Bakonyi Attila

A kereskedelem kiegyensúlyozott, a befektetések kevésbé

Magyarország és Csehország között kiegyensúlyozott a külkereskedelem: dollárban számítva a magyar kivitel értéke 2005-ben 1,88, a behozatalé pedig 1,87 milliárd dollárt tett ki. Ezzel Csehország mind az exportban, mind az importban éppen csak kiszorul a tíz legnagyobb partnerünk közül. Tavaly a magyar kivitel 42,3, a behozatal pedig 8,5 százalékkal bővült, az export növekedése többszörösen meghaladta a 11,5 százalékos átlagosat. A kétoldalú forgalom mintegy 70 százalékát a multik bonyolítják – közöttük a Philips, a Danone, a Henkel, a GM –, amelyeknek egy-egy stratégiai döntése nagyban befolyásolhatja a mérleget egyes termékek esetében. Az ITD Hungary információi szerint Magyarországon és Csehországban is megközelítőleg 300-300 cseh, illetve magyar érdekeltségű kisvállalkozás működik. A cseh jegybank statisztikája szerint 1993 és 2003 között 56,2 millió dollár értékű csehországi befektetés valósult meg Magyarországon, ez 2004 végére – tőkekivonások miatt – 12,8 millió dollárra mérséklődött, ezzel a cseh tőkekiviteli sorrendben a 20. helyet foglalja el a magyar gazdaság. A cseh cégek elsősorban exportjuk biztosítása érdekében hoznak létre vállalkozásokat Magyarországon. Magyarországról 1993 és 2004 között a cseh adatok szerint 151,8 millió dollár érkezett, a legjelentősebb befektetők között van a BorsodChem, a Danubius Hotels, a Synergon és a Trigránit.

Megvetette lábát Magyarországon a CEZ

Megkezdte magyarországi tevékenységét Európa egyik legnagyobb áramszolgáltatója, a csehországi CEZ-csoporthoz tartozó CEZ Magyarország Villamosenergia Kereskedelmi Kft. – jelentette be tegnap Martin Roman, a csoport elnök-vezérigazgatója. A megjelenés célja elsősorban a hídverés a már meglévő bolgár és román érdekeltségek felé, emellett azonban erős ágazati kapcsolatokat és kereskedelmi pozíciót is kívánnak szerezni. Figyelemmel kísérik a magyar piacon folyó liberalizációt, s a jövőben mindenképpen szeretnének élni a felvásárlási lehetőségekkel, sőt reményeik szerint részt tudnak majd venni az erőműpark megújításában is. A CEZ Magyarország – igaz, egyelőre rövidebb távú nagykereskedelmi ügyletekkel – már korábban megkezdte működését, komolyabb, éves üzletet reményeik szerint a következő időszakban kötnek majd – közölte Hornai Gábor, a társaság ügyvezető igazgatója. A cég tervei közt szerepel, hogy Magyarországon belül és határain túl is jelentős villamosenergia-kereskedővé váljon. A CEZ-csoport 67,6 százalékban állami tulajdon, a többi részvény intézményi és egyéni befektetők kezében van, illetve a prágai tőzsdén forog. A cég jelenleg két atom-, 16 szén-, 34 vízi-, két szél- és egy napenergia-erőművet működtet. Energiatermelése 60 terawattórát tett ki tavaly, ügyfelei száma 6,8 millió, piaci értéke pedig 21,3 milliárd dollár – ezzel Európa nyolcadik legnagyobb villamosenergia-vállalata. A csoport jelentős villamosenergia-elosztói beruházásokat hajtott végre Romániában és Bulgáriában is, a várnai erőmű, valamint a lengyelországi Elcho és Skawina erőművek felvásárlásával meglévő kapacitását több mint 2000 megawattal bővítette idén.

Rekordszámú kereskedő az MVM aukcióján

Újabb kapacitásaukciót tartott tegnap a Magyar Villamos Művek Zrt., s annak ellenére, hogy az idei évre vonatkozóan már jelentős villamosenergia-mennyiség került kalapács alá, az aukción rekordszámú, 14 kereskedő vett részt – áll a társaság közleményében. Az MVM meghívta a GVH munkatársait is az árverésre, akik azonban távol maradtak, álláspontjuk szerint ugyanis az aukció mint eljárási forma önmagában csak korlátozottan alkalmas a piaci verseny növelésére. Az árverésen 2006. július 1. és december 31. közötti időszakra egy zsinórterméket hirdettek meg 120 megawatt teljesítménnyel, s most is éltek azzal a lehetőséggel, hogy a meghirdetett kapacitásnál 10 százalékkal többet adjanak el. Az árverésen végül 132 megawatt talált gazdára, ennek átlagára kilowattóránként 11,33 forint volt.

