Bakonyi Attila

Itthon is növekszik a zöldenergia aránya

Egy a közelmúltban lezárult OECD-vizsgálat – amely a tavaly az Európai Unióhoz csatlakozott országok energetikai piacait vizsgálta – elismerően nyilatkozott Magyarországról – mondta Hatvani György, a gazdasági tárca helyettes államtitkára egy tegnapi energetikai konferencián. Ezt támasztja alá az is, hogy tavaly ősszel az Európai Bizottság 18 tagállamot figyelmeztetett az uniós jogrendszer harmonizációjára, sőt tíz ország ellen eljárást is indított. Magyarország viszont az említett 18-ban nem volt benne – emlékeztetett Hatvani a jelenleg is a parlament előtt lévő villamosenergia-törvény (VET) kapcsán. A VET-ről elmondta, hogy nincs szó modellváltásról az energiapiacokon, csupán finomításokról, illetve egyes uniós irányelvek átemeléséről lehet beszélni. Poós Miklós, a gazdasági tárca szakértője előadásában elmondta, hogy 2003-ban a teljes villamosenergia-termelés alig 0,9 százalékát biztosították megújuló forrásból, ami tavaly mintegy 873 gigawattórára, azaz 2,64 százalékra nőtt. A tárca ez évi előrejelzései szerint a 2004-es végleges adat 1049 gigawattórára, azaz mintegy 3 százalékra emelkedhet. Magyarország uniós vállalásai szerint a villamos energián belüli zöldenergia-részaránynak 2012-re 3,6 százalékra kellene növekednie. Ennek elérésére a biomassza és a geotermia eddig kihasználatlan potenciálja adhat lehetőséget. Poós szerint azonban világviszonylatban az elkövetkezendő 25 évben sem várható komolyabb előretörés a zöldenergia területén.

Újabb üzemet telepít a Wienerberger

A Wienerberger Téglaipari Rt. a mezőtúri téglaüzeme mellett gerenda- és áthidalógyárat kíván létrehozni a közeljövőben. Az újabb gyáregység előkészítése jelenleg is zajlik, a beruházás összköltsége 1,2 milliárd forint körül várható – áll a társaság közleményében. A cég idén összesen hétmilliárd forintot kíván költeni fejlesztésekre, beleértve a mezőtúri beruházást is. Utóbbi üzem a tervek szerint legkorábban 2006 első negyedévében kezdheti meg működését. Ez év júniusában viszont az új tiszavasvári téglagyárban már megkezdődhet a próbaüzem, s a tervek szerint október végéig a gyáregység elérheti teljes kapacitást is. Ezen beruházásra összesen ötmilliárd forintot fordított a Wienerberger. A téglaipari társaság belföldi értékesítése 2004-ben 4,5 százalékkal, 22 milliárd forintra csökkent, míg a cég exportbevétele 6,6 százalékkal, mintegy 2,4 milliárd forintra nőtt. A nettó árbevétel 24,4 milliárd forintot tett ki, míg a társaság adózás előtti eredménye elérte a hatmilliárd forintot.

Elkelt a Mol Közraktár utcai épülete

Összesen négymillió euróért kelt el a Mol Rt.-nek a főváros IX. kerületében, a Közraktár utca 30–32. szám alatt található épülete. Az Eston International Rt. által értékesített ingatlant egy közelebbről meg nem nevezett spanyol ingatlanfejlesztő cég vásárolta meg. A fejlesztő célja, hogy az irodaház udvari és négyszintes utcai szárnyának elbontása, illetve a védettséget élvező épületrészének átépítése után több mint 8 ezer négyzetméteren minőségi lakásokat hozzon létre. A IX. kerület belső-ferencvárosi részén található épület közelében az utóbbi években több beruházás is elindult: így például a Duna-parti részen kulturális centrum épült, s elkezdődött a középvárosi kerületrész rehabilitációs programja is. Emellett a környék keresettségét jól jelzi, hogy az épület környezetében jelenleg is több jelentős lakó-, iroda-, hotel- és közintézmény épül.

