Arató János

Németországban kismértékben csökken a gabonatermés

Németország vélhetően 49,5 millió tonna gabonát gyűjt majd be a múlt héten kezdődött aratás során - írja az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) külföldi mezőgazdasági szolgálatának jelentése. A teljesítmény alig jelent változást a 2001-ben betakarított 49,7 millió tonnához viszonyítva. A Bloomberg által ismertetett jelentés szerint a szezon döntő részében a termesztési feltételek kedvezőek voltak, s az utóbbi napokban tapasztalt viharok és esőzések várhatóan nem hatnak ki a mennyiségre és a minőségre sem. Az említett mennyiségen belül a búzatermés 23,65 millió tonnát tesz majd ki, ami 3,5 százalékos növekedés a tavalyi 22,84 millió tonna után. Árpából az elmúlt évinél 4,4 százalékkal kevesebbet, összesen 12,9 millió tonnát takarítanak be. A zabtermés bővül, 4,3 százalékkal, 1,2 millió tonnára. A nemzetközi piacon egyébként a német exportőrök számára kedvező tendenciák zajlanak, ugyanis a tavaly nagy termést produkáló kelet-európai országok sorra számolnak be a 2001. évinél lényegesen kisebb búzatermésről, emellett a nemzetközi piacon emelkedő tendencia alakult ki. Múlt kedden például a szeptemberi lejáratra a búza bushelenkénti ára a chicagói árutőzsdén 3,27 dollárra emelkedett, ami a legmagasabb ár volt 1998 áprilisa óta. (NAPI)

Nem volt döntés az EU-USA acélvitában

Egyelőre nem teljesültek azok az európai remények, amelyek már szerdára döntést vártak az amerikaiak részéről az acélvámok csökkentésének ügyében (NAPI Gazdaság, 2002. július 4., 13. oldal). Az amerikai kereskedelmi megbízott ugyanis csak annyit mondott, hogy rövidesen ismertetik a hatalmas volumenű fölmentési igényekkel kapcsolatos még hátralévő terveiket. Márciusban George W. Bush elnök 8 százaléktól 30 százalékig terjedő importvámokat vetett ki tíz különféle acélkategóriára, ami világviszonylatban fölzúdulást keltett az acéltermelők körében. Azóta ugyan egy sor külföldi acélterméket kivontak a tarifák alól, ám továbbra is fölmentési igények százait vizsgálják. Az Európai Unió (EU) egyelőre várja a további mentesítésekről szóló döntéseket, ezért kivár azzal a 300 millió dolláros ellenintézkedéssel is, amelyet augusztus elsején léptetne életbe. Az amerikai kereskedelmi megbízott úgy nyilatkozott, további lépéseket tesz a fölmentések mérlegelésében, és hozzátette, hogy egybeveti az amerikai acéltermelők és -fogyasztók igényeit is. David Phelps, az acélimportőröket képviselő amerikai nemzetközi acélipari intézet (AIIS) elnöke azt közölte, a mentesítések mérlegeléséhez a vártnál több időre van szükség, mivel a kormány mindinkább ráébred arra, hogy a dömpingvámok - legalábbis részben - a költségek növekedéséért is felelősek. Egy tonna melegen hengerelt acéllemez a múlt év végén még 200 dollárba került, most pedig 380 dollár az ára. (NAPI)

Az EU kész engedni az acélvitában

Az Európai Unió (EU) kész eltekinteni az Egyesült Államok elleni gazdasági szankcióktól, ha Washington kielégítő mértékben felmentéseket ad az acéltermékekre márciusban kivetett dömpingvámok alól. Ezt Anthony Gooch, az Európai Bizottság kereskedelmi szóvivője közölte Brüsszelben tartott sajtóértekezletén abból az alkalomból, hogy George W. Bush elnök szerdára fontos határozatot helyezett kilátásba az ügyben. (Lapzártánkig erről nem érkezett jelentés.) A Reuters és a Financial Times beszámolói szerint a brüszszeli bizottság augusztus 1-jétől 300 millió euró (295 millió dollár) értékben büntetőintézkedéseket foganatosít amerikai termékekre, ha igényeit Washington július 19-ig nem teljesíti. Az Eurofer lobbicsoport becslései szerint az európai cégek körülbelül 1,3 millió tonna acélra kértek felmentést, de eddig csak 250 ezer tonnányi áru mentesült a vámok alól. Az ellenintézkedéseket Brüsszel egyelőre nem ismertette, de az már látható, hogy engedett valamelyest, mert eredetileg júniusra ütemezte be a revánst. Enyhülés jelei mutatkoznak ugyanakkor az Egyesült Államokban is. Thomas Usher, az acélipar védelmében indított kampány élén álló US Steel elnöke közölte ugyanis, hogy a következő hónapokban további mentesítésekre lehet számítani. (NAPI)

