Andacs Botond

Az FT szerint gyenge volt a kommunikáció (Kimaradt!!)

A Financial Times (FT) szerint Draskovics Tibor - elődjéhez hasonlóan - a szocialista pártban gyenge háttérrel rendelkező, nem elég erős személyiségű ember. A legutóbbi válságot az okozhatta, hogy László Csaba nem kommunikált megfelelően a piaccal, de menesztése nem hiányos szakmai képességeivel, inkább szocialista pártbeli gyenge helyzetével magyarázható: a párttagok nadrágszíjszorító politikával szembeni fenntartásaival. Az FT felhívja a figyelmet a leendő pénzügyminiszter pártonkívüliségére, valamint a kormányfővel ápolt bizalmi kapcsolatára.

A kormányfő menesztette László Csabát

Medgyessy Péter miniszterelnök február 15-ei határidővel felmentette tisztségéből László Csaba pénzügyminisztert és helyére Draskovics Tibort, a kormányfő kabinetfőnökét nevezi ki.

Államháztartási hiány

2003. évi előirányzat 2003. I-XII. hónap Index (Mrd Ft) (Mrd Ft) (előir.=100) Központi költségvetés egyenlege -568,9 727,9 127,9 Elkülönített állami pénzalapok egyenlege 13,9 18,8 Társadalombiztosítási alapok egyenlege -277,1 345,2 Egyenleg összesen -832,1 1054,3 126,7 Forrás: PM

EBRD-hitel a Volksbanknak(KIMARADT!!!!)

Mintegy 1,3 milliárd forint (5 millió euró) hitelt nyújt a Magyarországi Volksbanknak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) – derül ki az EBRD közleményéből. A hitelből – az ország fejletlenebb régióiban – kis- és középvállalkozásokat (kkv) finanszíroznak. A két bank legutóbb 2001 decemberében, akkor 10 millió eurós kölcsönről írt alá hasonló megállapodást. Ebből azóta 363 hitelt folyósítottak a kkv-szektornak.

Márciustól a Postabank-pénzből lesz matricás az M5-ös

Az állam január 31-ig megvásárolja az Alföldi Koncessziós Autópályaépítő Rt. (AKA) részvényeit, így elhárulnak az akadályok: az M5-ös autópályát is bevonják a matricás rendszerbe.

Augusztusra lesz új közszolgálati törvény

Augusztusra elkészül a közalkalmazottak és köztisztviselők jogállását egységesen kezelő közszolgálati törvény normaszövege - jelentette ki az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács ülésén Vadász János, a közszolgálati reform megvalósításáért felelős kormánymegbízott. A résztvevők megállapodtak abban, hogy januárban három bizottságot - a foglalkoztatás- és létszámstruktúrát, az illetményrendszeri változásokat, valamint a normaszöveg tervezetét vizsgáló testületet - hoznak létre. A munkát segíti, hogy a kormány több januárban nyilvánosságra kerülő hatástanulmányt készített a közszolgálati reform érintettjeinek bevonásával. Az új jogszabálynak 5 törvényt és több mint száz rendeletet kell felváltania, ez is oka, hogy kidolgozásakor figyelembe veszik az érintettek véleményét. Miközben ragaszkodnak az augusztusi határidőhöz, a gyors munka nem mehet a minőség rovására - tette hozzá Vadász.

Bokros másképp látja

Az adórendszer jelentős egyszerűsítésére, valamint a kedvezmények teljes megvonására lenne szükség - állítja Bokros Lajos volt pénzügyminiszter az Élet és Irodalomban külön mellékletben megjelent írásában. Koncepciójában a gyerekszámtól függően bevezetnék az adómentes alapjövedelmet, az ezenfelül kapott jövedelem csupán egyetlen kulcs szerint adózna, ráadásul az adórendszer adminisztrációs költségei is csökkennének. Javasolja az áfakulcsok egységesítést és szintjük csökkentését - míg a társasági adó mérséklése ellen tiltakozik. Ezzel szemben felveti a termelési beruházások adómentességét. A Világbank igazgatójaként dolgozó közgazdász nyolc oldalon fejtette ki az általa fontosnak tartott gazdaságpolitikai lépéseket. Véleménye szerint a magyar államháztartás hiányát és eladósodottságának mértékét drasztikusan le kell építeni, mivel ezek visszafogják a hazai beruházásokat és rontják az egyensúlyt is. Bokros hosszasan foglalkozik az állami kiadások két meghatározó területével: az oktatással és az egészségüggyel. Az oktatást a munkaerőpiac általános átalakítása részeként kívánja módosítani, a szakoktatás és a felsőoktatás finanszírozásába egyértelműen a résztvevőket kívánja bevonni, az állami költségvetést csupán a működési költségek és a beruházások finanszírozójaként képzeli el. Az egészségügyi ellátást az „öngondoskodás és a szolidaritás finom egyensúlyaként” látja, amelynek része a kötelező állami betegbiztosítás, de az egymással versengő magánpénztárak is. Véleménye szerint a növekvő verseny és hatékonyságkényszer a kórházak minőségi javulásához vezethet. Elveiben sok ponton egyetért az írással Neményi Judit, a Pénzügykutató Rt. munkatársa, ám részleteiben további vitát tart szükségesnek. Úgy véli, hogy az írás sok tekintetben inkább vitairat, mintsem egy megvalósítható program. Az adórendszer tervezett reformját például mindenképpen meg kell előznie a kiadások reformjának, erre példa más európai országok konvergenciatörténete. Neményi egyúttal hiányolta a monetáris politikára vonatkozó részeket a tanulmányból, mivel az elmúlt egy év válságai és egyensúlytalanságai nemcsak fiskális ihletettségűek. Az írás az egykori Bokros-csomag tartalmi továbbgondolása, az akkor ki nem fejtett témák kibontása, azonban egyes pontokon kifejezetten bombasztikus - mondta lapunknak Antal László, az MKB Rt. elnöki tanácsadója. A kritika mindazonáltal sok ponton igaz, bár azok a változások, amelyeket Bokros számon kér, már több helyen is megindultak. Így az elképzelések megvalósítása hosszú távú reformban képzelhető el, nem pedig 2-3 éves drasztikus átalakulásként - véli Antal. Az adórendszer egyszerűsítése üdvözlendő cél, hiszen nem a jövedelemadón keresztül kell szociálpolitikai célokat megvalósítani - vélte Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke. Véleménye szerint a beruházások adójának eltörlése elsősorban a kis- és középvállalatok esetében lenne hasznos.

