Bakonyi Attila

Elhárultak a jogszabályi akadályok

Minden akadály elhárult a bioetanol, illetve a biodízel gyártása és forgalmazása elől, így hamarosan ezekkel az adalékokkal „dúsított” üzemanyagokkal találkozhatunk a benzinkutaknál. A Mol 8-10 milliárd forintot szán bioetanol-üzemek építésére, amelyek közül az első már júliusban megkezdheti a termelést.

Február végén indulhat az igazi kvótakereskedelem

A nemzeti kiosztási tervben elfogadott kvótamennyiség elárverezésével a jelenlegi árak szerint akár 20 milliárd forint bevételhez is juthat az állam az emissziókereskedelemből.

Interseed-üzletrészekre keresnek vevőt

Az Agrolombard Kft. vásárolta meg a felszámolás alatt álló Interseed Vetőmag-előállító Kft. vagyonelemeinek nagy részét – tájékoztatta lapunkat Somogyi Ferenc, a TM Line Kft. felszámolóbiztosa. A Baja külterületén található 6,5 hektáros ingatlan, valamint a műszaki berendezések jóval a meghirdetett ár alatt, összesen nettó mintegy 170 millió forintos áron keltek el. (Korábban a vagyonelemeket 420 millió forintért hirdette meg a felszámoló, ám a gyér számú érdeklődő miatt döntött végül az alacsonyabb ár mellett.) Egyetlen tétel vár még vevőre: a vetőmagokat előállító vetőmagok vagyonelem, ugyanis ezek jogainak értékesítéséhez a német tulajdonos nem járult hozzá. Így vagy az Interseed korábbi tulajdonosának kell megvennie ezt a vagyonelemet, vagy pedig – mivel veszélyes hulladéknak minősül – ártalmatlanítani kell. Az Agrolombard az Interseed tizennyolc dolgozójából tizenkettőt új munkaszerződéssel átvett, s a megvásárolt vagyontárgyak első részletét már ki is fizette – tette hozzá a felszámoló. A TM-Line meghirdette az Interseed tulajdonrészeit is: a K.u.K. ’95 Kukorica Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 14,42 millió forint névértékű üzletrészét, valamint a végelszámolás alatt álló Kombispeed Vetőmag-előállító Kft. 6,95 millió forintos üzletrészét. A pályázatokra január 15-éig lehet jelentkezni.

Szilveszteri reaktorleállítás Litvániában

Szilveszter napján állították le Litvániában az Ignalina nukleáris erőmű első, csernobili típusú reaktorát – írta az eubusiness.com. A fennmaradó reaktort 2009-ig kell leállítania a volt szovjet tagköztársaságnak, ez volt ugyanis az uniós csatlakozásuk egyik alapfeltétele. (Az Európai Unió korábban aggodalmát fejezte ki az Ignalina erőművel kapcsolatosan, ugyanis ilyen típusú reaktor okozta az 1986-os ukrajnai atomerőművi katasztrófát is.) A litván blokkok lekapcsolását az EU 30 éven keresztül évi 2-3 milliárd eurónyi összeggel kompenzálja, az első egységek leszerelésére további 200 millió eurót irányoztak elő. Az Ignalina erőmű a balti államok energiaigényének mintegy 70 százalékát látja el, s két csernobili típusú, 1300 megawatt teljesítményű RBKM reaktorral van felszerelve. Az elsőt 1983 december utolsó napján állították üzembe, a másodikat pedig 1987 augusztusában. Az erőmű teljes leszerelése évtizedekig tartó bonyolult munka: az erőmű szakemberei szerint a nukleáris fűtőanyagot a blokk leállítása után még legalább öt évig pihentetni kell, s csak ezután lehet tárolni. Az állami tulajdonú Lietuvos Energija elnöke, Rymantas Juozaitis szerint a működő blokk képes biztosítani Litvánia áramellátását. A téli időszakokban viszont az országnak 1,8-1,9 ezer megawattnyi villamos energiára van szüksége, ezt vagy importból biztosítják, vagy más erőműveket állítanak szolgálatba. Az erőmű leállítása komoly érvágást jelent a büdzsének is. Az Ignalina ugyanis 2003-ban összesen 14,25 millió gigawattórányi villamos energiát értékesített. Az erőmű 2003-ban 4,5 millió eurós nettó nyereséget ért el, 2004-re majd ötmilliós nyereséget terveztek. A leállított erőmű által termelt energia pótlását a kormányzat magánbefektető bevonásával tervezi megoldani, ugyanis a litván költségvetés egyedül nem képes állni egy új nukleáris erőmű felépítésének 1,5-2 milliárd eurós költségét. Az Ignalina elnöke szerint is szükség van egy új nukleáris reaktor felépítésére, amely Észtországot, Lettországot és Litvániát látná el energiával.

