B. Judit Varga

Menti a pénzét a középosztály?

A privátbanki üzletágról rendszeresen elemzéseket készítő Blochamps Capital vezetője, Karagich István lapunk érdeklődésére elmondta: feltételrendszerét tekintve jobban felépített a jelenlegi "adóamnesztia" a korábbinál. Nem ez azonban a bevezetés ideális időpontja - tette hozzá. Azt a réteget bizonytalanítják ugyanis leginkább el egyes fejlemények - alkotmánybírósági hatáskör megnyirbálása, öt évre visszamenőleges hatályú adóztatás, a magánnyugdíjpénzek államhoz csatornázása -, amelyet bele lehetne vonni az érintettek körébe. A Blochamps legfrissebb elemzése szerint Magyarországon az elmúlt tíz év adópolitikájának következménye, hogy racionális üzleti megfontolások alapján az ügyfelek megtakarításaik egy részét nyugati vagy ázsiai pénzintézeteknél helyezik el. Egy magyarországi számlán fekvő 100-200 millió forint mértékű likvid megtakarítás mellett nem életszerűtlen feltételezni, hogy legalább ekkora megtakarítást kontrollál a befektető offshore entitáson vagy külföldi számlán keresztül is. A társaság tapasztalatai szerint egyébként a 2000-2005-ös időszakhoz képest 2005 és 2010 között érezhetően megnőtt a 200 millió forint feletti likvid vagyonnal rendelkezők körében a vagyontranszfer mértéke.

Nem lelkesednek az offshore pénzek fogadására kijelölt bankok

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a jogszabály előírásának megfelelően nemrég kijelölte azokat a bankokat, amelyek fogadhatnák a külföldön parkoltatott, a kormány által most hazacsábítani remélt vagyonokat. A tíz megjelölt pénzintézet többségét azonban hiába kérdeztük arról, mire számítanak. A jogszabály alkalmazásának részletes szabályairól, az ezzel kapcsolatos ajánlásokról, valamint egyáltalán arról is, hogy a kijelölt bankok között vagyunk, csak a PSZÁF február 22-i vezetői körleveléből értesültünk - mondták el például a Raiffeisennél. Mint hozzátették: egyelőre ezek vizsgálata, értelmezése folyik, emellett a bankszövetségen belül is várható egyeztetés. Lapunk érdeklődésére egyébként Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára azt mondta, hogy az érdekképviselet nem szervez az adóamnesztiával kapcsolatban semmilyen eszmecserét.

Növekedett a megtakarítási kedv

Az átlagjövedelem (bruttó 200 ezer forint) felett keresők az adóváltozás nyomán az idén havi 60 ezer forintot ,11 ezer forinttal többet terveznek félretenni mint a tavaly - derült ki a Budapest Bank és a Budapest Alapkezelő megbízásából készült lakossági kutatásból. A vizsgálat arra is kitért, hogy az szja-változások következtében megnövekedett jövedelmeket mire szándékoznak fordítani, illetve hogy a bérnövekmény nyomán hogyan változnak ennek a szegmensnek a megtakarítási szokásai. A felső-közép (bruttó 200-400 ezer forint) és a felső (bruttó 400 ezer forint felett) jövedelmi szegmens körében végzett felmérés megerősíti, hogy itt eddig is az átlagosnál sokkal magasabb volt a megtakarítási hajlam, hiszen háromnegyedüknek már most is van megtakarítása (a teljes lakosságot illetően ez az arány mindössze 20 százalék). Jellemzően továbbra is ők azok, akik az adóváltozások hatására megnövekedett jövedelmet félre tervezik tenni. A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek 74 százaléka most fontosabbnak tartja, hogy legyen megtakarítása, mint öt évvel ezelőtt, 61 százalék pedig többet tervez félretenni 2011-ben, mint korábban. Az szja-változások hatására a megkérdezettek 65 százalékának nőtt a jövedelme. A jövedelemnövekményről beszámolók jellemzően részben vagy egészében megtakarítják a keletkező többletet, közel harmaduk azt a havi kiadások (rezsi, egyéb fix költségek) fedezésére fordítja. A plusz bevételből 13 százalék előtörleszti vagy teljes egészében kiváltja meglévő hitelét, míg tizedük még nem döntötte el, hogy elkölti vagy feléli-e a többletforintokat.

Tippet ad az adatvédelmi biztos

Nem minősülnek közérdekű adatnak, avagy közérdekből nyilvános adatnak a Stabilitás Pénztárszövetség "Maradok-kampány"-ára fordított reklámköltések - foglalt állást Jóri András adatvédelmi biztos. Ezt Jóri újságírói beadvány kapcsán vizsgálta meg. Megjegyzi azonban, hogy mivel az adatvédelmi törvény szerint az adatvédelmi biztos hatásköre a személyes adatok védelmével, a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságával összefüggő ügyekre terjed ki, a Stabilitás Pénztárszövetség kampányára vonatkozóan a biztosnak nincs hatásköre. Tippet ad azonban a továbblépésre. Kijelenti ugyanis, hogy nem látja akadályát annak, hogy az egyes pénztáraktól akár a működési költség kategóriákra és azok további tagolására vonatkozóan is felvilágosítást lehessen kérni. Jóri András továbbra sem foglalkozott azzal, hogy a magánpénztári tagok adatait mely szervezetek milyen mélységben kezelhetik, külön közleményben rögzítette viszont: az adatvédelmi törvény és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény alapján a nyilvánosságra hozandó adatok köre tágabb, mint amelyeket utóbbi nevesít.