Akár februárra is áthúzodhatnak a bértárgyalások

Októberben - szeptember után újra - lassult Magyarországon a bérdinamika, ráadásul a vállalati bérszint év/év alapon számított növekedése felülmúlta az állami szféráét. Az idén a tizedik hónapban a közszférában a bruttó bérszint az egy évvel korábbit csupán 4,7 százalékkal múlta felül, miközben augusztusban még 27,6 százalék volt az év/év mutató. A vállalati szektorban nem volt lassulás, az augusztusi 8,3 százalék után ugyanis 9,7 százalék volt októberben a bruttó bérdinamika. Mindezek eredményeként az idén az első tíz hónapban a bruttó nominális átlagkereset 12,9, a nettó pedig 15,9 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi szintet - adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Így január-októberben a reálkeresetek 10,9 százalékkal lettek magasabbak egy esztendő leforgása alatt, miközben a fogyasztói árindex 4,5 százalékkal növekedett. Ebben az esztendőben a cégek következetesen 10 százalék alatti mértékben emelték a bruttó kereseteket, a nettó bérek éves növekedési üteme így is eléri a 13,3 százalékot. Ezzel szemben a költségvetésnél dolgozók bruttó bére a tíz hónap alatt 21,1 százalékkal emelkedett. A jövő évre az Országos Érdekegyeztetési Tanács által elfogadott bérajánlás 7-8 százalékos bruttó bérnövekedéssel számolt. Ez a kormány által előre jelzett 5,5-6 százalékos infláció, valamint az adóváltozások mellett szinten tartást jelent. Így amennyiben az infláció megugrik, az reálbércsökkenést jelenthet. Országszerte zajlanak már az ágazati béralkuk. Hódi Zoltán, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének ügyvivője szeriunt azt javasolják a tagoknak, hogy az ágazati megállapodások során vegyék figyelembe a nagyobb infláció lehetőségét. Amennyiben ez bekövetkezik, akkor év közepén tárgyalják újra a kollektív megállapodást. A Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSzSz) már megküldte jövő évi bérfejlesztési ajánlatát a munkáltatóknak, ám egyelőre eredmény nincs, mivel a munkáltatói oldal jövő évi gazdálkodásával kapcsolatban sok a bizonytalanság - mondta lapunknak Major Gábor, a szervezet elnökhelyettese. A szervezet 2004-ben mindenképpen infláció feletti bérnövekedést kíván kiharcolni az ágazatban dolgozóknak. A Dunaferrnél szintén elkezdődtek a bértárgyalások, a felek között azonban még nem született végleges megállapodás. A szakszervezetek elfogadták a kormány haladékkérelmét, így elmaradt a korábban december 18-ára, a közszférában meghirdetett kétórás figyelmeztető sztrájk - mondta lapunknak Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára. Az újabb tárgyalási forduló időpontja január 8. Ha ekkor sem történik előrelépés, akkor a szakszervezet februárban megtartja a munkabeszüntetést. A közszférában azért fogadták el a garantált 6 százalékos béremelkedést, mert itt a bérszínvonal a soros előrelépések miatt 1-2 százalékos bértömeg-növekedéssel jár - mondta lapunknak Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke.

Itt a telex vége

December 31-én megszűnik a postai szolgáltatások doyenje, az 1939 óta üzemelő telex - írja az rtlklub.hu. A távközlési eszköz használatának csúcsán, 1991-ben 15 ezertelexállomás üzemelt Magyarországon. A végállomások és központok kezelése speciális tudást igényelt, így a kezelői állás nagy presztízsű munkakörnek számított. Az új technikai találmányok azonban - így a fax és az e-mail - visszavetették a forgalmat. A telex használati díja az utóbbi években - havi lebontásban, kapcsolási és használati díjjal együtt - átlagosan 7000 forint volt, így viszonylag olcsó kommunikációs eszköznek számított egy vállalat életében. Ennek ellenére a Matáv Rt.-nek jelenleg 29 ilyen ügyfele van.