B. Judit Varga

Kinyírta a hitelezést a bankadó

Kevesebb vállalat juthat hitelhez - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési felmérését ismertető tájékoztatón.

A rozsda és a Swift

Az esetleges balesetek megelőzése érdekében egy korábban Egerben készített alkatrész rozsdásodása miatt hívta vissza a Suzuki Swift egyes évjáratait a magyar gyártó - írta a heol.hu. A honlap beszámolója szerint sorra kapják az értesítést azok az autótulajdonosok, akiknek Suzuki Swift típusú járműve 1997. október 1. és 2002. október 1. között készült az esztergomi üzemben. Az autógyártó cég szakemberei az utólagos minőség-ellenőrzés során találták gyanúsnak az első lengéscsillapítókat. A biztonsági visszahívás 124 375 Swiftet érint. A problémás alkatrészt korábban az a Budapesten bejegyzett Berva 96 Kft. készítette, amelyet azóta felszámoltak.

Utazás: tűnik a válság hatása?

Tavaly 2008-hoz képest többet utaztak a magyar háztartások, a célpontok között pedig még a korábbinál is nagyobb teret nyert a belföld - állapította meg a Magyar Turizmus Zrt. (MT) legfrissebb reprezentatív felmérése alapján. Az MT megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Kft. nyolc éve, 2003 és 2006 között minden évben, azóta azonban csak kétévente (ezért nem lehet a mostani adatokat az ezt megelőző évihez viszonyítani) vizsgálja a magyar lakosság utazási szokásait. A több napra utazók körében a belföldön is utazók aránya 2010-ben már elérte a 85,6 százalékot (ez az előző - most amúgy nem ismertetett - felmérésben szereplőnél 2,2 százalékponttal magasabb). A legnagyobb arányban továbbra is a Balatont keresték fel. A belföldi többnapos utazások között az 1-3 éjszakásak domináltak. A külföldi főutazások (ez a megkérdezettek által a legfontosabbnak tartott, a család több tagját érintő út) leggyakrabban említett célja Horvátország, Ausztria és Olaszország volt. Az utazáson részt vevők 56,7 százaléka tervezi, hogy a következő három évben ismét felkeresi főutazásának helyszínét, ami alacsonyabb arány, mint a belföldi főutazások esetében. A számok tehát az előző felméréshez viszonyítva igen kedvező képet mutatnak, nem ez viszont a helyzet, ha a válság előtti utolsó adatokat nézzük. Ezek alapján ugyanis úgy tűnik, hogy a válság következményei még mindig - bár nyilván csökkenő mértékben - látszanak.

Hallási újítás

Budapesten adták át Európa első olyan intézményét, amelyben a hallás javításának forradalmian új alternatívájával foglalkoznak. A Cochleáris Implantátum és BAHA (Bone-Anchored Hearing Aid - csontba horgonyzott hallókészülék) Tudásközpont egyedülálló ellátási modellt jelent. Az új eljárás előnye, hogy a betegek műtétre történő teljes körű felkészítését és utókezelését a klinikákkal szorosan együttműködve térítésmentesen végzi a tudásközpont. Magyarországon a lakosság mintegy 10 százaléka küzd hallásproblémákkal, azaz közel egymillió állampolgár szorul ellátásra. A cochleáris implantátum műtéti eljárását az OEP 100 százalékos mértékben, míg a BAHA műtéti eljárást egyelőre egyedi kérelmek alapján támogatja. Az implantátumok javítása 90 százalékban támogatott.

Nyertek a fogyasztóvédők

Március végétől kezdhetik meg tevékenységüket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által létrehozott civil fogyasztóvédelmi hálózat irodái - jelentették be a szervezet sajtótájékoztatóján. Az országos hálózat működtetésére kiírt pályázatot - mondta el Balogh László, a PSZÁF alelnöke (képünkön) - a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete (FME) által létrehozott konzorcium nyerte. Az irodák munkáját a befolyó bírságokból fedezik, az FME pedig vállalta, hogy a rendelkezésre álló 30 millió forintból nyolc nagyvárosban egy éven keresztül tanácsadó irodákat üzemeltet, amelyekben felvilágosítást adnak majd a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban. Balogh László hozzátette: az irodákban szakképzett jogászok, közgazdászok dolgoznak majd, az irodák heti 20 órát lesznek nyitva, emellett pedig internetes tanácsadói fórumot is létrehoznak. Az esetleges jogsértésékkel kapcsolatos információkat eljuttatják a felügyelethez. A tájékoztatón bejelentették, hogy a felügyelet által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) július 1-jétől 25 fővel kezdi meg munkáját. A PBT hatásköre a pénzügyi szervezetekre és a saját ügyben eljáró természetes személyekre, a fogyasztókra, a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokra, a szerződésekre, illetve a teljesítéssel kapcsolatos vitás ügyekre terjed ki. Az ügyintézés ingyenes lesz, a testületnek 90 napon belül kell döntenie (ez esetenként 30 nappal meghosszabbítható).