Kevesebb gabonát vár idén a FAO

A már elvetett terményt, illetve a jelenlegi vetésállományt figyelembe véve, átlagos időjárással számolva idén 19 millió tonnával kisebb, 2,01 milliárd tonnás gabonatermés várható – tette közzé idei első előrejelzését az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete (FAO). A várható csökkenés ellenére nem tűnik túl rossz évnek a 2006-os: ez a gabonamennyiség ugyanis a harmadik legnagyobb lehet az elmúlt időszakot figyelembe véve, sőt még az ötéves átlagot is meghaladja. A FAO szakértőinek prognózisa szerint a világ búzatermelése 620 millió tonna körül alakul majd, ami hatmillió tonnával múlja alul a tavalyi eredményt. A csökkenés oka, hogy mind a FÁK-államok európai részén, mind pedig az Egyesült Államok több területén kedvezőtlen volt a téli időjárás. Összehasonlításképpen: amíg Európában és Észak-Afrikában igen jó hozamok várhatók, kompenzálva az említett területek terméskiesését, addig az egyik legnagyobb termelő Ázsiából vegyes hozamokról érkeztek jelentések. A globális szemestermény-piacon hasonló a helyzet, mint a búza esetében: az előre jelzett 973 millió tonnás össztermés 16 millió tonnával kisebb lesz a 2005-ben mértnél – igaz, ez még így is az ötéves átlag fölötti mennyiség lenne. A FAO szakértőinek várakozása szerint a kiesés legfőképpen az Egyesült Államok kormányzatának márciusi döntéséhez köthető, mely szerint öt százalékkal csökkentenék a kukorica vetésterületét. Hasonló a helyzet Argentínában is, ahol 10 százalékkal szűkült a vetésterület, s a jelenleg folyó betakarítás is esős időszakban zajlik, ami tovább csökkentheti a termésátlagot. A rizs esetében a hántolatlan fajta betakarítása zajlik az Egyenlítőtől délre eső területeken, míg a nagyobb termelőnek számító északi féltekén csak most kezdődött a betakarítási szezon. Így az első, kissé bizonytalan FAO-becslés szerint a világ rizstermelése hárommillió tonnával haladja meg a tavalyi mennyiséget, túllépve a 423 millió tonnát.

Európa húzza lefelé a cukorexportot

A nádcukrot is beleértve a túltermelés miatt csökkenhet a cukor ára, ez azonban a magyarországi fogyasztói árakra előreláthatóan nem lesz hatással.

Előtérbe kerül a szélenergia

„Mindenki megnyugtatásául közlöm, hogy a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt. (Mavir) munkatársai zöldpártiak, ám sajnos az irányítás szemszögéből a megújuló energiaforrások egy része fizikájában és kereskedelmileg is problémás termék” – kezdte előadását Tombor Antal, a Mavir elnök-vezérigazgatója a Budapest Business Journal energetikai konferenciáján. A magyar villamosenergia-rendszer igényoldalát ugyanis naponta 3800–5500 megawatt között kell szabályozni, ami elég nehéz feladat, ha sok nem vagy nehezen szabályozható erőmű működik a rendszerben. Tombor a német példát hozta fel, amely szerint volt olyan eset, hogy napon belül a szélerőművek 4 és 5278 megawatt villamosenergia-kapacitást tápláltak a rendszerbe attól függően, hogy milyen erősen fújt a szél. S ha ezt leképezzük Magyarországra, kiderül, hogy nincs 500 megawattnyi forgó tartalék, azaz rögtön üzembe helyezhető tartalék a rendszerben. Az elnök-vezérigazgató véleménye szerint 2003 és 2008 között legalább 330 megawatt villamosenergia-termelésre alkalmas szélerőmű állhat üzembe, ami azonban túl gyors fejlődés a rendszert tekintve. A jelenlegi helyzet megoldása lehet a támogatások újragondolása és egy régiós áramtőzsde létrehozása, valamint hosszú távon egy szivattyús-tározós erőmű felépítése.

Újabb csúcsok a nikkelpiacon?