Fészekrakó és hajléktalanprogram az OLÉH-tól

Az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) közép- és hosszú távú tervei között szerepel többek között a bérlakáskérdés kezelése, valamint a hajléktalanprogram és a fészekrakó program elindítása – emelte ki Borsi László, a hivatal vezetője egy tegnapi sajtóbeszélgetésen. Utóbbi várhatóan ma kerül a kormány elé első olvasatban és a tervek szerint január 12-én már el is fogadják a végleges változatot. Eszerint nulla vagy minimális önerővel vásárolhatnak lakást a harminc év alatti fiatal párok, valamint a gyermeküket egyedül nevelők. Emellett használt lakás vásárlása esetén félszocpol támogatást is igénybe lehet venni. A hajléktalanprogram azt takarja, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő üres lakásokat vállalkozók bevonásával újítanák fel, ami a hajléktalanok számára nyújtana egyrészt munkalehetőséget, másrészt pedig a munkabérből fizetnék a piaci alapon meghatározott bérleti díjat. Az elkészült ingatlanok továbbra is önkormányzati tulajdonban maradnának, a program teljes kidolgozására azonban februárig várni kell – tette hozzá Borsi. Újabb uniós szabvány lép életbe 2006 elejétől, ez pedig az energiatanúsítvány lesz. Ezt minden újonnan felépülő ingatlanra el kell készíteni, illetve használt lakás esetében tulajdonosváltáskor kell beszerezni. Borsi elmondása szerint mindezek mellett az OLÉH ügyfélszolgálati irodákat is kíván nyitni a jövőben, valamint felállítanak egy call-centert is.

Kisebb a fűtési költség az enyhe tél miatt

A lapunk által megkérdezett távhőcégek még nem tudják, hogy mekkora áremelésre lesz szükség a januári gázáremelés kapcsán. A viszonylag enyhe tél azonban egyelőre a fogyasztóknak kedvez. Legkorábban tavasszal változik Budapesten a távhő ára, amennyiben a tulajdonos fővárosi önkormányzat elfogadja a Főtáv Rt. majdani áremelési beadványát.

Kisebb a fűtési költség az enyhe tél miatt

A lapunk által megkérdezett távhőcégek még nem tudják, hogy mekkora áremelésre lesz szükség a januári gázáremelés kapcsán. A viszonylag enyhe tél azonban egyelőre a fogyasztóknak kedvez.

Biomassza-erőmű épülhet Kiskőrösön

Megújuló energiaforrásra alapuló erőmű épülhet Kiskőrösön, amennyiben a város megkapja az egykori honvédségi laktanyát – írta a zöldtech.hu internetes portál. A biomassza-erőműhöz a jelenleg műveletlen szántókon energiaerdőt és energiafüvet telepítenének, amelyek révén új munkahelyeket hoznak létre. Kiskőrös polgármestere szerint a kistérségben több mint ezer hektár mezőgazdasági terület van parlagon, amely a szőlő- és gyümölcstermesztés nehézségei miatt csak növekedhet a jövőben. A beruházás költsége mintegy egymilliárd forint, melyet pályázati pénzből, banki kölcsönből és további befektetők bevonásával kíván finanszírozni az ötletgazda, a kecskeméti székhelyű Perneky Mérnökiroda Kft. Az erőmű az első lépcsőben 2 megawatt villamos teljesítményt állít majd elő, és mivel modulszerűen épül, tovább bővíthető.

