A HVB Real Estate ingatlan-jelzálogbank az aláírt szándéknyilatkozat szerint 415 millió euróért eladja a holland FGH jelzálogbankjot a legnagyobb holland takarékszövetkezeti csoportnak, a Rabobanknak. Az FGH értékesítését a HVB azzal indokolta, hogy az üzletág jelenleg több részlegben folyó tevékenységét egységesíteni kívánják az októberben leválasztani tervezett Hypo Real Estate Groupban, de előtte megtisztítják az ingatlanüzletág portfólióját. A HVB még az idén 7 százalékra kívánja javítani tőkemegfelelési mutatóját és az ehhez szükséges mintegy 1,7 milliárd euró előteremtése céljából már eddig is több részlegét értékesítette, illetve tette eladólistára. A Bank Austria egynegyedének újbóli tőzsdére viteléből egymilliárd euró bevétele származott, a Norisbank fogyasztási hitelintézet értékesítése pedig 400 millió eurót hozhat (NAPI Gazdaság, 2003. július 16., 6. oldal). A Rabobank, amely a legnagyobb holland ingatlan-jelzálogbank is, azt várja az akvizíciótól, hogy megerősödik pozíciója a kis összegű jelzálog-hitelezés terén. Az Ovens & van Eeghen brókercég elemzője szerint a bankok és a biztosítók most úgy látják, hogy az ingatlanüzlet magasabb megtérülést ígér a részvénybefektetéseknél és az alacsony kamatszint miatt a kötvénypiacon elérhetőnél is nagyobb hozam kasszírozható.

Javuló kereslet a TI piacán

A mobilkészülékekben használt chipek legnagyobb gyártója, az amerikai Texas Instruments Inc. (TI) a második negyedévben 27 százalékkal, 121 millió dollárra növelte nettó nyereségét, miközben az árbevétel 2,16 milliárdról 2,46 milliárd dollárra nőtt. A részvényenként 7 centes nyereség meghaladta a júniusi profitfigyelmeztetés után kialakult 5 centes Wall Street-i konszenzust, mivel a negyedév végén váratlanul megnőtt a mobilkészülékekben használt chipek iránti kereslet. A TI szerint minden remény megvan arra, hogy a távközlési eszközökbe és a fogyasztási cikkekbe épített chipek értékesítése legalábbis lassú emelkedésnek indul a folyó negyedévben. A csoport 2,29–2,49 milliárd dollár árbevétel mellett 19–23 centes részvényenkénti nyereséget vár a jelzett időszakban, de ebben benne van a Micron Technology Inc. 24,7 millió részvényének minapi eladásából származó 13 cent bevétel is. Az elemzők óvatosnak tartják az előrejelzést, így könnyen lehet, hogy a TI legközelebb kellemes meglepetéssel szolgál.

Ártalmas adójogszabályok

A jövőre az Európai Unióhoz csatlakozó tíz országban számos olyan adójogszabály van érvényben, amely ártalmas az uniós piacra, és Lengyelország, Litvánia, valamint Málta eddig szinte semmilyen erőfeszítést nem tett annak érdekében, hogy ezek a törvényes kiskapuk bezáródjanak - áll az EU brüsszeli bizottságának június ötödikére datált, de a Financial Timesban csak tegnap megjelent jelentésében.

Brüsszel félti a piacot az új tagok adókedvezményeitől

A jövőre az Európai Unióhoz csatlakozó tíz országban számos olyan adójogszabály van érvényben, amely ártalmas az uniós piacra, és Lengyelország, Litvánia, valamint Málta eddig szinte semmilyen erőfeszítést nem tett annak érdekében, hogy ezek a törvényes kiskapuk bezáródjanak - áll az EU brüsszeli bizottságának június ötödikére datált, de a Financial Timesban csak tegnap megjelent jelentésében. A tizenöt jelenlegi tagállam kormányainak készült jelentés szerint Észtország és Lettország kivételével valamennyi tagjelölt országban érvényben vannak az unió belső piacát potenciálisan sértő vállalati adókedvezmények. A bizottság arra kéri az uniós tagállamokat, hogy állítsák össze a szerintük ártalmas adókat tartalmazó listát, lehetővé téve ezzel az érintett országoknak, hogy megtegyék a megfelelő lépéseket a jövő május elsejei csatlakozásig. Erre azért van szükség, mert az EU a tavaly decemberi koppenhágai szerződéssel elvesztette azt a lehetőséget, hogy rábírja az újakat a gyors cselekvésre, hiszen az összes félre nézve kötelező érvényű megállapodás köttetett. A bizottság Magyarországon kettő, Csehorszában egy, Cipruson kilenc, Litvániában három, Máltán hét, Lengyelországban kettő, Szlovákiában öt, Szlovéniában egy olyan adójogszabályt talált, amely ártalmas a belső piacra. A jelentés szerint a csatlakozó országok közül sok egyetért azzal, hogy megszüntesse az off-shore cégek különleges elbírálását és a befektetéseket ösztönző adószabályokat. Danuta Hubner lengyel Európa-ügyi miniszter mindazonáltal úgy nyilatkozott a lapnak, hogy a bizottság nem emelt kifogást az ország 14 különleges gazdasági övezete miatt, és a koppenhágai csúcson aláírt szerződés szerint az érintett cégek hosszú átmeneti időt kaptak. A jelenlegi tagállamok mindegyikében létezik olyan törvény, amely kifejezetten a károsnak minősített adózási gyakorlat megakadályozását szolgálja. Az persze már más kérdés, hogy ezeknek a szabályoknak a gyakorlati alkalmazása sokszor csupán a jó szándékra épül, illetve érvényre jutásukat csak a bizottság által az uniós szabályozással ellentétes állami segítségnyújtások miatt indított ügyek kényszerítik ki.