Félmilliárdért elvihető a Fok-Gyem

Immáron harmadszorra hirdette meg a felszámolás alatt lévő Fok-Gyem Finommechanikai Műszergyártó Szövetkezet megmaradt vagyonelemeit az eljárást végző Reorg Rt. – mondta lapunknak Szondi György felszámolóbiztos. A budapesti Nagytétényi úton található, 1,3 hektáros területen fekvő üzem és irodaház korábbi 651 millió forintos irányárát 520 millióra csökkentette a felszámoló. Érdeklődők vannak és talán pályázó is lesz – tette hozzá Szondi. Amennyiben elkelnek a vagyontárgyak, a hitelezői igények kifizetése után a felszámolás még az idén lezárulhat. A pályázatok beadási határideje június 3. Az ingatlan jellegéből fakadóan elsősorban logisztikai vagy gyártási tevékenységre alkalmas, az átalakításához ugyanis komoly tőkére lenne szükség. A tavalyi pályázaton alig hárommillió forintnyi berendezés kelt el. A szövetkezet a tömegközlekedési járműveken is használt tájékoztatási rendszerek (például a megállóhelyet jelző elektronikus táblák) gyártásával foglalkozott. Az elmúlt években nem fejlesztett, így a konkurencia megelőzte, s végül ez vezetett a felszámolásához. Az eljárást 2004 áprilisában az APEH kezdeményezte. A felszámolóhoz határidőre beérkezett hitelezői igények 485 millió forintot tesznek ki. A határidőn túli igény még 14 millió forint. A szövetkezet az elmúlt években fokozatosan felmondott dolgozóinak, a felszámolás kezdetekor a létszám már csak 130 fő volt. Az emberek egy részét a felszámoló a bérgarancia-alapból és a szövetkezet saját forrásából fizette ki, a többi dolgozó csak a vagyon értékesítése után juthat a pénzéhez.

Sok a szélerőmű, kevés a rendszer?

A magyarországi áramtermelés 1,92 százalékát, mintegy 740 millió kilowattórát állítanak elő megújuló energiából, ebből 470 millió kilowattóra a biomassza – mondta tegnap Tombor Antal, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. (Mavir) elnök-vezérigazgatója egy az Industrián rendezett konferencián. Számításai szerint 2020-ig a zöldenergiából termelt áram legfeljebb kétmilliárd kilowattórára bővülhet Magyarországon. A Mavir vezetője hangsúlyozta: a szélenergia hasznosítása – a többi zöldenergia mellett – igen fontos, de ezen megújuló források mögé be kell építeni a megfelelő tartalék kapacitásokat is, ugyanis ezek nélkül Európa-szerte komoly áramszünetekre kell felkészülni. Minderre példaként hozta fel, hogy az elmúlt év végén volt olyan nap Németország és a Benelux államok határán, hogy nem volt meg az úgynevezett n-1 ellátásbiztonsági tartalék. (Az n-1 ellátásbiztonsági elv azt jelenti, hogy ha egy nagyfeszültségű vezeték valamilyen oknál fogva lekapcsolódik, azt sem a fogyasztóknak, sem pedig a rendszernek nem szabad megéreznie, azaz az ellátásnak folyamatosnak kell maradnia.) Így ebben az esetben Németországban leállítottak olcsó erőműveket, s a szomszédos országban drága kapacitásokat indítottak el. Írországban például 2010-re 13,2 százalékos zöldarányt kívánnak elérni a villamosenergia-termelésen belül, amely csúcsterhelésen ötezer megawattot jelent. Ehhez 1160 megawatt kiegészítő kapacitás beépítésére van szükség. Az írek 1500 megawattnyi szélerőművet terveznek, amely ugyan 130 millió eurós megtakarítást eredményez, ugyanakkor az áram ára 15 százalékkal nő.