Egyre többen telket vesznek, nem raktárt

A 2003-as év végéhez képest mostanra negyedével nőtt az ipari célú területek iránti kereslet, ám a kész raktárakat kereső cégek egyelőre még mindig többségben vannak – derül ki az Eston International Rt. elemzéséből. A telkek iránti kereslet erőteljes növekedésében több tényező is közrejátszik, amelyek közül a legmarkánsabb a kedvező kamatozású hitelek és a vissza nem térítendő támogatások térnyerése. Az ily módon bővülő finanszírozási lehetőségek a projekt forrásigényének biztosításán túl segítik az Európai Unió piaci normáihoz történő felzárkózást, a modernizációt, valamint növelik a cégek versenyképességét is. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára e források lehetőséget adnak arra, hogy tevékenységüket egyedi igényeikre szabott, saját tulajdonú ingatlanokban folytassák, s a cégek bíznak abban, hogy az ösztönző gazdaságpolitika megteremti gyorsabb felzárkózásuk lehetőségét. A kész épülettel szemben a telket előnyben részesítők viszonylag nagy arányának magyarázata egyrészt a magas ingatlanárakban, másrészt a támogatási struktúrában keresendő: például a telek megvásárlásakor a fejlesztői hasznot nem kell megfizetni, továbbá ingatlan építésére, fejlesztésére és bővítésére beruházási támogatást lehet igénybe venni. Az Eston elemzése szerint a telekingatlant keresők döntő többsége a kkv-k csoportjába tartozik. A méret szerinti megoszlásból kiderül, hogy a 2500 négyzetméternél kisebb telkek iránti kereslet egyre markánsabban van jelen az ipari ingatlanok piacán. Tavaly egyébiránt mintegy 19 százalékkal bővült a saját célra ingatlant keresők száma, s a felmérések szerint a vásárlók kétharmada előnyben részesíti a Budapest közigazgatási területén belüli telephelyet. Ennek magyarázata egyrészt az, hogy a kis- és középvállalkozások majd kétharmada kereskedelmi vagy szolgáltató cég, s számukra létfontosságú ott folytatni tevékenységüket, ahol ügyfeleik könnyen elérik őket. A másik fontos kritérium, hogy a budapesti telephelyet előnyben részesítő ingatlankeresők zöme – alkalmazottai miatt – tömegközlekedéssel könnyen elérhető helyszínt választana. A vásárlások konkrét helyszínei közül Budapesten az elmúlt évekhez hasonlóan az észak-budai és a dél-budai régió vezet, míg az agglomeráció eddigi, szinte kizárólag déli, délkeleti irányát az M0-s bővítésével lassan kiegészíti a közlekedés szempontjából jobban elérhetővé váló északi régió. A telket kereső cégeknél a legfontosabb továbbra is az ár, ezt követi a közművek megléte, az ingatlan kamionos megközelíthetősége, valamint az, hogy legalább 40 százalékban be lehessen építeni. Ha mindezt összevonjuk, kiderül, hogy ezek a kritériumok leginkább a Budapest közigazgatási határain belüli telkek esetében okoznak gondot, elsősorban az ár, másodsorban a csekély kínálat miatt. A legnépszerűbb kerületekben a kínálati árak 35–40 ezer forintos négyzetméterártól indulnak, míg az agglomeráció Budapesttel határos részein, a déli régióban 13–25 ezer, az északiban pedig 9–16 ezer forinttól kínálnak összközműves ipari telkeket. Az agglomeráció kínálata a fentieknél jóval tágabb árstruktúrát mutat – derül ki az elemzésből. A tavalyi év eleje óta az ipari, logisztikai bérleményt kereső Eston-ügyfelek köre mintegy 11 százalékkal bővült, s e területek összvolumenének növekedése hozzávetőleg 19 ezer négyzetmétert tett ki. Itt az igények mintegy 70 százaléka az ezer négyzetméteresnél kisebb raktárakra irányul, a fennmaradó kereslet nagy része pedig a 2000 négyzetméter alatti területekre. A preferált helyszínek szerinti megoszlás a főváros fölényét mutatja, ezen belül az igények zöme itt is az észak- és dél-budai területekre összpontosul. Az agglomerációban bérraktárt keresők döntő többsége a déli szektort választja: elsősorban Budaörs, Biatorbágy, Törökbálint térségét részesítik előnyben. Az északi agglomerációt célzó igények jellemzően gyártó vagy feldolgozó tevékenységhez köthetők. A bérlők választási szempontjai közül a legfontosabb az elhelyezkedés, ezt követi az ár s a földszinti raktárterület megléte.