A nikkel ára a nemzetközi árutőzsdéken – a többi féméhez hasonlóan – folyamatosan emelkedett az év elejétől, s a múlt hét végén napközben tonnánként 23 050 dolláros csúcsot állított fel. A Bloomberg szerint ugyanis a befektetési alapok újfent arra számítanak, hogy a kínálat nem fedezi majd egyebek mellett a fémet alapanyagul használó rozsdamentesacél-gyártók, például az Arcelor SA igényeit. Mindemellett egyes ágazati források újabb rekordokat, sőt akár 28 ezer dolláros árat sem tartanak kizártnak arra az esetre, ha bérsztrájk tör ki az Inco Ltd.-nek a kanadai Sudburyben lévő bányájában. Ezzel szemben más elemzők arra mutattak rá: a drágulásnak gátat vethet, hogy a rozsdamentesacél-gyártók elkezdtek alternatív alapanyagok – molibdén és mangán – után nézni a magas árak miatt. A nyersanyag ára a londoni fémtőzsdén az év eleje óta több mint 30 százalékkal, a fontonkénti 8 dollárról 10,25 dollárra emelkedett, ami mindenképpen érezteti hatását a magyar piacon is – közölte lapunkkal Prikárszky Attila, a Bibus Metals Kft. cégvezetője. Igaz, a magasan ötvözött, speciális fém alapanyagok hazai felhasználása nem túl nagy, ám még így is érezhető a kereslet visszafogása, s ezzel egyes beruházások elhalasztása a piacon. A vásárlók most arra várnak, hogy kiderüljön, rövid távú felfutásról vagy pedig tartós emelkedésről van-e szó – közölte Prikárszky. Tény azonban, hogy a rozsdamentes acél piacán jelen lévő cégek (Outokumpu, Arcelor, Thyssen-Krupp) már 6-8 százalékos áremelést hajtottak végre. A helyettesítő termékek kapcsán a cégvezető megjegyezte: egyrészt a molibdén lassan ugyanolyan drága, mint a nikkel, másrészt a vásárlók egy része olyan termékeket gyárt, ahol szóba sem jöhet helyettesítő termékek használata.

Felére csökkent az aranykontraktusok száma

A nemzetközi bizonytalanság hatására Magyarországon is valamelyest megcsappant az arany iránti érdeklődés.

Réz helyett alumínium vagy műanyag

Az utóbbi időszakban tapasztalt magas rézárak miatt a kínai elektromoskábel- és -huzalgyártók alumíniumra cserélnék a sárga fémet, növelve ezzel az alumínium iránti keresletet – írta ipari forrásokra hivatkozva tegnap a Reuters. A cserével valamelyest csökkenthető lenne az ázsiai ország világszinten is meghatározó rézkereslete. Az öt legnagyobb kínai gyártó közé tartozó Tbea kábel- és huzalgyár illetékesei szerint több kisebb megrendelőjük a magas árak miatt felfüggesztette vásárlásait, míg mások inkább alumíniumkábelre adtak le rendelést. (A társaság 120 ezer tonna rezet és kevesebb mint 10 ezer tonna alumíniumot használ fel évente, az előbbit inkább föld alatti, míg az utóbbit légvezetékekben használják.) Peking megengedte a gyártó cégeknek, hogy azok a társaságok, amelyek rézalapú kábeleket szállítottak volna az állami energetikai beruházásokhoz az idei évben, alternatívaként alumíniumalapút is szállíthatnak – írta a Reuters. (A kábelgyártóknál a nyersanyag ára a költségek 70 százalékát adja.) Magyarországon a helyettesítő fémek között a vörösréz tetőfedőtermékek esetében már megjelent az alumínium, a horganyzott acél vagy éppen a horgany, igaz, utóbbi ára is folyamatosan emelkedik a többi fémével együtt – közölte lapunkkal a ThyssenKrupp Ferroglobus Rt. munkatársa. Hogy idén nagyjából mennyi fogy vagy fogyhatna el vörösrézből, azt megbecsülni sem lehet, a folyamatot azonban jól jellemzi, hogy 2005-re 200 tonnával, ezer tonnára csökkent a felhasznált nyersanyag volumene. Emellett már több vörösréz lapos rudakat gyártó cég jelezte, hogy csökkenti vagy leállítja termelését – közölték elemzők. Az installációs, azaz a víz-, gáz- és fűtéscsövek esetében pedig műanyagra cserélik a rezet. Összességében a félkész termékek ára lassabb ütemben ugyan, de nagyjából a tőzsdei árat követi, ami ma már legalább 50 százalékos áremelkedést jelent. A réz ára május elején érte el eddigi csúcsát tonnánként 8,8 ezer dollárral a londoni fémtőzsdén, ez több mint 80 százalékos emelkedés az év eleji mintegy 4,5 ezer dollárhoz képest. Bár ezt az összeget az utóbbi hetek korrekciós hullámai nyolcezer dollár körülire csökkentették, ez még mindig legalább két és félszer magasabb, mint az alumínium 2700–2800 dolláros tonnánkénti ára. Az utóbbit egyébként a fémpiac erőteljes száguldása sem érintette akkora mértékben, mint a rezet, áremelkedése „csupán” 25 százalékos volt.