A nyersanyagpiac jobb volt a részvénynél

Akadtak befektetők, akik az elmúlt időszakban csaknem valamennyi részvényüket eladták, s így felszabadult pénzüket a nyersanyagpiacon fialtatták. Egyelőre úgy tűnik, jól jártak, ám elemzők hosszú távra csak komoly szakmai ismeretekkel rendelkezőknek ajánlják az árupiaci befektetést - írja a Handelsblatt. Az elmúlt hat hónapban a spekulánsok és a befektetők jelentős része veszteséget szenvedett el a nagy részvénypiacokon, miközben az árupiacokon kereskedők nyereséget rakhattak zsebre. A cukor és a szarvasmarha kivételével csaknem valamennyi nyersanyag drágult az elmúlt fél évben. Egy ezerdolláros befektetés a Commodity Research Bureau index (CRB) alapján hat hónap alatt 1098 dollárra hízott, ezzel szemben a Standard and Poor's részvényindexébe befektetett azonos összeg értéke 862 dollárra esett. (A CRB indexben összesen 17-féle, az árupiacokon jegyzett terméket súlyoznak, a szokásosnak mondható búza, olaj, arany mellett többek között a cukor, a szarvasmarha, a kakaó és földgáz árát is figyelembe veszik.) Az elemzők az említettek ellenére hosszabb távon mégis kedvezőbben ítélik meg a részvénybefektetéseket. Az elmúlt húsz esztendőből ugyanis tizennégyben az S&P-500 messze maga mögött hagyta a CRB indexet. Emellett egyes kereskedők és elemzők kételkednek abban, hogy a nyersanyagok jelenlegi áremelkedése tartós lesz, miután a vártnál lassabb gazdasági növekedés nyomást gyakorol a keresletre és ebből adódóan a jegyzésekre is. Mint Henry Cavanna, a New York-i J.P. Morgan and Co. tőkealap-kezelője kifejti, a nyersanyagok többnyire a mindenkori kínálat és kereslet alakulására reagálnak, ezért általában hosszú távra nem kínálnak a részvényekhez hasonló beruházási lehetőségeket. (NAPI)

Hathetes csúcs közelében az amerikai olajár

Kedden viszonylag magas szinteken mozogtak az olajárak az esetleges újabb egyesült államokbeli terrortámadás, illetve az Irak elleni katonai föllépéssel kapcsolatos aggályok miatt. Az egyéb tényezők viszont az alacsony olajárakat indokolják. Elemzők szerint ha e félelmek alaptalannak bizonyulnak, napokon belül megint csökken a jegyzés.

Az Alitalia a tervezettnél előbb teremti meg a pénzügyi egyensúlyát

Amennyiben az első három havi teljesítmény folytatódik és nem kerül sor geopolitikai incidensekre, az Alitalia a tervében előirányzott 2003 helyett már 2002-ben egyensúlyba hozhatja pénzügyi mérlegét - jelentette ki Fausto Cereti, az állami többségi részesedésű vezető olasz légitársaság elnöke.

Hathetes mélyponton az aranyár

Hétfőn hathetes mélypontra estek az aranyárak, miután a múlt heti WorldCom-botrány okozta pánik után meglepően gyorsan magukra találtak az európai részvénypiacok. Ez ismét érzékenyen érintette az aranypiacot - jelentette a Bloomberg. (A június 30-án zárult félév folyamán egyébként csaknem 14 százalékkal drágult az arany, ami 1987 óta a legnagyobb hathavi árnövekedés.) A piac ilyetén alakulása - a WorldCom-botrány napján a reggeli órákban még jelentős mértékben emelkedtek a jegyzések - többeket meglepett. Ross Norman, a TheBullionDesk.com piackutató cég igazgatója megjegyezte, nem számított arra, hogy ekkora változás következik be az aranypiacon. Az azonnali szállítású arany unciánkénti (31,1035 gramm) ára hétfőn Londonban 6 dollárral, 1,9 százalékkal, 311,25 dollárra esett, ami május óta a legalacsonyabb szint - a múlt héten 4,4 százalékos volt a visszaesés. Az Egyesült Államokban a New York-i kereskedelmi tőzsdéhez (NYMEX) tartozó árutőzsdén (COMEX) az augusztusi jegyzésű nemesfém unciánkénti ára 2,30 dollárral, 0,7 százalékkal, 311,60 dollárra hanyatlott. A dél-afrikai aranybánya-társaságok részvényei ezúttal is a fémárak mozgását követték. A világ negyedik kitermelője, a Gold Fields Ltd. részvénye 6,9 százalékkal, legfőbb versenytársáé, az AgloGold Ltd.-é pedig 3,3 százalékkal lett olcsóbb. A Harmony Gold Mining Co. részvényeiért 5,6 százalékkal adtak kevesebbet, mint múlt pénteken. (NAPI)

A vártnál gyengébb lesz a gabonatermés Ukrajnában

Ukrajnában az egy hónapja prognosztizált 35,5 millió tonnával és a tavaly elért 39,7 millió tonnás rekorddal szemben már csak 32,5 millió tonnás gabonatermésre számítanak az idén - közölte Szerhij Rizsuk ukrán mezőgazdasági miniszter a Reuters tudósítójával. A becslés csökkentését azzal indokolta, hogy az aszály, majd az azt követő jégesők hat régióban károsították a vetések egy részét. Elemzők ugyancsak 32-33 millió tonna közöttire becsülik a 2002-ben betakarítható termés mennyiségét, sőt az időjárás-előrejelzők is hasonlóan ítélik meg a kilátásokat. Ukrajnában a 2002/2003. évi szezonban 15,3 millió hektár földet vetettek be gabonával, ebből 7 millió hektárt búzával, 4 milliót pedig árpával. Az ország déli gabonaövezetében egyébként már a múlt hónapban, két héttel a szokásos időpont előtt megkezdték az aratást. (NAPI)

A részvények után drágult az olaj is

A tegnap reggeli áresés után délutánra magukhoz tértek az olajárak, s Londonban, illetve a New York-i elektronikus kereskedésben is erősödtek a jegyzések. Mindeközben a legnagyobb orosz olajcég, a Lukoil vezérigazgatójának nagyszabású olajkiviteli tervei váltak ismertté. E szerint Oroszország a feltárt új olajmezőknek köszönhetően 2020-ra a jelenlegi napi 7,2 millió hordóról 12 millió hordóra növeli a kitermelést, s idővel az amerikai igények 5-7 százalékát képes lesz fedezni.