Kartellvád nyolc német biztosító ellen

A német versenyhivatal tegnap bejelentette, hogy több német biztosítótársaságot gyanúsít árkartell létrehozásával. A hivatal szóvivője csak annyit árult el, hogy a versennyel ellentétes megegyezések gyanúja erősen megalapozott, de nem volt hajlandó megnevezni a cégeket. A Financial Times Deutschland korábban közölte, hogy legalább nyolc biztosítótársaság van a hivatal listáján: az Allianz, az AXA konszern, a Gerling, a Victoria Versicherung, az AMB Generali, a Gothär, a Provinzial Düsseldorf és a Sparkassenversicherung Stuttgart. A hivatal tegnap elküldte az érintetteknek a gyanúról szóló hivatalos levelet, így szinte azonnal alkalmuk lesz válaszolni. Ha a biztosítótársaságok jogellenes magatartása bebizonyosodik, több száz millió eurós bírság vár rájuk. Az összeg a jogellenesen beszedett díjbevételből származó többlet háromszorosa lehet, de az árak egyeztetése akár további több mint egymilliárd euróba is kerülhet a biztosítóknak, ha az ügyfelek kártérítést követelnek. A német versenyhivatal tavaly júliusban 13 biztosítónál tartott ellenőrzést azzal a gyanúval, hogy közösen rögzítették díjaikat, és a vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy már 1999. július elseje óta folyik a törvényellenes gyakorlat. A biztosítók szövetsége tavaly a vizsgálatot megalapozatlannak minősítette. A legnagyobb európai biztosító, az Allianz ugyan visszautasította a lapnak azt az állítását, hogy ők lettek volna az árkartell kezdeményezői, ugyanakkor nem zárta ki, hogy büntetés fizetésére kényszerülnek. Az esetleges büntetésre az Allianz egyébként már a múlt évi mérlegében tartalékot képzett.

Továbbra is veszteséges a német Infineon

Európa második legnagyobb chipgyártója, a német Infineon a kilencedik egymást követő negyedévet zárta veszteséggel, de ennek nagysága jóval elmaradt az elemzői várakozásoktól. A cég szerint karnyújtásnyira van a profit, mert már láthatóak a kereslet felfutásának előjelei.

Jobban teljesít a régi gazdaság Európában

A Business Week első ízben közzétette a legjobb teljesítményt nyújtó európai vállalatok ötvenes toplistáját, bár a pillanat talán nem a legmegfelelőbb, hiszen a kontinens országai súlyos gazdasági nehézségekkel küszködnek: lassú a növekedés, a fogyasztók visszafogják kiadásaikat, az árfolyamváltozások kedvezőtlenül hatnak az exportra és nyomottak a részvénypiacok. A kiválasztás fő szempontja az volt, hogy a vizsgált cégek mennyire tudnak teljesíteni jó és rossz időkben egyaránt. A lista vezető helyeire csak olyan vállalatok kerülhettek, amelyek a jelenlegi mostoha körülmények között egyszerre növelték az árbevételt, a nyereséget és ugyanakkor kitűnő hozamot biztosítottak a részvényeseknek. Így kerülhetett az első tíz helyre brit bank, belga közműcég és svéd ruha-kiskereskedő. A csúcstechnológiai és távközlési cégek közül csak három felelt meg a szigorú szempontoknak és került fel az ötvenes listára: a francia Bouygues, az olasz Telecom Italia Mobile és a finn Nokia. A három szűk esztendő nem maradt hatás nélkül: a technológiai és távközlési cégek árbevétele alig nőtt, nyereségtermelő képességük gyenge volt, piaci értékük megroggyant.