Tavaly az 5,7 százalékos infláció mögött a különféle részdrágulások meglehetően nagy szórást mutattak. A termék- és szolgáltatáscsoportok szerinti számbavétel alapján a leggyorsabb drágulást a szeszes italok és dohányáruk, a szolgáltatások, valamint a háztartási energia mutatta. Ugyanezen nyilvántartás szerint a tartós fogyasztási cikkek esetében áresés mutatkozott.
A nyilvántartott termékek között a burgonya produkálta a legnagyobb drágulást, 176 százalékos árindexszel. Az Európai Unió által alkalmazott, az egyéni fogyasztás rendeltetése szerinti (COICOP) nyilvántartás alapján az oktatás hozta a legnagyobb áremelkedést - igaz, az oktatás súlya az inflációban parányi, mindössze 0,941 százalékos. Emellett a már jóval nagyobb súlyt képviselő vendéglátási és szálláshely-szolgáltatások, valamint az egészségügy mondhatták magukénak a leggyorsabb drágulást. A COICOP alapján készített lajstrom azt mutatta, hogy a villamos energia produkálta a leggyorsabb áremelkedést.
Idén az áremelések, a magasabb minimálbér és az infláció miatt 20-25 százalékkal nőnek a vendéglátóipar költségei, de ebből jó esetben 8 százalékpontnyit képesek áthárítani a fogyasztókra - mondta lapunknak Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség elnöke. A szektor tavaly 9,2 százalékos árnövekedést produkált, míg a reálbevétel elenyésző mértékben emelkedett. Niklai ezt nagyrészt az év eleji erős forintnak, illetve az évközbeni áremeléseknek tulajdonítja. A közüzemi díjak és az áfakulcsok emelkedése miatt az idegenforgalmi szakember idén is hasonló árnövekedésre számít, miközben tovább csökken az ágazatban elérhető nyereség. A lakossági energiaárak jelentősen hozzájárultak az inflációhoz, így a villamos energia kétszeri - február elsején átlagosan 10, augusztus elsején, az előrehozott januári áremelés 9 százalékos - emelése, a gázárak legfeljebb 12 százalékos növekedése összesen 8,6 százalékkal emelte a lakossági energiaárakat. Podolák György, az MSZP gazdasági munkacsoportjának tagja lapunknak elmondta: a háztartási energia esetében csak abban az esetben várható az év elején bejelentett áremeléseket meghaladó drágulás, ha a világpiacon az év első felében számottevően növekszik valamelyik nyersanyag ára. Ellenkező esetben nem kell nagyobb áremelkedésre számítani.
Izmos emelkedés következett be a Magyar Posta áraiban is, 13,5 százalékos, éves átlagos drágulást regisztráltak 2003-ban. Az ok: tavaly augusztus elején átlagosan 9,72 százalékkal nőttek a postai termékek árai.
Pozitív fejlemény, hogy tavaly 1 százalékkal estek az árak a távközlési piacon. Kovács Kálmán, a hírközlési tárca vezetője lapunknak nyilatkozva korábban a háztartások távközlési kiadásainak 3-5 százalékos csökkenését valószínűsítette 2004-re. Mindez leginkább a számhordozhatóságnak lesz köszönhető.
Andacs Botond