BUX 134545.20 -0,44 %
OTP 42180 -0,61 %
header

Andacs Botond

02.
01.
23:59

Az it-szektornak szervez szemináriumot az ITDH

A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési (ITDH) Kht. és a Hotaka Kft. február 3-án, kedden negyedik alkalommal rendezi meg Vállalkozói Akadémia néven ismerté vált szemináriumát. A szemináriumsorozat célja olyan fórum megteremtése, ahol mód nyílik színvonalas szeminárium- és beszélgetéssorozat keretében az információ- és kommunikációtechnológiában (ICT) érdekelt magyar kis- és középvállalkozások uniós felkészítésére.

Szerző(k):
Andacs Botond
01.
29.
23:59

Lesz munka az elbocsátottaknak

Nem okoz gondot a Kraft Foods (KF) budapesti gyárából elbocsátott 328 alkalmazott elhelyezése, mert Budapesten az üres álláshelyek száma mindig meghaladja az igényeket - jelentette ki Burány Sándor, a munkaügyi tárca vezetője. Ezt arra is alapozza, hogy tavaly Magyarországon 38 ezer munkahely szűnt meg és 51 ezer új munkahely létesült. A tapasztalatok szerint a nagyobb leépítést kezdeményező cégek általában végül a bejelentettnél kevesebb embert bocsátanak el, és a KF is jelezte, hogy a munkatársak egy részét a vállalaton belül kívánja elhelyezni. A bejelentés váratlanul érte a hatóságokat, így még nem volt idő részletes terv kidolgozására - mondta Vass István, a Pest megyei munkaügyi központ vezetője. A debreceni Imperial Tobacco (IT) dohánygyárból elbocsátott valamivel több mint 400 alkalmazott sorsa viszont részletes akcióprogramot igényel - véli Rezsőfi István, a Hajdú-Bihar megyei munkaügyi központ vezetője. A társaság bejelentését követően hat debreceni cég több száz munkahelyet ajánlott fel a megyei munkaügyi központnál betanított és szakmunkásoknak; erről egyelőre részletek nem ismeretesek. Az IT kollektív szerződése elbocsátás esetére a munka törvénykönyvében foglaltaknál kedvezőbb feltételeket tartalmaz. A munkaügyi központ irodát működtet a cég területén, ahol az elbocsátott dolgozókat tájékoztatják az új munkalehetőségekről.

Szerző(k):
Domokos László
Andacs Botond ,
01.
28.
23:59

A krumpli vitte el a pálmát

Tavaly az 5,7 százalékos infláció mögött a különféle részdrágulások meglehetően nagy szórást mutattak. A termék- és szolgáltatáscsoportok szerinti számbavétel alapján a leggyorsabb drágulást a szeszes italok és dohányáruk, a szolgáltatások, valamint a háztartási energia mutatta. Ugyanezen nyilvántartás szerint a tartós fogyasztási cikkek esetében áresés mutatkozott. A nyilvántartott termékek között a burgonya produkálta a legnagyobb drágulást, 176 százalékos árindexszel. Az Európai Unió által alkalmazott, az egyéni fogyasztás rendeltetése szerinti (COICOP) nyilvántartás alapján az oktatás hozta a legnagyobb áremelkedést - igaz, az oktatás súlya az inflációban parányi, mindössze 0,941 százalékos. Emellett a már jóval nagyobb súlyt képviselő vendéglátási és szálláshely-szolgáltatások, valamint az egészségügy mondhatták magukénak a leggyorsabb drágulást. A COICOP alapján készített lajstrom azt mutatta, hogy a villamos energia produkálta a leggyorsabb áremelkedést. Idén az áremelések, a magasabb minimálbér és az infláció miatt 20-25 százalékkal nőnek a vendéglátóipar költségei, de ebből jó esetben 8 százalékpontnyit képesek áthárítani a fogyasztókra - mondta lapunknak Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség elnöke. A szektor tavaly 9,2 százalékos árnövekedést produkált, míg a reálbevétel elenyésző mértékben emelkedett. Niklai ezt nagyrészt az év eleji erős forintnak, illetve az évközbeni áremeléseknek tulajdonítja. A közüzemi díjak és az áfakulcsok emelkedése miatt az idegenforgalmi szakember idén is hasonló árnövekedésre számít, miközben tovább csökken az ágazatban elérhető nyereség. A lakossági energiaárak jelentősen hozzájárultak az inflációhoz, így a villamos energia kétszeri - február elsején átlagosan 10, augusztus elsején, az előrehozott januári áremelés 9 százalékos - emelése, a gázárak legfeljebb 12 százalékos növekedése összesen 8,6 százalékkal emelte a lakossági energiaárakat. Podolák György, az MSZP gazdasági munkacsoportjának tagja lapunknak elmondta: a háztartási energia esetében csak abban az esetben várható az év elején bejelentett áremeléseket meghaladó drágulás, ha a világpiacon az év első felében számottevően növekszik valamelyik nyersanyag ára. Ellenkező esetben nem kell nagyobb áremelkedésre számítani. Izmos emelkedés következett be a Magyar Posta áraiban is, 13,5 százalékos, éves átlagos drágulást regisztráltak 2003-ban. Az ok: tavaly augusztus elején átlagosan 9,72 százalékkal nőttek a postai termékek árai. Pozitív fejlemény, hogy tavaly 1 százalékkal estek az árak a távközlési piacon. Kovács Kálmán, a hírközlési tárca vezetője lapunknak nyilatkozva korábban a háztartások távközlési kiadásainak 3-5 százalékos csökkenését valószínűsítette 2004-re. Mindez leginkább a számhordozhatóságnak lesz köszönhető.

Szerző(k):
Andacs Botond