Elengedhetetlen útitárs az assistance

A síelésből hazatérő, a csúszós hegyi utakon balesetet szenvedő autósok gyakran szembesülnek azzal, hogy bár rendelkeznek biztosítással, azonnali gyakorlati segítség híján mégis jelentős költségekbe kényszerülnek az utazás során. A Generali- csoporthoz tartozó Europ Assistance (EA) - hívta fel a figyelmet a társaság - olyan kiegészítő szolgáltatásokat nyújt a bajbajutott családoknak, melyek egy baleset vagy műszaki probléma esetén nagymértékben megkönnyítik az autósok életét és tetemes költségektől kímélik meg őket, legyen szó akár tolmács biztosításáról, csereautóról, autómentésről vagy akár szálláshely biztosításáról. Az assistance szolgáltatás lakásszerviz vagy személyi sérülés esetén is fontos lehet. Az assistance szolgálat azonnali telefonos és szervezési segítséget jelent a bajbajutottaknak, legyen szó autóval, lakással, sérüléssel vagy utazással kapcsolatos nehézségről, mindössze évi néhány ezer forintos nagyságrendű díj ellenében. A cég 2010-ben csaknem 15 ezer esetben sietett a bajbajutott autósok segítségére. A telefonos segítség egészen Albániáig elért. Az Europ Assistance leggyakrabban csereautót vagy taxit biztosított, de számos esetben gondoskodott a szállás, illetve a hazautazás megszervezéséről és költségéről is. A pár napos kényszerű vesztegelés költsége a családnak itthon 60 ezer, külföldön akár 700 euróra is rúghat, és a más módon történő továbbutazás is csaknem ennyibe kerülhet. Mindez az assistance szolgáltatás igénybevételével díjtalan.

Gutmann: kiváló helyezés

A Euromoney 2011. évi privátbanki felmérésében a Bank Gutmannt Ausztriában a "legjobb helyi bank"-nak választották, ugyanakkor sikeresen megvédte első helyét Romániában az "összességében a legjobb privátbanki szolgáltatások" kategóriában, és Magyarországon immár harmadszor érte el az első helyezést a "legjobb külföldi privátbank" kategóriában, megelőzve a Rotschildot és a UBS-t. A Gutmann további tíz kategóriában is az első helyre került: Ausztriában a Gutmann kiemelt tevékenységi körei kapták meg a legmagasabb szintű elismerést. Az ausztriai bankok általános rangsorában a Gutmann a harmadik helyre került. A Euromoney rangsor felállításához világszerte privátbanki szolgáltatásokat nyújtó szervezeteket - bankokat és pénzügyi tanácsadó cégeket - kérdeznek meg, amelyek megadják saját üzleti adataikat és értékelik versenytársaikat. A jelenlegi tanulmány eredménye több mint ötven ország bankjainak és vagyonkezelőinek visszajelzésén alapul.

Nyomor várhat a harmincas korosztályra Magyarországon

Ha egy népes korosztálynak kevesebb gyermeke születik, tagjai többet tudnak dolgozni, ami a gazdasági növekedésre is hat. Az ún. elsődleges demográfiai osztalék 1970-es évek közepétől a Ratkó-nemzedék, majd az 1990-es évek végétől a Ratkó-unokák munkába állásával képződött. Az utolsó „kitüntetett” évek éppen most értek véget. Felhalmozott vagyon híján a 2010-es évek végétől ebből komoly gondok fakadhatnak.

Végzetes hatással lehet a nyugdíjügy a bankokra

A különadók mellett a szakemberek igazán azt tartják agasztónak a pénzügyi szektorban, hogy a magánkasszák „felszámolása” miatt több száz milliárd forint banki forrás tűnik el. A tavalyi 49 fióknál idén sokkal több zárhat be.

Több ágon vesztenek a bankok

Alaposan rányomta a bélyegét a különadó a bankszektor tavalyi profitjára - derült ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által közzétett adatsorból is (Napi Gazdaság, 2011. február 24.). Információink szerint a Magyar Bankszövetségnél készült elemzés más, a szektort igencsak kellemetlenül érintő tényezőt is kimutatott. A hitelintézetekkel kapcsolatban az előző évben bevezetett szabályozási szigorítás 50-60 milliárd profit kiesését okozta, de a magánnyugdíjpénztárak ellehetetlenítése is belekerülhet 15-20 milliárd forintba. Aggasztónak azonban a szakemberek igazán azt tartják, hogy a magánkasszák "felszámolása" miatt 420 milliárd forint banki forrás is eltűnik (ennyit tartottak a pénztárak a bankoknál például betétek, befektetési jegyek formájában). Ilyen körülmények között arra számítanak, hogy a tavalyi 49 fióknál az idén sokkal több zárhat be.