Történelmi mélyponton a légi katasztrófák

Soha nem volt olyan kevés légi katasztrófa, mint tavaly - közölte a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA). Mint rámutattak, 1,6 millió repülés során mindössze egy gép zuhant le 2010-ben. Giovanni Bisignani, a világ légitársaságainak 93 százalékát, mintegy 230 céget képviselő IATA főigazgatója szerint a katasztrófák számának történelmi mélysége azt mutatja, hogy a biztonságra való törekvés sikerrel járt. Az adatok alapján a legbiztonságosabb térség Észak-Amerika, a legkockázatosabb pedig Afrika volt. A javulás azonban utóbbi kontinens esetében is kimutatható.

A nap idézete

A krízis hatására politikai instabilitás várható szinte egész Európában, vagy a piacok buktatják meg a politikusokat, vagy választóik - mondta Bajnai Gordon volt kormányfő a Budapesti Corvinus Egyetemen a sajtó kizárásával (az eseményről a hvg.hu mégis hírt adott) tartott beszédében.

Rosszul jártak a betétesek?

Alaposan rányomta a bélyegét a különadó a bankszektor tavalyi profitjára - derült ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által tegnap közzétett adatsorból is. Korábban a jegybank már közölt néhány információt a bankok 2010-es gazdálkodásáról (Napi Gazdaság, 2011. február 22.). A két tájékoztatás között némi eltérés akad, de a kép alapvetően egységes. A kereskedelmi bankok, fióktelepek és takarékszövetkezetek a PSZÁF szerint alig több mint 80 milliárd forint adózatlan profitra tettek szert az előző évben a 2009-es 300 milliárd forint feletti értékhez képest. A visszaesés - az adókivetést hűen követve - a legjelentősebb a részvénytársasági formában működő bankoknál volt. A takarékok meglehetősen "olcsón" úszták meg a dolgot. A részletes adatok alapján a kereskedelmi bankok még a 60 milliárd forint alatti nyereséget is csak úgy tudták elérni, hogy kamateredményüket 15 százalékkal növelték. Ez a már érvényben levő, meglehetősen szigorú szabályok miatt (a hitelek drágításának a jogalkotók igyekeztek gátat szabni) azt jelenti, hogy a betétesek járhattak rosszul. A takarékok visszafogottabbak voltak, náluk alig több mint négy százalékkal hízott a kamatprofit. A fióktelepeknél viszont ezen a téren 2,5 százalékos visszaesés következett be. Aligha túlozunk, ha ebből arra a következtetésre jutunk, hogy betétesnek biztosan a fióktelepeknél volt a legjobb lenni. Ebben a kategóriában egyébként a többi piaci szereplőnél gyakorlatilag stagnáló jutalékeredmény is jelentősen (16,5 százalékkal) visszaesett.

A bankok szerint nem a hitel, a piac hiányzik

A gazdasági válság kitörése óta gyakorlatilag megszűnt a projektek finanszírozása - állítja Bánfalvi László, az Otthon Centrum hitelközvetítési üzletágát is működtető HC Központ Kft. ügyvezető igazgatója. Azt tapasztalják a piacon, hogy egyre inkább a biztonsági hitelezés felé tolódik a hangsúly; azaz minimum 50 százalékos önerőhöz és 50 százalékos előértékesítettséghez kötik a bankok a finanszírozást. E szigorú feltételeknek azonban nagyon kevés beruházó tud megfelelni, így a piac sem lesz képes egyhamar visszatérni a válság előtti állapothoz. Bánfalvi úgy látja, hogy csak a kis (négy-öt) lakásos projektek életképesek. A bankok persze nem látnak ennyire borúsan. Mint az UniCreditnél kifejtették: azok a vállalkozások kaphatnak hitelt, amelyek stabilan és eredményesen működnek, kellő szakmai tapasztalattal és pénzügyi háttérrel rendelkeznek és megfelelő helyszínre, a jelenlegi gazdasági helyzetben is életképes fejlesztési koncepcióra alapozzák projektjeiket. A bank szakértői szerint maga az ingatlanpiac is megváltozott, ezért reálisan nem várható, hogy a hitelezésnek a válság következményeként szigorúbbá vált feltételei - például az önerőre és előértékesítésre vonatkozó elvárások - visszatérnek a válság előtti szintre. Az tapasztalják azonban, hogy ez leginkább azon fejlesztők számára jelent kihívást, amelyek nem feltétlenül hosszú távon gondolkodnak. A lakásépítések finanszírozása - sommázták az FHB-nál - az egyéb jelzálog-fedezetű hitelekhez hasonlóan alakul. Az FHB nem ír elő kötelezően teljesítendő sajáterő-mértéket, azonban az első folyósítás alapfeltétele, hogy az ügyfél a szükséges saját erőt műszaki szakértő által igazoltan felhasználja. Finanszírozási módként a készültségi fokkal arányos, utólagos folyósítást alkalmaznak.