A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) sorban szólítja fel a magánnyugdíjpénztárakat eseti adatszolgáltatásra. Azt várja el, hogy a pénztárak részletesen tájékoztassák pénzügyi helyzetük alakulásáról. Ebbe beletartozik a működési és egyéb kockázatokra képzett likviditási tartalék likvid eszközeinek nyitó állománya (bankszámla, készpénz, likvid értékpapírok bontásban), az ezzel kapcsolatos időszaki bevételek és kiadások, a tartalék alakulása. A pénztáraknak tartalékukat illetően tételesen fel kell sorolniuk a 30 napon belül várható kifizetéseket, valamint a lejárt, nem teljesített kötelezettségeket is. A PSZÁF határozatainak indoklása szerint a magánnyugdíjpénztárak működését érintő jogszabályi változás indokolttá teszi, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a kasszák működési, likviditási helyzetére. Mint rögzítik: a szektorral szemben szükséges intézkedéseket elsősorban a működés finanszírozására felhasználható tartalékok alakulása határozza meg, ezért kell negyedéven belül is információt kapniuk azok nagyságáról, összetételéről.
A tartalékok nagysága pénztáranként jelentős mértékben eltér, már korábban is több kasszánál azt mondták lapunk érdeklődésére, hogy a következő időszakban az lehet a vízválasztó, hogy melyik szereplő mekkora tartalékokkal rendelkezik (Napi Gazdaság, 2010. október 26.). Elgondolkodtató viszont, hogy a PSZÁF 2010 első kilenc hónapjáról közzétett adatai szerint a magánkasszáknál a működés során közel egymilliárd forint veszteség keletkezett. A likviditási és kockázati céltartalék nagysága 2009-ben közel hárommilliárd forintra rúgott, miközben 2006-ben ez az összeg még a kilencmilliárdhoz közelített. A helyzet tehát elég súlyosnak tűnik, hiszen a magánpénztárak egyetlen bevételi forrása mindig is a tagdíjbevételekből jogszabályban rögzített mértékben levonható működési tagdíjhányad volt. Most pedig a kormányzat 14 hónapra elvonta (átirányította az állami rendszerbe) a magánpénztáraktól a tagdíjakat. Sokáig úgy nézett ki, hogy a pénztáraknak bevételek nélkül kell ellátniuk tevékenységüket, de végül a jogszabály tagonként havonta 265 forint levonását tette lehetővé. Az első ránézésre nem túl vaskos összeg az új szabályozási korláthoz képest szinte nagyvonalúnak tűnik. Lapunk számításai szerint ez a tagdíjbevételek 3,2 százalékát tehetné ki, szemben a korábbi 4,5 százalékkal és a leendő 0,9 százalékkal. Nem elhanyagolható előírás azonban, hogy ehhez csak akkor juthatnak hozzá a kasszák, amikor működési és a likviditási tartalékuk már teljesen kimerül, de akkor is csak abban az esetben, ha a tagoknál képződött hozam (a 265 forintot a hozamból lehet levonni).
B. Judit Varga