A Fok-Gyem vagyona

Irányár (millió forint) Üzem, irodaház, telek 520 Műszaki berendezések 13 Készletek 40 Összesen 573 Forrás: Cégközlöny

Százhúsz éves a transzformátor

Edison izzólámpái 1879 végén gyúltak ki, s a 100–150 voltos lámpákat kétvezetékes elosztórendszer látta el energiával, de csak 6-700 méterig – írja a hirado.hu. Nagyobb távolságnál a feszültséget növelni kellett, ezt Edison cége háromvezetékes egyenáramú rendszerrel oldotta meg, sorba kötött két dinamóval. Először 1868-ban W. Grove kötötte váltóáramra egy nyitott vasmagos induktor egyik tekercsét, világításra pedig Jablocskov használta elsőként: ívlámpáját szaggatott egyenáram, később váltóáram táplálta. A Ganz-gyár a torinói kiállításon mutatta be Déri Miksa és Zipernowsky Károly öngerjesztésű váltóáramú generátorát, amely 500 izzót táplált. A céget képviselő Bláthy Ottónak feltűnt, hogy Galuardék rendszere nem alkalmaz zárt vasmagot, mert ők ezt gazdaságtalannak vélték. Bláthy vasrúddal rövidre zárta az induktor pólusait, figyelve a hatást, majd tapasztalatairól otthon beszámolt Zipernowskynak. A párhuzamos kapcsolást Déri Miksa vizsgálta, a kísérletek után új elosztórendszert dolgozott ki. Déri és Zipernowsky 1885. január 2-án nyújtotta be szabadalomkérelmét párhuzamos kapcsolású, 1:1-től eltérő, tetszőleges áttételű váltóáramú induktorok alkalmazásán alapuló elosztórendszerre. Március 3-án és 6-án Bláthyval hárman nyújtották be a zárt vasmagú trafó szabadalmát, amely a köpeny- és magtranszformátort, s a szigetelt vashuzalból vagy lemezből készült vasmag különböző változatait is magában foglalta – ekkor használták először a transzformátor szót. Az új elosztási rendszert Zipernowsky 1885. március 31-én a Magyar Mérnökök és Építészek Egyesülete előtt ismertette.

Újabb tengeri kígyók az óceánban

A brit Ocean Power Delivery (OPD) cég a napokban jelentette be, hogy együttműködési szerződést írt alá a portugál Enersis SGPS vezette konzorciummal a világ első olyan áramtermelő egységének felépítéséről, amely kereskedelmi méretekben hasznosítja a hullámenergiát. A kezdő fázisban három Pelamis P–750-es berendezést telepítenének öt kilométerre Portugália északi partjaitól. A nyolcmillió eurós létesítmény 2,25 megawatt teljesítményű lesz, ami 1,5 ezer háztartás ellátására elegendő. Emellett nem elhanyagolható az a tény sem, hogy évi hatezer tonna szén-dioxid-egyenértékű káros gáz kibocsátásától óvja meg a környezetet. A teljes hullámfarm a tervek szerint 30 Pelamist tartalmaz majd összesen 20 megawatt teljesítménnyel. Az OPD vezetősége szerint ez a projekt mérföldkő lesz mind a társaság életében, mind pedig a hullámenergia-hasznosítás területén. Az Enersis a Semapa Corporation része, amely Portugália egyik vezető megújuló energiaforrásokkal foglalkozó társasága. Így többek között 100 megawattnyi mini-vízerőművet, 500 megawattnyi szélerőművet létesített, illetve fejleszt jelenleg is az országban, s további 500 megawattnyi zöldenergia-termelő berendezés áll tervezés alatt.

Jelentősen csökkenthető a távhőszámla

A távfűtéses lakások mintegy 15 százalékát szerelték fel termosztatikus radiátorszeleppel és költségosztóval. Pedig ilyen berendezésekkel akár a hő 20 százaléka is megtakarítható.